Az értékfeltárástól a kultúraalapú gazdaságfejlesztésig
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Baranya Megyei Igazgatóság
Közösség – Érték – Gazdaság címmel rendezte meg szakmai napját a Nemzeti Művelődési Intézet Baranya Megyei Irodája 2018. november 28-án a szigetvári Vigadó színháztermében, azzal a céllal, hogy lehetőséget teremtsen a bemutatkozásra és a tapasztalatok megosztására a megyei közművelődés résztvevői számára.
A nap a Szigetvári Weiner Leó Alapfokú Művészeti Iskola Violinok – Szigetvári Hegedűegyüttesének bemutatkozásával vette kezdetét, akik rövid ízelítőt adtak a város Baranya Megyei Értéktárban is szereplő zenei életéből. A hangulatos felvezetés után a szervezők és a házigazda köszöntő szavai jól kiegészítették egymást a számos előadót felvonultató rendezvény kezdetén. Nemes Krisztina, a Művelődési Intézet Baranya megyei irodájának vezetője egyfajta év végi összegzésnek nevezte a megyei közművelődés seregszemléjét, mely alkalmat kínál a jó gyakorlatok bemutatására és megosztására, míg a rendezvényt szervező Váradi Judit az értékfeltárás és a kultúraalapú gazdaságfejlesztés egymásra épülését hangsúlyozta, Dr. Vass Péter, Szigetvár város polgármestere pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az elvándorlás által érintett település számára kitörési pontot jelenthet a kulturális turizmus.
Az előadók sorában elsőként Szatyor Győző elnök a Baranya Megyei Értéktár Bizottság munkájáról számolt be. Az elnök elárulta, hogy őt is meglepte a megyei értékek gazdagsága, s idén még várhatóan 7-8 újabb tételt terjesztenek a Hungarikum Bizottság elé. A Kós Károly-díjas fafaragó művész hangsúlyozta, hogy egész életében értékgyűjtő volt, alkotói pályáján is népművészek munkájára támaszkodott. Végül Juhász Balázs Kincses Baranya című kiadványát ajánlotta a közönség figyelmébe, mely az Értéktár Bizottság több éves munkáját összegzi, arra biztatva mindenkit, hogy segítsen felfedezni a környezetében található értékeket.
Knyihár Éva közösségfejlesztő a Művelődési Intézet Baranya Megyei Irodájának koordinálásával megvalósult „Baranyai Értékőrzők 2.0” című projektet mutatta be. A program vezetője elmondta, hogy Siklós után Szigetváron is értéktár csoportot hoztak létre, melynek munkájába a járás több kistelepülése is bekapcsolódott. A csoport résztvevői több alkalomból álló foglalkozások során, az elméleti alapok és a módszerek elsajátítását követően SWOT analízis segítségével térképezték fel az egyes települések adottságait. A célt a közösségek számára fontos értékek bemutatása jelenti, erősítve a helyi identitást és a településen élők összetartozását.
Dr. habil. Szabó Géza, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense a kulturális turizmus új trendjeit foglalta össze, melyek középpontjában az aktív befogadás, a minőség és az önmegvalósítás igénye áll. Ennek során az egyes tájakra jellemző termékek és gasztronómiai örökségük is felértékelődik, összhangban az igényes fogyasztói kultúrák (bor, sajt, pálinka) előtérbe kerülésével. A szakember az utóbbi idők sikeres kezdeményezései közül kiemelte a helyi termékek mozgalmát, mely a környezetvédelem és a hagyományőrzés szempontjait kapcsolja össze azzal a céllal, hogy a termelés, a feldolgozás, és a fogyasztás a lehető legközelebb kerüljön egymáshoz. A helyi termékekre épülő agroturizmus sikeres baranyai példájaként a Geresdlaki Gőzgombóc Fesztivált említette, amely 2018-ban immár 12. alkalommal, folyamatosan emelkedő részvétel mellett került megrendezésre.
Az előadásokat követően a közönség néhány sikeres példával ismerkedhetett meg. Elsőként a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat két baranyai tagja mutatkozott be. A pécsváradi Gászné Bősz Bernadett (Pécsváradi Vár Kft.) a folytonosságot hangsúlyozta, amelyre a települési Értéktár Bizottság támaszkodhatott, hiszen a Pécsváradi Leányvásár 2013-as hungarikum pályázatának és a népfőiskolai kezdeményezésüknek egyaránt az 1981 óta működő Pécsváradi Várbaráti Kör hagyományőrző munkája jelentette az alapját. A komlói Schaff Anikó (Közösségek Háza) emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy az értéktárat állandóan frissíteni kell. A közösségfejlesztő elmondta, hogy a korábbi évek elvándorlását követően új beköltözők érkeznek a Komlói járás településeire, akik új értékekkel gazdagítják a térséget. Emellett bemutatta a helyi értékőrzők által készített óriás társasjátékot is, amely szórakoztató módon segít megismertetni az egykori bányásztelepülés és a környező tájegység kincseit. Egy pályázatnak köszönhetően 15 darab készült a játékból, amelyet kiosztanak a térség iskoláinak, önkormányzatainak, a non-formális tanulás eszközével segítik a térség értékeinek megismerését. További cél, hogy a falunapok egyik állandó eleme legyen a játék, amellyel felhívják a figyelmet a saját értékekre, így erősítve a helyi identitástudatot. Csomor Tibor, Kölked polgármestere a település határában húzódó egykori római limes 2019-ben kezdődő rekonstrukciójának tervéről számolt be, melynek megvalósítására jelentős pályázati forrást nyert el az önkormányzat. Dunai Péter, Szászvár polgármestere pedig az általuk 2014-18 között benyújtott öt sikeres hungarikum pályázat tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, amelynek eredményeként összesen 7 592 000 Ft támogatás érkezett a településre. Mi áll a siker hátterében? – A helyi ötletek és a lakossági igények figyelembe vétele, a nyilvánosság biztosítása, fórumok, valamint ‒ az önkormányzat és a civilek partneri kapcsolatának kialakításával ‒ a tudatos tervezés, a pályázatok egymásra épülése különböző célcsoportokkal, az önkéntes munka és a saját team – sorolta a településvezető.
Dr. Vass Péter elmondta, hogy a szigetvári hagyományőrzés középpontjában Zrínyi Miklós alakja áll. A helyi értéktárban 16 érték emlékeztet az egykori kapitány és a vár védőinek hősiességére, a szigetvári Zrínyi-kultuszt pedig a Nemzeti Értéktárba is felterjesztették. Az új fejlesztések ennek megfelelően a kulturális turizmus erősítését célozzák. A vár 2016 óta nemzeti emlékhely, ahol az újabb feltárások nyomán látogatóközpont került kialakításra, az 1566-os ostromra emlékező, közel kétszáz éves hagyományra visszatekintő Zrínyi Napok pedig a megye egyik legjelentősebb történelmi hagyományőrző fesztiváljává nőtte ki magát. A másik szigetvári résztvevő, a Szinergia Egyesületet képviselő Rajczi Román elmondta, hogy céljuk a vidéki gazdaságfejlesztés és a közösségfejlesztés összekapcsolása a helyi szereplők, vagyis az önkormányzatok, a vállalkozások és a civilek bevonásával. Az egyesület nevéhez fűződik a Szigetvári járás Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának kidolgozása, valamint több TOP és LEADER program megvalósítása is. Legfőbb törekvésük a helyi termékek piachoz juttatására és a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére irányul, melynek eredményeként növekedhet a vidék megtartó ereje. A helyi termékekre alapozott fesztiválok egyszerre erősítik a közösségi identitást és javítják a térség gazdasági lehetőségeit – fejtette ki az egyesület munkaszervezet vezetője. Szakács Éva, a Mecsek Zöldút Egyesület részéről pedig a közösségfejlesztés és a vendéglátás összekapcsolásáról beszélt. Szervezetük célja a vegyszermentes házi termékeket előállító kistermelők és a feldolgozók közti kapcsolatteremtés, valamint a termékek bemutatása közösségi programok révén.
A szakmai napot a Mecsek Zöldút Egyesület termékbemutatója zárta, melynek során a résztvevők ízelítőt kaphattak a helyi termelők kézműves termékeiből.
Németh Ákos
Fotó: Marksz Levente
