Az 50 éves falu másfél százados öröksége
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Békés Megyei Igazgatóság
2018. május 4-én a kondorosi Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia Ifjúsági Műhelye a helyi értékek feltárását kezdeményező lakossági fórumot rendezett Kardoson. A helyi kuriózumok összegyűjtését egyebek mellett a település történetét bemutató kiadvány elkészítése motiválja.
A kardosi IKSZT fogadótermében kevés ülőhely maradt kihasználatlanul. Az „Ahol a múlt a jövővel találkozik” elnevezésű értékfeltáró fórumon, Brlás János polgármester és Sándor Pál, az IKSZT munkatársa mellett helyi közösségek vezetői, nyugdíjasok és fiatalok egyaránt megjelentek. Tokár János az ifjúsági műhely vezetője előadásában tájékoztatta a jelenlévőket a hungarikum mozgalom és a hozzá kötődő jogszabályi háttér által biztosított keretekről, vázolva a helyi értékfeltáró munka folyamatát. Prezentációjában kitért a Békés megyei értékfeltárás jó gyakorlataira is, szemléltetve a felgyűjtött anyagok sokszínűségét.
Az előadást követően a fórum résztvevői egyetértettek Brlás János polgármester azon felvetésével, hogy a település kiválóságait a Kardos önállóságának 50. évfordulójára készítendő kiadványban összegezzék, melynek tartalmi kereteit a fórumon résztvevők közösen határozták meg.
A Gyümölcsoltó Boldogasszony Plébánia Ifjúsági Műhelye egy népfőiskola létrehozását tűzte ki célul, melynek célkitűzései közé tartozik egyebek mellett a saját, illetve a környező települések értékfeltárási folyamatainak elindítása és aktív segítése, elsősorban közép- és felsőfokú oktatási intézményben tanuló fiatalok bevonásával. A községek egyéni arculatát meghatározó tárgyi emlékek és szellemi produktumok közösségi alapú meghatározásának célja mindenekelőtt a helyi identitás megerősítésében rejlik, ami Békés megyében sajátos kihívást jelent.
A megye kistelepüléseinek jelentős hányada – éppen az Alföldet sújtó történelmi viharok okán – nem rendelkezik évszázados múltra visszatekintő önkormányzatisággal. A katonai konfliktusok és járványok miatt az Újkorban elhagyott földeket azonban a XIX. század derekától folyamatosan kezdték „belakni” a városokból kirajzó dolgos emberek, létrehozva Békés megye egyes részein máig fennálló és gazdasági alternatívát jelentő tanyavilágát, mely más települések mellett Kardos megalapítását is lehetővé tette. E gazdálkodóknak a kemény munkával járó életmód éppoly természetes és magától értetődő volt, mint a művelődő közösségek (pl.: olvasó- és színjátszó körök, zenekarok) létrehozása a „magukkal hozott” települési és nemzetiségi kulturális értékek mentén.
A fentiekből fakadóan következik, hogy az önkormányzatiságát mindössze néhány évtizedre visszavezetni tudó, ám másfél évszázados tanyaközpontok és majorságok helyén kialakuló településeken a szellemi kincsek feltárásának nemcsak aktualitása és életszerűsége, de a Békés megyét kiemelten sújtó elvándorlás szempontjából messzemenő szükségessége is van.
