Szakmai nap Hajdú-Biharban

A több, mint hatezer fős, alföldi kisváros, Kaba adott otthont a Hajdú-Bihar megyei szakmai napnak 2017. június 15-én. A rendezvényt a Közösségi Művelődési Napok programsorozat keretében szervezték meg a munkatársak azzal a céllal, hogy a megye közművelődési szakembereit és a Művelődési Intézet partnerintézményeinek képviselőit tájékoztassák az átalakult szervezeti keretek között működő intézet tevékenységéről valamint az iroda szakmafejlesztési munkájáról.

Az eseményre a megye huszonegy településéről mintegy hatvan közművelődési szakember és önkormányzati munkatárs érkezett a Mácsai Sándor Művelődési Házba. A vendégeket Szegi Emma polgármester asszony köszöntötte és tájékoztatta Kaba múltjáról és jelenéről, nevezetességeiről és látványosságairól. Mesélt a híres meteorit történetéről is. A „kaba-kő” ugyanis 1857-ben, 160 évvel ezelőtt hullott le a település határába. A mintegy cipó nagyságú mennykő azóta is tudományos vizsgálódások tárgya, hiszen először találtak benne a tudósok szerves anyagot. Jelenleg a Debreceni Református Kollégiumban őrzik. Az évforduló tiszteletére számos tudományos és kulturális eseményt rendeztek a kisvárosban. A legújabb korban azzal vívott ki országos figyelmet a település, hogy – a közmunka programban dolgozók ügyességének és kreativitásának köszönhetően – faragott utcaszobrok készültek a fontosabb épületek és kereszteződések közelébe, amelyek nemcsak az utcákat jelölik, de különleges látványosságul is szolgálnak. A polgármester asszony szólt a település nehézségeiről is, amelyek még a cukorgyár 2006-os megszüntetéséhez nyúlnak vissza, amikor is több száz család vesztette el a megélhetését, a város pedig elesett a 250 milliós iparűzési adótól. Mindennek ellenére a település ma már ismét virágzik köszönhetően turisztikai attrakcióinak is, amelyeket a vendégek a nap folyamán személyesen is megtekinthettek.

Szegi Emma részletes tájékoztatója után Angyal László, az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. Kelet-Magyarországi Régiójának központvezetője tartott előadást Mérföldkő a közösségi művelődésben címmel. Kiemelte: bár az intézet szervezeti struktúráját tekintve átalakult, tevékenységét ugyanazzal a tartalommal végzi, mint korábban. Szólt az intézmény értékrendjéről, szakmai és társadalmi összekötő, fejlesztő szerepéről, hálózatépítő tevékenységéről, majd ismertette a fontosabb programokat és mintaprojekteket, a közösségek életében és szervezésében, a közösségi művelődésben vállalt feladatairól, céljairól.

Az V. Kulturális Közfoglalkoztatási Programról és annak előzményeiről, a korábbi programok jó gyakorlatairól Hermann Attila módszertani referens számolt be. Az idei évre vonatkozó tények és számadatok mellett számos technikai, munkaügyi és gyakorlati tennivalót ismertetett. Beszélt a közösségi munkások példaértékű kezdeményezéseiről, a megyei iroda „A mi projektünk” elnevezésű pályázatáról és annak eredményeiről. Elmondta továbbá, hogy A mi receptünk címmel gyűjtőmunka indult tavaly, amelynek keretében az iroda szeretné összeállítani Hajdú-Bihar 82 településének egy-egy emblematikus ételt tartalmazó receptgyűjteményét. Hermann Attila felsorolta továbbá az idei program fontosabb központi feladatait is, köztük a Kodály-évvel, Rákóczi-évfordulóval, az út menti keresztek fotózásával, dokumentálásával kapcsolatos teendőket.

A közösségek fontosságáról, az amatőr művészeti csoportok megyei helyzetéről, helyükről a közművelődési intézmények és települések életében Szabó László módszertani referens tartott előadást. Mint mondta, az intézet fontos szerepet tölt be ezeknek az együtteseknek a mentorálásában, a közösségek szervezésében, a művészeti csoportok megmutatkozási és minősülési lehetőségeinek biztosításában, a csoportvezetők szakmai képzésében. Ugyanakkor, hangsúlyozta, a csoportok működését számos tényező nehezíti, köztük a fenntartás, működtetés, finanszírozás gondjai. Szabó László áttekintette a megye fontosabb amatőr művészeti eseményeit, képekkel illusztrálva azok hangulatát, tartalmi sokszínűségét, eredményeit.

A Művelődési Intézet Pajtaszínházi Programjának eredményeként Hajdú-Biharban több amatőr színjátszó közösség is alakult. Köztük az egyik legsikeresebb, két év után is töretlen lelkesedéssel dolgozó együttes a kabai Lakat Színpad, amelynek alakulásáról, történetéről Vágó Emese, a kabai Mácsai Sándor Művelődési Ház igazgatója mesélt a jelenlévőknek. Több tényező is segítette a színpad létrejöttét, mondta, így például a helyi igény megléte, a fiatalok vállalkozó kedve, a művelődési ház fogadókészsége, a közösségi munkások segítsége, személyes szerepvállalása és a Művelődési Intézet mintaprojektje, s ennek révén a szakmai mentor biztosítása. Mindezek együttesen eredményezték, hogy a közösség számos tagcsere után is fennmaradt, sőt bővült s ma már nemcsak a település, hanem a megye, sőt az ország nagyobb rendezvényein is fel tudnak lépni, viszik városuk jó hírét.

Katona Mária egy kutatás eredményeinek bemutatásával igazolta Vágó Emese szavait.  A módszertani referens ugyanis azt vizsgálta, hogy a település és a művelődési ház életébe mennyire sikerült beágyazódnia az együttesnek. Pozitív példaként említette, hogy a csapat egyre inkább jelen van a közösségi oldalakon, a település kiadványaiban és működéséhez anyagi támogatókat is igyekszik bevonni a helyi vállalkozók személyében. Az amatőr művészeti közösségeknek komoly szerepe van a települések életében, a helyi társadalom fejlesztésében, az ott élők identitásának erősítésében azzal, hogy közös ügyet, közös célt tudnak felmutatni. A szakember példaként említette az ugyancsak a Pajtaszínházi Szemlén, a Nemzeti Színházban fellépő Borsod megyei csoportot, a bódvaszilasiakat, akik nemcsak falujuk jelenlegi lakóit, de az elszármazottakat is meg tudták mozgatni a lokálpatriotizmusukkal.

Az elméleti előadásokhoz kapcsolódóan a vendégek a művelődési ház színháztermében megtekinthették a Lakat Színpad egyik legújabb produkcióját, A lopótök, avagy a Mari nem olyan című népi komédiát. A szellemes játék és a tehetséges fiatalok bemutatkozása után a közönség „falusétára” indult és megnézte a település nevezetességeit: az utcaszobrok mellett az 1777-ben épült református templomot és a hajdúszoboszlói vízminőségű gyógyfürdőt. A program zárásaként a kemence mellett a jelenlévők megkóstolhatták a tradicionális kenyérlángost, majd kötetlen beszélgetésen vehettek részt a közművelődési szakmát érintő aktuális kérdésekről, az érdekeltségnövelő pályázatról és kulturális törvény módosításáról

A szakmai nap így a délutáni órákban zárult – a visszajelzések és az eredményességet vizsgáló kérdőív alapján – a résztvevők megelégedésére.

Simor Katalin
Fotó: Szabó László