„A jó példa ragadós” – Látóúton jártak a leendő közművelődési szakemberek
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Somogy Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Somogy Megyei Igazgatósága 2020. március 10-én látóutat szervezett a Közművelődési és közönségkapcsolati szakember OKJ-s képzésen résztvevők számára.
A látóút célja az volt, hogy a képzésen résztvevők megismerkedhessenek olyan kistelepüléseken megvalósuló jó gyakorlatokkal, melyeket majd saját településükön is tudnak hasznosítani. Elsőként az alig 300 lelkes kistelepülésre Nyim községbe látogattak el a látóúton résztvevők, ahol Bodó Marianna alpolgármester asszony, valamint munkatársa Babodiné Csík Beáta fogadta a csapatot a művelődési ház épületében.
Bodó Marianna előadásában bemutatta a település éves programkínálatát, közösségeit, s mindeközben érték- és közösségteremtő munkájuk sikereiről, nehézségeiről is beszélt. Kiemelte, hogy sikereik titka a folyamatos közösségépítésben, közösségfejlesztésben rejlik, melyért minden nap tennie kell nemcsak a település közművelődési szakemberének, de a lakosságnak is egyaránt. Nyim szerencsésnek mondhatja magát: jó és értékes emberek lakják, akik önkéntes munkájukkal sokat segítenek, hogy a település fejlődjön, a környezet szépüljön. Példaként elmondta, hogy a településen fákat ültettek közösen, kuglipályát és petanque pályát alakítottak ki. E kettő később Nyim község közösségi életének meghatározó helyszínévé vált. Pistár Péter polgármester úr szavait is idézve hangsúlyozta: „Önmagunkért mi tehetünk a legtöbbet”, értéket teremteni is mi tudunk, ha akarunk. S mint ahogy a látóút címe is mondja – a jó példa ragadós – előbb utóbb a többiekhez hasonlóan mindenki szeretne részese lenni a rendezvényeknek, a segítségnyújtásnak.
Egy jó közművelődési szakembernek szüksége van segítőkre, akik egy-egy részfeladat elvégzésében segítenek, de mindeközben feladata, hogy átlássa a nagy egészet és pozitív visszacsatolást nyújtson segítői számára. Az önbizalom-építés ugyanis nemcsak önmagunk számára, hanem a település szempontjából is fontos. Hinni kell magunkban, hogy tudásunk, tevékenységünk értékteremtő, s a település számára fontos.
Elmondta, hogy a közösségépítő, közösségfejlesztő munkát csak szívvel-lélekkel érdemes csinálni, de mindeközben „fejben is ott kell lenni”. Követni kell a folyamatos változásokat, meg kell próbálni idomulni a felmerülő igényekhez.
A látóút folytatásaként délután a résztvevők Kötcse községbe érkeztek, ahol a település polgármestere Dr. Feledy Gyula, Dr. Tefner Zoltán a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, valamint Máj Jenőné leendő közművelődési szakember fogadták a csoportot a Kötcsei Evangélikus Templom előtt.
A parókia épületébe lépve a csoport tagjai megtekinthették azokat a több évtizedes múltra visszatekintő képeket, melyek az eddigi Kerbájt ünnepségeken készültek. Dr. Tefner Gyula előadásának köszönhetően a résztvevők megismerhették a település különleges, 221 évre visszanyúló hagyományát, a Kerbájtot, mely az európai kultúrtörténetben komoly értéket képvisel. Előadásában mesélt a Kerbájt kialakulásáról, múltjáról, szokásairól, s az ünnep „forgatókönyvét” is ismertette. Különös alapossággal tért ki a hozzá kapcsolódó szimbólumok jelentésére és jelentőségére is. A Kerbájt szó a német Kirchweihtag, azaz templomfelszentelés napja kifejezésből ered. A hagyománnyá vált, Kötcsére jellemző sajátosságokkal is átszőtt, hagyományőrző rendezvényt minden év novemberében szervezi meg a településen az első, illetve a második legény. Az esemény kétnapos. Első estéjén a lányok és a legények a művelődési ház tánctermében gyűlnek össze. Ennek padlózatában ásták el előző évben azt az egy üveg bort, melyet most fel fognak szedni, hogy másnap azzal kínálják meg a település elöljáróit, idős polgárait. A második nap aztán mindig istentisztelettel veszi kezdetét, s a templom udvarán folytatódik az ünnepi felvonulással. A férfiak kalapjukra rozmaringágat, valamint egy piros virágot erősítenek, a hölgyek pedig rozmaringágat tartanak a kezükben. Az első, valamint a második legény egymást felváltva ismerteti a templom építésének történetét, miközben büszkeséggel hívják fel a lakosság figyelmét az elődök, az ősök tiszteletére. Amikor a versmondást befejezték, akkor az első legény az előző nap kiásott borosüvegből megkínálja a lelkészt, a presbitérium tagjait, a községi öregbírót, a jegyzőt, a tanítót és a meghívott reprezentatív vendégeket. A többiek mindeközben táncolnak, mulatnak a „Placcon”. A művelődési ház tánctermében hajnalig tartó mulatsággal, valamint az idei borosüveg elásásával zárul a Kerbájt ünnepsége.
A részletes ismertető után a csoport tanulmányútja az evangélikus templomba vezetett, ahol Dr. Tefner Gyula az orgonát is megszólaltatva repítette el képzeletben a résztvevőket egy kötcsei evangélikus misére. A templom után az iskolatörténeti kiállítás felé vette a csoport az útját. Igazi értékeket találhat itt az ide érkező: osztálykönyvet 1913-ból, órarendet 1948-ból, a tanításhoz használt régi eszközöket, melyeket a mai gyerekek már minden bizonnyal nem is ismernek. A kiállítás a múzeum segítségével lett kialakítva 2000-ben, azóta várja látogatóit az evangélikus Oskolaházban.
Az élményekkel és értékes gondolatokkal teli nap a Kötcsei Művelődési Házban tartott értékbemutatóval zárult, melyet a településen tett értékbemutató séta előzött meg.
Simon Edina
Fotó: Kalocsa Nóra
