Kiskunlacházi színjátszó diákok elsöprő sikere
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatóság
2020. szeptember 18-án a „Totó Színjátszó Kör” a kiskunlacházi Petőfi Művelődési Központ és Könyvtárban mutatta be Óz, a nagy… című előadását, amire a Nemzeti Művelődési Intézet Pest Megyei Igazgatósága is meghívást kapott.
A kiskunlacházi diákok jó úton járnak, hogy hagyományt teremtsenek, hiszen az igazgatóság már második alkalommal vehetett részt a diákok által játszott darab bemutatóján. A Pest Megyei Igazgatóság számára kiemelten fontos az amatőr színjátszó körök támogatása, ezért igazán nagy öröm volt jelen lenni a zártkörű premieren.
Az idei bemutató az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával „A hazai és a határon túli kulturális intézmények tehetséggondozó programjának” keretében valósult meg. Külön érdekessége a darabnak és a pályázati lehetőségnek, hogy újvidéki és argentin zeneszerzők, valamint egy elismert hazai dramaturg is támogatta a kiskunlacházi általános iskolás diákok munkáját Erős Ervin, Andres Ortega, valamint Zalán Tibor személyében. A darab rendezője Ralbovszki Csaba, a Szabadkai Népszínház színésze, a koreográfusa pedig Lackó Bálint volt.
Köszönhetően ennek az együttműködésnek új köntösbe bújt az ismert történet. Egy különleges színdarab született új dalokkal, új nyelvezettel, a mai kor igényeinek megfelelő látványelemekkel, és humorral fűszerezve. Ebbe a közegbe jól illeszkedtek a fiatalos megfogalmazások, szóviccek, a piros tornacipő és a díszlet egyedi megoldásai. A nagyérdemű elismerését is kivívta a zenés mesejáték: a telt házas produkció végén a nézők állva tapsolva éltették a színjátszó gyerekeket.
A fellépés számokban: 21 gyerek 8 hónapig dolgozott 3 művészeti szakmunkatárs vezetésével, és egy intézmény állt mögöttük 10 fővel. De mit rejtenek a számok? Nemes Nagy Anita, a Petőfi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatója bepillantást engedett a számok és a kulisszák mögé is: ráláthattunk általa a gyerekek, az őket támogató szülők, pedagógusok és a színházi munkát segítők göröngyös sárga útjára. A vírushelyzet, a határzár által adott külső körülmények lefékezték a munkát. A művelődési ház nyitása után indulhattak újra a befagyasztott énekórák, táncórák, drámafoglalkozások, ami egyben áldozatvállalást is jelentett a színdarabban résztvevő gyerekeknek: nekik nyaralás helyett próbákat tartogatott a nyár.
Az igazgató asszony fogalmazta meg a darab egyik tanulságát, amit a mostani helyzet még inkább felhangosít: “mindannyian Dorothy-k vagyunk ebben a nehéz időben a félelmeinkkel, szívtelenségünkkel és olykor esztelenségünkkel is, közös az utunk, közös az a sárga út, csak így érhetjük el a célunkat.”
A premier sajátja volt, hogy a remekbe szabott előadás után az igazgató asszony mellett felszólalt Petneházy Attila, a magyar–magyar kulturális kapcsolatokért felelős miniszteri biztos, Pánczél Károly országgyűlési képviselő és Pálos Annamária, a Szigetszentmiklósi Tankerület igazgatója is.
Petneházy Attila elárulta magáról, hogy diákszínjátszó múlttal rendelkezik. Ő azt az üzenetet emelte ki, hogy a felnőtt akkor végzi jól a nagy betűs életet, ha gyerek tud maradni.
Ezt követően Pánczél Károly arról beszélt, hogy a darab megszületése a nemzeti összetartozás ékes példája, hiszen részesei lehettek a közös projektnek a kiskunlacházi gyerekek, a szabadkai rendező, az újvidéki zeneszerző és technikusok az ország különböző részéről.
Végül Pálos Annamária szólalt fel, aki kifejezte, hogy mennyire büszke a gyerekekre.
