A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum értékfeltáró rendezvénye
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Igazgatóság
Az NMI Művelődési Intézet felkérte a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeumot a Kárpát-medencei népfőiskola hálózat kialakításában történő együttműködésre. Ennek eredményeképp 2018. február 15-én, csütörtökön délután került sor a nemzeti és térségi értékek első népszerűsítő rendezvényére Zalaegerszegen, a Megyeházán.
A házigazda, Tóth János, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum igazgatója köszöntője után kiemelte, a népfőiskolai hálózat fontosságát, melyhez ők is csatlakoztak. Fontosnak tartja a helyi értékek feltárását, hiszen így születhetnek meg a hungarikumok.
Pácsonyi Imre, a Zala Megyei Közgyűlés alelnöke az értékek megyei vonatkozásának fontosságát hangsúlyozta. A megye szellemi értéktár is egyben, ahol a Megyei Értéktár Bizottság is nagy örömmel kutakodik a helyi különlegességek iránt. Az emberi identitás része, hogy legyen egy történetünk, ami csak a miénk. Egy közösségnek is kell, hogy legyen története, ami összefogja, egy közösséggé kovácsolja őket. Utószóként, azt kívánta, találjuk meg településeink, szűkebb hazánk történeteit, értékeit!
Dr. Polgár Zsolt, a keszthelyi Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központ egyetemi tanára, a keszthelyi burgonyanemesítési program eredményeit és értékeit ismertetette. Kiváló keszthelyi fajtájú burgonyák a Balatoni rózsa, a Hópehely, a Démon és a Katica. Keszthely Város Önkormányzata 2017-ben a „Keszthelyi burgonyanemesítési program, génbanki gyűjtemény” részére a Keszthely Kincse címet adományozta. A magyar burgonya jó és jó lenne, ha amíg van hazai termékünk, azt fogyasztanánk, hiszen ez a mi közös sikerünk záloga is.
Novák Ferenc, Zalakaros polgármestere a helyi értékekről beszélt. Egykoron, mint a helyi művelődési ház művelődésszervezője kezdte pályafutását. 2013-ban hozták létre a helyi értéktárat. Elsősorban a lakóházakat, pincéket, majd a kereszteket, felújított szobrokat vették fel értéktárukba. Természeti kincsekben is bővelkednek, hiszen arborétum, japán cseresznyefák, szőlők, gyógyvíz gazdagítja településüket. 1962-ben kőolajat kerestek itt, de 96 fokos ásványi anyagokkal dús termálvizet találtak, melynek hála 1988-ban elérték az eddigi legnagyobb látogatószámot 891 000 főt. 2012-ben megépültek a gyermekeknek készült külső medencék, a Vízipók-csodapók világa. Majd 2016-ban már a 12 év felettiekre is gondolván elkészült az adrenalin csúszda. 1998-ban elindították a Bornapokat, ahol a térségi borok vetélkednek egymással. Óriás borászati hagyományokkal rendelkeznek. Hiszik, hogy az egyszerű dolgokból fantasztikus alkotások születhetnek, ilyen például a paprikás krumpli is. Idén 37. alkalommal rendezik meg a Sakkfesztivált, ahová a világ minden részéről érkeznek versenyzők. Volt olyan év, amikor az indiai nagymester is ellátogatott hozzájuk, ekkor rendezték meg az Élő Sakkversenyt is. 1997 óta méltón viseli Zalakaros városi rangját, melynek értékeit folyamatosan ápolják, őrzik és új tartalommal töltik meg.
Balogh László, a Batthyány Lajos Gimnázium igazgatója Kanizsa értékeiről szinte versbe szedve mondta el gondolatait. Jó zalainak lenni, jó nagykanizsainak lenni. Az egész életünkben benne él a közösség, ahol élünk. Minél több csoporthoz tartozunk, annál színesebb az életünk. A kultúra a megmaradás záloga. A magyarság nem genetikai adottságunk, hanem tudatos vállalás. Gondoljuk meg, ha bármit is adunk másoknak az épít vagy rombol? Próbáljunk meg mindig építő dolgokat adni, mert bármit is teszünk, az előbb-utóbb visszahat ránk. Kanizsa egyik gyöngyszeme a Csónakázó-tó, melynek nyugalmáért sokan járnak ki a városból. Az utcák, a házak, a terek, az emberek mind Kanizsa kincsei. „Jó kanizsainak lenni.”
Dr. Cseh Valentin, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum történész-muzeológusa, a Zala megyében található olajipari településekről tartott előadást. Zala megye területén majd 140 olyan település van, ahol 1920 óta legalább egyszer kútfúrást mélyítettek. A megye területén egy kőolaj-finomító és egy földalatti gáztározó található. Tavaly ünnepelték az olajipar 80. születésnapját, ahol az 1937-ben felfedezett Budafa olajmező felfedezésének megemlékezésre került sor. Számos zalai településen folytak munkálatok, de Ortaháza kiemelkedő szerepet tölt be, hiszen 1937 decemberében innét indult az első olajvonat Zalaegerszegen át a fővárosba. 1970-ben felfedezték az ortaházai szénhidrogénmezőt. Ormándlak település szintén számos olajkutat fúrt és kettő tankállomást is kiépítettek. Egy vízmű is létrejött, de sajnos azt lebontották, pedig jó lett volna bemutatni, hogyan is segítette az olajipar a lakosságot. Zalaegerszeg 1952 óta ad otthont a helyi kőolaj-finomítónak. A városban kevésbé ismert, de a nagylengyeli olajmező több mint 500 kútjából 36-ot Zalaegerszeg közigazgatási területén mélyítettek. Az ország egyetlen földgáztározója Pusztaedericsen található. Nagykanizsa is jelentős szerepet töltött be a magyar olajiparban. 1944-ben jött létre a nagykanizsai kőolajipari gépgyár, mely a mai napig működik. Az olajipar városra gyakorolt hatásként olajos lakótelepek épültek, melyek hozzájárultak a városkép kialakításához.
Tóth János, a Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum igazgatója, a múzeum egyedi értékeiről adott tájékoztatást. 2013 óta működteti a múzeum az NMI Művelődési Intézet felkérésére a Papp Simon Népfőiskolai Tagozatát. Öröm az együttműködés, hiszen a fejlődéshez sokszor elengedhetetlen az összefogás. Egymást építve, segítve tudunk fejlődni. A múzeumot 1969-ben alapították, azzal a céllal, hogy bemutassa a magyarországi szénhidrogénipar több mint százéves történetét. 1993-ban átvette a Zsigmond Vilmos Gyűjteményt is, mely által már a vízbányászat emlékeit is őrzik, gyűjtik. A vízfúrótorony mellett gőzmotorok, generátorok és sok más kiállítási tárgy várja az érdeklődőket. Ásvány és kőzetkiállítása elsősorban a Magyarországon található kincseket mutatja be. Szoborparkjukban 17 szakember tiszteletére állítottak emléket. Az országban itt található a legjelentősebb Szent Borbála szoborgyűjtemény. Talán a legjelentősebb az 1923-ban készült Szent Borbála szobor, melyet a tüzérség számára készítettek. Nagy jelentőségű a türelmi üveggyűjtemény is a múzeumban. Európa legrégibb türelmi üvege is itt található, mely 1737-ben Selmecbányán készült. A világ legkisebb türelemüvege is a kiállításon díszeleg. Nagyon sok bányászereklyével is találkozhatunk itt, mint a bányászzászlók, egyenruhák, érmek, palettagyűjtemények. Papp Simon hagyatéka is jelentős, hiszen kb. 400 fotó mutatja be munkásságát. Az előadásokat követően egy közös zenei élménnyel a Válicka Citerazenekar előadásával zárult ez a tartalmas nap.
Süliné Elekes Éva
