A helyi ifjúsági csoport létrejöttének segítése Zalalövőn
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Igazgatóságának szervezésében – a „Művelődő közösségek Nyugat-Magyarországon EFOP-3.7.3-16-2017-00150” azonosító számú projektjének keretén belül – a kilencedik Ifjúsági műhelyfoglalkozásra 2020. július 16-án került sor a zalalövői Salla Művelődési Központban.
A júliusban megrendezésre kerülő műhelyfoglalkozás vezetője Rigó Márton, a műhelyfoglalkozást a Zalaegerszegi Fiatalok Egyesületének bemutatásával kezdte. A 2017. év végén formális kereteket öltő szervezet tagjai már korábban is sok karitatív tevékenységet folytattak. Középiskolai barátok alapították és baráti körben toborozták a további tagokat. A jelenleg 15-20 fővel működő önkéntesekből álló egyesület 5-10 rendezvényt szervez egy évben. A műhelyfoglalkozás a fiatalok megszólításának témakörével vette kezdetét, mely témakör a legnehezebb feladatok egyike. A tárgyaláshoz három korcsoportot kell vizsgálni. Az egészen kicsiket, ahol az óvoda, a tanító nénik és a szülök meghatározók. Ezt követi a 12-17 éves korosztály, mely megszólítása nem ütközik nehézségbe, mivel ők még részt akarnak venni programokon. Részükre logikai feladatokat, sport rendezvényeket, pontgyűjtő versenyeket lehet szervezni. A 18-25 éves korosztályt a legnehezebb megszólítani, eredményes lehet az interaktív dominanciával felépített esemény. Például a délutáni zenés, szórakoztató események, amivel összekapcsolódik a program. A „Szedd magad!” szemétgyűjtésre is be lehet vonzani a korosztály képviselőit. Fontos, hogy nyereménnyel záruljon. Mindenkinek meg kell dicsérni a munkáját és jutalmazni kell!
A fiatalok helyben tartása több településen nehézségbe ütközik, középiskolába már más településekre mennek a diákok, az általános iskolai évek pedig nem kovácsolják kellőképpen össze a gyerekeket. Gyakorlati munka keretében a csoport fontossági sorrendet állított fel, első helyre a találkozási pont került, az a hely, ahol megkötések nélkül együtt lehetnek. A műhelymunka vezetője azt javasolta, hogy érzékenyítő programot szervezzenek a fiatalok részére, például a Művelődési Központban. Javaslatát alátámasztotta a szegényebb borsodi falvakban folyó ifjúsági munka bemutatásával. Második helyre a csoport tagjai közül való „vezér” kiválasztása került. A diákok között meg kell találni a nyitottabb személyiségűeket, akik által begyűrűzhetnek a tanulók csoportjába. A harmadik – ugyanakkor nagyon fontos – eleme a munkának a kommunikáció, melyet már előzőleg is tárgyaltak a szakemberek, a közösségért tenni akaró fiatalok megszólításának módja és milyensége.
A műhelyfoglalkozáson a résztvevők összegyűjtötték a helyi, azaz a zalalövői problémákat, majd megfogalmazták a célt. Hány főt, melyik korosztályt, milyen jellegű programmal szólítsanak meg. Rigó Márton több konkrét példát vázolt fel, ilyen a kupakgyűjtés, ahol a feladat mögé motivációs rendszert javasolt beépíteni. Példának említette, hogy az első helyezett mehessen el pénteken délben az iskolából, vagy szervezzenek az résztvevőknek kirándulást, egy a fiatalok által kedvelt közeli helyre. Az ötletek tárháza kifogyhatatlan, szóba került a focikupa szervezése bográcsozással egybekötve, vagy a szemétszedés versenyeztetéssel egybekötve, valamint a fa- és növénytelepítés igazolással. Javaslatként hangzott el, hogy a rosszabb állapotú épületrész felújításával klubhelyiség alakítható ki a fiatalok számára. A fiatalok aktiválását nagyban segítheti az ifjúsági referensi program indítása az iskolában. A programok szervezésébe a célcsoportot, az önkormányzatot, az iskolát úgy kell bevonni, hogy egyenrangú partnerekként tudjanak dolgozni, ez lehet a siker kulcsa.
Kun Antigoné
fotó: Kun Antigoné
