A Kulturális alapellátás kiterjesztése Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Igazgatóság
2017. november 30-án szakmai napot tartottak a közművelődést érintő jogszabályi változások tükrében Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A kulturális kalandot a szakmai előadások után módszertani villámokkal és szekciókkal színesítették, ahol kiemelkedő helyi és térségi tevékenységekkel ismerkedhettek meg a résztvevők.
A csütörtöki nagy eső ellenére közel 60 résztvevő – települési képviselők, intézményvezetők, civil szervezetek vezetői – jelent meg a miskolci GRABOVSKY – Coworking and More közösségi térben, ahol dr. Tóth Gergely, a közösségi komplexum vezetője köszöntötte a résztvevőket. Köszöntőjében elmondta, hogy a helyszínül választott irodaformát amerikai minta alapján hozták létre, melynek célja, hogy különböző közösségeknek, feltörekvő vállalkozóknak biztosítson helyet egy-egy rendezvényhez vagy akár a mindennapi munkához.
Az előadások és ismertetők sorát Joós Tamás, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkárság Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztályának főosztályvezető-helyettese kezdte a törvényi változások bemutatásával. Előadásából a résztvevők megismerhették az intézménytípusokat érintő kötelezettségeket, újabb besorolásokat, illetve bemutatta a hét kulturális alapellátást is, melyek célja, hogy mindenki – társadalmi rangtól, gazdasági helyzettől, illetve földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül – hozzáférjen a kulturális értékekhez. Az NMI Művelődési Intézet országos és területi szolgáltatásait a változások türkében B. Hegedűs Katalin, az NMI Művelődési Intézet Társadalmi Kapcsolatok Igazgatóságának vezetője ismertette. A megyei iroda aktualitásait Kovács Anikó megyei módszertani referens mondta el.
Az előadások után kérdések és válaszok következtek, ahol a kérdezők többek között kíváncsiak voltak a fenntartókat érintő többletterhekre, illetve a magyarországi és a határon túli kapcsolatok aktualitásaira.
A nap második felében módszertani villámok mentén öt előadás zajlott a kulturális alapellátás pillérjei közül ötöt kiemelve:
A művelődő közösségek támogatása terén Suta Éva, a Társadalmi Egyesülések Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szövetségének elnöke mutatta be sokrétű tevékenységüket. Szinte minden közösségnek otthont tudnak adni a sporttól egészen a kézműves foglalkozásokig, vagy éppen kirakodó vásárig. Befogadásuk és elfogadásuk hatalmas. Közösségi terükben közel 30 civil szervezet kap helyet évről évre programjaik megvalósítására.
A közösségi és társadalmi részvétel kapcsán a DIALÓG Egyesület két önkéntese – Németh Réka és Csere Áron – beszélt az Avasi lakótelepen végzett közösségfejlesztő munkájukról. Settlement lakást üzemeltetnek, közösségi kávézót tartanak fent és emellett folyamatosan ébresztik „öntudatra” az ott élőket, hogy a környezetük javítása és fejlesztése terén mekkora felelősségük és lehetőségük van. Az egyesület energiája és lendülete végtelen, az avasi munka mellett számtalan regionális projekt motorjai is.
Pálmai Ilka a Barkó Kézműves Egyesület csodáján keresztül mutatta be az értékeink átörökítése kapcsán végzett munkájukat. Ők azok, akik újraélesztették a már-már teljesen elfeledett barkóságot. Előadása alatt divatbemutató keretei között nézhették meg a résztvevők a hagyományok feléledését. A programjuk több pilléren is áll, de a leghangsúlyosabb pontja, hogy a XXI. században is használható mindennapi tárgyakként foghassuk a kezünkbe a barkó-hagyományt (pl.: táskákat, ruhákat, kosztümöket, kabátokat, stb.).
Az InDaHouse Hungary egyik alapítója, Benkő Fruzsina a tanoda jellegű programon keresztül mutatta be a tehetséggondozó és -fejlesztő munkát, melyet közel 100 önkéntessel végeznek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Perén. A hátrányos helyzetű térségben közel 80 fiatallal tanulnak együtt, hogy az iskolai teljesítményük javuljon és utolérjék társaikat az iskolában és azon kívül is.
É. Kovács Judit, Gömörszőlős polgármester asszonya a kulturális alapú gazdaságfejlesztés egy modelljét mutatta be a Textil Manufaktúrán keresztül, melyet a településen üzemeltetnek. Elsősorban lakástextileket készítenek hagyományos motívumokkal, csomós hímzéssel. Munkájuk azonban nemcsak ebből áll, hanem a település egészét átölelő kulturális szellemi és gazdasági értékek megóvásában teljesedik ki. Aki teheti, látogasson el Gömörszőlősre!
Antal Ágnes
