A vizsolyi „hungarikumot” látogatták meg a borsodi iroda kollégái
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság
Június 26-án, az V. Kulturális Közfoglalkoztatási Program végéhez közeledve az NMI Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Irodájának munkatársai egy egész napot töltöttek a festői szépségű Abaúj térségének két településén: Vizsolyban és Hejcén.
A kirándulást abból az apropóból szervezte az iroda vezetése, hogy az ott dolgozó közfoglalkoztatott kollégák és a módszertani kollégák kötetlenül, ne „hivatalos” miliőben, csak a feladatok mentén találkozzanak. Fontos megemlíteni, hogy mindez egyfajta köszönetnyilvánítás is volt. A hungarikum túra első állomása – az egyik legrégebbi és fontos partnerszervezet – a Vizsolyi Református Egyházközség által létrehozott és fenntartott látogató központba, a Vizsolyi Biblia otthonába, a református templomba és interaktív múzeumba vezetett. A Biblia falujába délelőtt érkeztek a kollégák. Kovács Zsolt Levente lelkész úr rövid kedvcsináló dokumentumfilm után elmondta, hogy ezen az ősi Hernád-völgyi magyar földön reformátor és bibliafordító atyák küzdöttek hajdanán a magyar nyelv és a nemzeti identitás megmentéséért, a keresztény egyház újjászervezéséért. Vizsoly a magyar reformáció bölcsője volt, ahol 1590-ben a gönci, szántói és vizsolyi lelkipásztorok Károlyi Gáspár gönci lelkész vezetése alatt a Bibliát magyar nyelvre fordították, majd Mantskovit Bálint nyomdász segítségével a nyomtatást sikerrel véghez is vitték. Ezzel egyszerre teremtettek szellemi és anyagi értéket, amelyet a magyar művelődéstörténet is számon tart.
A megyei iroda munkatársai még az Árpád-kori Műemlék Templom védett freskóit is megtekinthették, valamint az 1590-ben Vizsolyban nyomtatott teljes magyar nyelvű Vizsolyi (Károlyi) Biblia egyik első kiadású példányát is láthatták. Ezt követően a nemrég megújult templomkerten át vezetett az út a Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeumba. Az épületben egy korhű, XVI. századi nyomdaműhely, interaktív biblianyomdászat, 3D-s térképen követhető reformációtörténet látható, a Vincellér Házban pedig Károlyi Gáspár borászata és a híres borút történeti adalékait követhetik nyomon a látogatók.
A kulturális és egyháztörténeti barangolást követően a Borsó-hegy és a Gergely-hegy lábánál megbúvó csendes falucskába, Hejcére vezetett az út. Egyedi stílusú népi lakóházai, pincéi, a települést körbevevő fák, virágok csodálatos harmóniát árasztanak. A természeti környezet kellemes, békés és szinte érintetlen. A vendégszerető helyiek gasztronómiai finomsággal várták az iroda munkatársait. Ezt követően frissítő sétával folytatódott a nap a XIV. században épült Szent István tiszteletére emelt római katolikus templom kertjében. Hejcéről sajnos egészen más módon szóltak a hírek korábban: a sajtó arról számolt be, hogy a kis település közelében egy megrendítő és soha nem feledhető tragédia történt. Egészen pontosan 2006. január 19-én a Koszovóból Kassára tartó Békefenntartó Szlovák Kontingens 43 tagja egy sajnálatos repülőgép szerencsétlenség következtében egy ember kivételével életét vesztette a település fölött magasodó Borsó-hegyen. Mi is tiszteletünket tettük az emlékműnél, a kegyelet és a dráma helyszínén. A kirándulás – amelynek részeként a helyi értékeket és hungarikumot is megismerhették a résztvevők – egyedi, élményekben gazdag, érdekes, történelmi és vallástörténeti tudással gyarapította a közösséget.
Konczné Tegzes Erika, Tóth Csaba
