Alázattal gyűjtenek a vasi népművészek

Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatóság

Anyanyelvi fordulatok, egyedülálló szokások és mindenekelőtt a közösségeket egykor példaértékűen összetartó hagyományok várnak újra felfedezésre, vagy a feledés homályának eloszlatására. Minden népművész, vagy a népzene, népdalok, néptánc iránt érzékeny érdeklődő felelőssége a múlt kincseinek éltetése.

Ismét Szombathelyen találkoztak augusztusban a „Minőség és Hagyomány – Értékké váló közösségek” műhelysorozat résztvevői. A Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei Igazgatóságának fórumszobájában a programsorozat állandó résztvevői, valamint az újként csatlakozók osztották meg egymással tapasztalataikat, legfrissebb információikat, kezdtek mélyenszántó beszélgetésbe arról, hogy „gyűjteni csak tisztelettel, teljességre való törekvéssel lehet”, és még mindig érdemes.

Az aktuálisan elérhető pályázati lehetőségek kapcsán előkerült ötletek, tervek megvitatását a Komatál Program ismertetése, a Komatál közösségek létrehozásának ösztönzése követte. Károly Andrea közművelődési referens beszámolt a megyei eredményekről, az Őrségben létrehozott Komatál közösségről.

A Komatál Program kapcsán a jelenlévők nosztalgiával emlékeztek a Velemi Stúdió egymást segítő, megszámlálhatatlan önkéntes munkaórát a vasi népművészetért felajánló tagjaira. Újra megfogalmazódott a Vas megyében élő népművészek civil szervezetben való együttgondolkodásának igénye.

Horváthné Nagy Katalin a gyöngyösfalui Szent Márton Kórus (s egyben a legendás Ungaresca Táncegyüttes) képviseletében büszkeséggel adott tájékoztatást a Gyöngyösfaluban, Gencsapátiban, Velemben és a környék kis falvaiban élő tojáskarcolók kezdeményezéséről, miszerint egyre több helyen együtt jelennek meg, művészetüket népszerűsítve és közösségüket erősítve közös programokat is szerveznek. Korbacsics Tibor, a Béri Balogh Ádám Táncegyüttes vezetője erre reflektálva az őrségi fazekasok összefogását hozta példának.

A beszélgetés ezután a helyi és megyei nagyrendezvényeken való megjelenési lehetőségekre terelődött. A műhelytagok azokat az indikátorokat próbálták összegyűjteni, amelyek meggyőzőek lehetnek az országos hírű események szervezői számára a helyi hagyományőrzők felkéréséhez. Örök kérdésként került elő az amatőr művészeti csoportok helyi döntéshozók általi megbecsültsége.

A jelenlévők kezdeményezték az éves programterv összeállítását és összehangolását, hogy ezzel is segíthessék a rendezvényszervezők munkáját a csoportok bevonásában.

Az értékközpontúság, igényesség kapcsán nemsokára a helyi gyűjtésekre, a helyi hagyományok, szokások felelevenítésében rejlő lehetőségekre terelődött a tanácskozás. A közösségek hagyománya ma is a közösségek összetartó ereje lehet. A jeles napok köré szerveződött egykori közösségi programok ma is megmozgatnák a települések apraját-nagyját, közösségépítő erejükben bízniuk kellene a szakembereknek.

Szilágyi-Varga Diána népdalénekes, a Népművészet Ifjú Mestere a tiszta forrásból való gyűjtés jelentőségére és az énektanárok, pedagógusok felelősségére hívta fel a figyelmet hozzászólásában.

Hámori Sándor és Hámori Balázs a sárvári Néptánckör Kulturális Egyesület képviseletében a hagyományőrzést szívügyüknek tartó művészek felelősségére hívták fel a figyelmet a 24. órában még fellelhető, rögzíthető emlékek felkutatása és élővé tétele iránt. Mindent rögzíteni kell, gyűjtés közben nem szabad szelektálni, és mindig vissza kell térni, hogy az első impulzusok kapcsán előkerült újabb csodák se felejtődjenek el.

A népdalénekesek, néptáncosok, népzenészek pedig nem kevesebbre kell, hogy vállalkozzanak, minthogy elérjék, hogy a nemzeti értékeket, a magyar nyelvet, a mozgáskultúrát, a dallamvilágot minden magyar ember ismerje és magáénak érezze.

Éles Krisztina

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.