Durkó Mátyás Szakkollégium Nyugat- Magyarországon
Projektek / Művelődő közösségek Nyugat-Magyarországon EFOP-3.7.3-16-2017-00150
A Művelődő Közösségek Észak-Magyarországon EFOP-3.7.3-16-2017-00150 azonosítószámú projekt keretében 2019.09.12. és 2020.08.28. között 9 alkalommal zajlott a Durkó Mátyás Szakkollégium.
A Durkó Mátyás Szakkollégium a közösségi művelődés tudományos utánpótlásának erősítését célozza azáltal, hogy támogatja olyan tehetséges hallgatók/szakemberek és mentoraik kutatómunkáját, akik a szakterületen kutatnak és végeznek tudományos diákköri, doktori vagy egyéb szakmai elvárásként felmerülő kutatótevékenységet. Célja a kutatómunka szakmai támogatása, a szakkollégiumi alkalmak révén a tudományos munkát végzők számára szakmai segítségnyújtás, a szakterületre vonatkozó kutatások számának emelése, valamint a közösségi művelődés iránt érdeklődő kezdő és tapasztaltabb kutatók elköteleződése.
A közművelődés és LLL iránt érdeklődő leendő és már a szakmában dolgozó szakemberek részére szervezett szakkollégium célja a szakmai és tudományos ismeretek megszerzésére, fejlesztésére irányuló előadások, tréningek, műhelymunkák megvalósítása. A szakkollégium lehetővé teszi a közművelődés és az LLL szakmai és tudományos eredményeinek, a résztvevők tudásának, tapasztalatainak átadását, az egymástól tanulást.
Az első két alkalommal Dr. Szabó Péter (Kodolányi János Egyetem – rektor) a kultúrakutatás céljait, küldetését, fontosságát hangsúlyozta magyarországi viszonylatban, majd Dr. Baloghné Uracs Marianna (Magyar Közösségépítők Értékszövetsége Egyesület – elnök, Nemzeti Művelődési Intézet – megyei igazgató) a közösségek és a közösségépítés helyzetéről, működéséről tartott előadást. Ezt követően Dr. Juhász Erika (Nemzeti Művelődési Intézet – szakmafejlesztési igazgató, Debreceni Egyetem – tanszékvezető főiskolai docens) a közművelődés tudományos és szakmai utánpótlás modelljét mutatta be.
A továbbiakban a civil szervezetekről, a közművelődési intézményekről, valamint a közösségfejlesztés jelenlegi helyzetéről kaphattak bővebb képet az érdeklődő szakemberek.
A harmadik és a negyedik alkalommal a hallgatók Závogyán Magdolna és Dr. Juhász Erika vezetésével a látóút módszertanát, tervezési-szervezési sajátosságait ismerték meg, és erről folytattak eszmecserét. Majd feltérképezték a közösségszervezés szak jelenlegi marketingtevékenységeit, amelyek további fejlesztésére konkrét javaslatokat fogalmaztak meg. A szakkollégiumi alkalom során használták a jövőműhely módszer néhány elemét is a csoportos gyakorlati feladatokhoz. 
Ezt követően Dr. Juhász Erika a közművelődési szakmafejlesztésről, a közösségi művelődés aktualitásairól, a jogszabályváltozásokról és intézménytípusokról tartott előadást, majd Dr. Márkus Edina (Nemzeti Művelődési Intézet – felsőoktatás-fejlesztési központvezető, Debreceni Egyetem – intézetigazgató-helyettes, adjunktus) a kulturális célú civil szervezeteket mutatta be.
A Durkó Mátyás Szakkollégium következő 3 alkalma a COVID-19 járványügyi helyzet miatt digitális formában (Moodle rendszeren keresztül) valósult meg.
A hallgatók megismerkedtek a Nemzeti Művelődési Intézet országos szakmai és szakmafejlesztő tevékenységével. Képet kaphattak a közművelődés országos helyzetéről. Megismerhették az Intézet céljait, tevékenységeit, a szakmai utánpótlás biztosításának lehetőségeit, amit szakmatörténetbe ágyazottan ismertek meg, benne a szakma neves képviselőivel, mint Karácsony Sándor, Durkó Mátyás vagy Beke Pál. A program keretében megismerkedhettek a szakmában egyedülálló Közművelődési Tudományos Kutatási Programmal, amely a közösségi művelődés tudományos utánpótlásának és kutatási bázisának erősítését célozza azáltal, hogy támogatja olyan tehetséges hallgatók/szakemberek és mentoraik kutatómunkáját, vagy kutatócsoportok tevékenységét, akik a szakterületen kutatnak és végeznek tudományos diákköri, doktori vagy egyéb szakmai elvárásként felmerülő kutatótevékenységet. A résztvevők a közművelődési törvényről, a civil szféra és a közművelődés kapcsolatáról, valamint a közművelődési kutatások eredményeiről mélyíthették el tudásukat.
A továbbiakban az értéktárak és a hungarikumok kerültek bemutatásra, a közösségszervezés és értékfeltárás különböző módszereivel, közösen gondolkodtak a szakmai jövőjéről.
Az utolsó két alkalom ismételten személyes formában került megrendezésre. A résztvevők előadást hallhattak a közösségi művelődés lehetőségeiről, majd a közművelődés jövőképéről és lehetőségeiről. A továbbiakban pedig az Aba-Novák Agóra szerepéről Szolnok kulturális életében történő előadást hallhattak a résztvevők.
