A felzárkózó falvakban élő roma családok teadélutánja
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Zala Megyei Igazgatósága sikeres 3 alkalmas műhelyfoglalkozást valósított megy 2020.09.28-án, 10.05-én és 10.12-én a roma családok részvételével Kopár Antal népzenész, a pécsi FUND Cigány Alapfokú Művészeti Iskola népzenei oktatójának segítségével, „Nemzetiségi” Zala, Románo szuno teadélután címmel.
A műhelyfoglalkozások három kicsi dél-zalai felzárkózó településen valósultak meg. Kistolmács, Oltárc és Zajk települések lakosságának 25-30%-a roma származású, mindhárom településen azonos tematikával folyt a teadélután. Bevezetésként Kopár Antal interaktív előadása a roma/cigány népcsoport történetével foglalkozott.
Ezt követte az ismert roma népi kismesterség összegyűjtése a mai szakmákig bezárólag. Ebben a részben az önkéntes Toplakné is segítette a csoport és az előadó egymásra hangolódását. Nagy érdeklődéssel hallgatták a családok a roma népcsoportok vándorlását, és a vándorlás közbeni hatások ma is kimutatható hatásait. A romák/cigányok mindig vándorló népcsoport volt. Magyarországon 18. században próbálta Mária Terézia letelepíteni a folyton úton levő családokat. A hagyományos mesterségek kiszorulása óta vidéken többnyire mezőgazdasági segédmunkásként tevékenykedtek. Az itt élő romák a Beás népcsoporthoz tartoznak, akik az ó-román nyelvet beszélik. Szó esett arról is, hogy az anyanyelvük hány százalékban tartalmazza más-más európai nyelvek szókészletét.
Ezt követően az oktató segítségével több roma származású művészt, zenészt neveztek meg főleg az idősebbek (Elvis Presley, Carlos Santana). Nagyobb lélegzetben feszegették a zene és a roma nép kapcsolatát. Nem maradhatott el a méltán híres első cigányprímás Czinka Panna életútjának méltatása sem, aki az első cigányzenekart 1728-ban alapította. Nagy zenészek voltak még Sárközi Ferenc és Dankó Pista is. A régi nagy cigányzenészek felsorolása után eljutottak a hallgatók a ma is élő zenészekig. Mindenki ismeri a Magyar Örökség és Hungarikum díjas világhírű 100 Tagú Cigányzenekart, amit 1985-ben alapítottak. Az estébe nyúló találkozókon szorítottak időt a hiedelemvilág megtárgyalására, ahol a résztvevők nagy aktivitást mutattak, elmondták milyen hiedelmeket ismernek, és miben hisznek, milyen hagyományokat tartanak be. Ezek a sajátos hiedelmek, hagyományok csak a roma népre jellemzőek. A romák közismerten vallásosok, ami egyáltalán nem zavaró a hiedelmek be-és fenntartásában.
Konklúzióként az előadó többször is rávilágított arra, hogy a roma gyerekek identitás növelése segíti a társadalomba történő beilleszkedést. Az egyetlen tartalmas élethez vezető út a tanulással kezdődik. A szegénységből nagy akarattal, a kitartó tanulással lehet kitörni. A felnőttek kötelessége, hogy a fiatalokat érdekeltté tegyék a kultúrájuk átörökítésében, fejlesszék, formálják a közösségüket. Az összegyűltek érdeklődve kapcsolódtak be az előadás témaköreibe, és válaszoltak a feltett kérdésekre.
Az előadás végén közös zenéléssel zárták a színes programot.
Peczeli Lajos
Fotó: Peczeli Lajos
