Az év utolsó tapasztalati tanulási programját rendezte meg 2017. november 7-8-án az NMI Művelődési Intézet „Szomszédnéző 2017” címmel Csongrád megye négy településén, melyen Borsod-Abaúj-Zemplén, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei polgármesterek, közművelődési szakemberek, civil szervezetek képviselői és a Művelődési Intézet megyei módszertani irodáiban dolgozó szakmai munkatársak vettek részt.
A 24 fős csoport Árpádhalom, Derekegyház, Bordány és Ruzsa településfejlesztési, megtartó-képességet javító, közösségi kezdeményezéssel létrejövő jó gyakorlatait ismerhette meg az út során. Az első meglátogatott település Árpádhalom volt, ahol Szarka Attila az 500 lelkes falu polgármestere a Károlyi–Berchtold kastély kertjében, a kemence körül tüsténkedő önkéntesek körében fogadta a „tanulócsoportot”.
Köszöntőjében szólt a település múltjáról, a gróf Károlyi család szellemi és kulturális örökségéről, a sajátos tanyás településszerkezetről és arról is, hogy 2010 előtt a társadalmi, közösségi élet tekintetében Árpádhalom mélyrepülését élte. 2010-ben lett polgármester és azóta azon munkálkodnak a testület tagjaival, hogy megmaradhasson az iskola, legyenek civil szervezetek, a település megtartó ereje érdekében minél több családot vonjanak be a nevelőszülői hálózatba, hogy a közmunka program révén elindított gyógynövény, a bíbor kasvirág termesztése minél több embernek hosszú távon adjon célt, munkát és megélhetést. Létrehoztak egy gyógynövény szárítóüzemet, de foglalkoznak növénytermesztéssel, állattartással is. Lovuk is van, mely az iskoláskorúak egészségfejlesztését szolgálja. Eredménynek tekinti, hogy sikerült az oktatási tantervükbe beépíteni a lovasoktatást. Elégedetten számolt be arról is, hogy az önkormányzat egy üresen álló bolthelyiséget megvásárolt, melyben mára már szociális bolt működik, ami kiszolgálja termelői áron a lakosságot a közfoglalkoztatási program keretében megtermelt termékekkel.
Szólt arról is, hogy működik Polgárőr Egyesület, Iskolai Alapítvány, Falufejlesztő és Hagyományőrző Egyesület is. A település tagja a Puszta Ötös Térségfejlesztő Egyesületnek, melynek célja az öt település, gazdasági és turisztikai összekapcsolása.
Részletesen bemutatta a megtartó erőt, a közösség összefogását, a közösségek megerősödését szolgáló és egyben kitörési lehetőségeket is kínáló programjaikat, így a Falunapot és a Csőröge Fesztivált, a Székács Hagyományőrző Családi Napot, a Falusi Disznótort, mely mára nemzetközivé nőtte ki magát a határon túli testvértelepülések aktív részvételével. Szólt Székács Elemérről, aki a Károlyi család uradalmi intézője, jószágigazgatója volt Árpádhalmon, aki megalapozta a búza világhírnevét, valamint Rózsa Ferencről is, aki 70 évvel ezelőtt az asztalitenisz-oktatást kezdte el a településen, melynek nagy hagyománya van ma is.
Végezetül a 2013-ben indult, az akkori Nemzeti Művelődési Intézet Csongrád Megyei Irodájának kezdeményezésével, együttműködésével, folyamatos szakmai támogatásával megvalósult közösségi felmérést és eredményeként létrejött közösségi tervezési folyamatot, annak máig tartó hatását, értékét ismertette, melyet a „tanulócsoport” nagy érdeklődéssel kísért.
A közösségi felmérés által generált változásokban való részt vállalás eredményeképpen lett amatőr színjátszó csoportjuk, olyan helyi tudásokat ismertek meg a tankatalógus készítése során, amiről korábban nem volt tudomásuk (pl. üvegfújás), és elkészült a cselekvési terv is, melynek része a korábbi hagyományok felelevenítése, a helyi értéktár és faluház kialakítása, a térségi ifjúsági találkozók újjáélesztése és egy kemence építése a kastély kertjében. Ez utóbbi egy év alatt a falu lakosságának összefogásával elkészült, mely azóta számtalan közösségi programhoz kínált friss, meleg és „mosolygósra sült” étket.
A látóút résztvevői rövid utazást követően egy 1600 fős településre, Derekegyházra érkeztek, ahol Szabó István polgármester fogadta szívélyesen a csoportot, majd egy 8 kilométerre lévő településrészre, Tompahátra invitálta a csoportot.
Tompaháton az 1600 fős lakosságból 250 fő él. Az itt élőknek megélhetést kínál a termelőszövetkezet, mely ma is működik. Csendes, kiváló természeti adottsággal rendelkező, igazán vonzó településrész, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy akár Szegedről, Szentesről is szívesen költöznek ide fiatal családos emberek az utóbbi időben. Fontosnak tartja, hogy az itt élők képviselete biztosított legyen és, hogy dinamikus fejlődési pályára állítsa e településrészt is. Örömmel és büszkén mutatta be a Művelődési Házat, melyet EU-s pályázati forrásból újítottak fel, mely a hét 3 napján, de minden hétvégén az itt élőket szolgálja, az ifjúsági szálláshelyet és a fogathajtó pályát, mely évente 3-5 alkalommal a lakosságszámot megtriplázza.
Visszatérve a település központjába, szólt a megújuló energiatermelésük és növénytermesztésük eredményeiről és egy rövid séta keretében a kastély és az ott lakó, sérült, fogyatékkal élő fiatalok valamint a település kapcsolatáról. Arról, hogy az ott élők minden évben programmal készülnek, melyet a település egy-egy társadalmi ünnepén előadnak.
Prezentációjában bemutatta a fenntartható ökotudatos településtervezésük eredményeit, a napelemes közvilágítást, az önerőből épített játszóteret, mely jelentős közösségi összefogással valósult meg, és már tervezik a következő játszóteret is, a császárfa faültetvényt, mellyel a közintézményeket fűtik, a születések fájáról, a kis levelű hársról is szólt, melyet a szülők ültetnek el, és melyen egy kis táblácska jelzi az újabb jövevénnyel való gazdagodást.
XI. alkalommal rendezik meg a Palacsinta Fesztiváljukat, mely egyre népszerűbb, és már más, messzebbi megyék lakosait is bevonzza. Említést tett az őszi Sütemény Fesztiválról is, mely újabb alkalom a téli esték előtt a közösségi létforma megélésére.
Jövőterveikben templomépítés, mert jelenleg nincs, kápolna felújítás, idősek nappali ellátásának megoldása egy gondozási központtal, a Puszta Ötös Egyesület megerősítése szerepel sok más mellett.
Egy ilyen látóút, tapasztalati tanulási program nem lenne teljes, ha nem biztosítana időt arra, hogy a nap élményei, a látott, hallott ötletek, a megismert megközelítési módok, a résztvevőkben elindított gondolatok ne kapnának teret.
Bármennyire feszített a program, a késő esti órában egy beszélgetés keretében mindig sor kerül arra, hogy ki honnan érkezett, milyen erősségek és gyengeségek azok, melyek mentén a fejlődés, a változás tervezhető településükön. Annak érdekében, hogy több idő maradjon a látottak, hallottak közös megvitatására, ez alkalommal egy közös felületen a résztvevők már előzetesen megismerhették leendő útitársaik település bemutatkozóit a gyengeségek, erősségek és a lehetőségek mentén, így több idő jutott arra, hogy ezekre reflektálva saját helyzetükről és terveikről, munkájukat akadályozó tényezőkről szóljanak.
Sokan tettek említést arról, hogy nehéz motiválni a lakosságot, különösen a középkorúakat, elfogadtatni azt, hogy értékes dolgokat csináljanak, hogy munkára foghatók egyre kevesebben vannak. Probléma, hogy 2011-ben iskola került bezárásra, mely jól működött, és az is, hogyha pár ember nincs a településen, aki húz, akkor semmi sincs. Említést tettek arról is, hogy az összefogás hiánya folyamatokat akaszt meg, és hogy a közösségeket az irigység szétmorzsolja.
Mindezek ellenére számtalan eredmény, jövőterv is bemutatásra került. A jogelőd Nemzeti Művelődési Intézet Kapunyitogató programjának pozitív hatásáról szólt Pogányszentpéter, Bojt, Ivád település polgármestere. Méhtelek polgármesterét ez a nap abban erősítette meg, hogy „olyat csináljunk, ami életszerű”, Iszkaszentgyörgy polgármesterét, hogy „olyanná lenni, ahol a fiatalok is szeressenek élni”, az értéktárba pedig olyan értékeket tenni, melyek továbbéltethetők. Sajógalgóc polgármestere a fiatalokkal való foglalkozáson túl az interaktív turizmus, mint kitörési pont megteremtését látja a jövőben járható útnak.
A következő nap Bordány település jó gyakorlatainak megismerésével kezdődött. Bordány idősödő, de lélekszámát most még tartani tudó település a maga 3300 főjével, szögezte le bevezetőjében Tanács Gábor polgármester. Utalt arra, hogy egyrészt jelen van az elvándorlás a fiataloknál, de Szegedről jelentős a bevándorlási folyamat is.
Bordány az a település, ahol ifjúsági referenst is alkalmaz az önkormányzat és ahol egyesület működteti a faluházat, a Bordányi Szabadidős és Kulturális Egyesület. Talán nem véletlen mindez, hiszen a 90-es évek végén és az e századforduló elején aktív ifjúsági életet és munkát alapozott meg hosszú időre a bordányi Települési Gyermek és Ifjúsági Önkormányzat, melynek ifjúsági polgármestere volt hosszú ideig Tanács Gábor mostani polgármester is.
Ezt a Települési Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatot, mely a fiatalok demokrácia tanulásának fontos terepe és a közügyekben való aktív részvétel valós színtere, Beke Pál művelődéskutató franciaországi minta alapján terjesztette el Magyarországon a 90-es évek elején, mely minta itt Bordányban is jó táptalajra talált.
Ennek köszönhető, hogy az Ifjúsági pont aktívan működik, hogy az önkéntes munka „Kör rendszerben” történő elszámolására a Bordányi Korona létrejött, és hogy motiváló erővel bír, túl azon, hogy a mutatós kártya további kedvezmények elszámolására is jól alkalmazható.
Tanács Gábor a település közösségi életének bemutatása kapcsán elmondta, hogy népdalkör, nyugdíjas klub, házi asszonyok konyhája csoport és mintegy 14 civil közösség tevékenykedik a településen. Szólt legújabb kezdeményezésükről a „Morajlás Fesztiválról”, mely a Széchenyi 2020 program keretében valósult meg. Célja, hogy teret adjon a kistérségben élő tehetségeknek, hogy megmutassák tudásukat a közönségnek, közösségeknek.
A fiatalok és a lakosság elérése, tájékoztatása érdekében számtalan kreatív és innovatív módszert, megoldást vonultattak fel nagy sikerrel. Az ifjúsági egyesület saját hírlevél és Facebook oldalon éri el a célcsoportját, az önkormányzat a Bordányi Hírek és a Bordányi Napló nyomtatott, tartalmában és formájában mindig megújulni tudó újsággal szólítja meg a lakosokat. Az éves asztali naptár minden családhoz eljut, mely tartalmazza az adott év legfontosabb eseményeit, tájékoztat arról, hogy mikor van a lomtalanítás, az iskolai szünetek, a különböző szűrő programok és a kulturális események, kisközösségi összejövetelek időpontja.
Az Ifjúsági Információs Pont közösségi kávézót és konyhát működtet, melyhez a közösségi papírgyűjtésből befolyó bevételek biztosítanak forrást.
A fiatalok jobb elérése érdekében az iskola aulájában egy hatalmas monitor tájékoztatja folyamatosan az Ifjúsági Információs Pont és a Faluház által kínált programokról és tevékenységekről a diákokat. Van ifjúsági szálláshelyük is, mely az ifjúsági cserekapcsolataik során jelent óriási segítséget. Gyakran érkeznek Európa különböző országaiból fiatal önkéntesek. A velük való találkozás nemcsak egymás kultúrájának jobb megismerését szolgálja, hanem az idegen nyelv gyakorlatban való alkalmazásához is hozzájárul.
A bordányi látogatás a szociális szövetkezet által működtetett gyümölcsfeldolgozó üzem és az ifjúsági csereprogramoknak és minden, a lakosság egészét érintő közösségi kezdeményezésnek helyet adó tájház és közösségi tér meglátogatásával ért véget.
A kétnapos út utolsó állomáshelye Ruzsa volt. A 2560 fős öregedő település fele tanyán él, mint azt a résztvevők Sánta Gizella polgármester asszony bevezetőjéből megtudhatták. Pozitív tendencia, hogy a visszatelepülés és a fiatalok itt maradása már érzékelhető. A homoki emberek körében korábban is megvolt az egymásra utaltság, mondja, és azzal folytatja, hogy olyan települést szeretnének, ahol újra fogadják az emberek a köszönést. Nem a turizmusban gondolkodnak, hanem a helyben élők lehetőségének erősítésében. Ezért is született meg a Hetedhét cekkeres projektjük, mely hat homokháti települést köt össze a védjeggyel ellátott helyben termelt zöldségek, gyümölcsök, illetve helyben előállított termékek által.
E termékekből a helyi termelők a látóút vendégeinek tiszteletére egy kis bemutató asztalt készítettek, melyen sajtok, különféle mézek, a tájegységre jellemző kiváló minőségű piros paprika, kerámia edénykék és természetesen a cekker került elhelyezésre.
A falu megújulását, történelmét bemutató rövid séta után beszélt még a polgármester asszony a tanyafejlesztési program keretében a számítógépes és főzőtanfolyamok sikereiről, az iskolai kerámia szakkörről, munkahelyteremtő beruházásukról, mely 20 főnek adott munkát, a három szociális szövetkezetekről, mely közül az egyik feladata a havi kirakodóvásár üzemeltetése.
Utalt arra is, hogy sokszor nem a nagy rendezvények, hanem az olyan kis apró ötletből táplálkozó közösségi programok, mint a „Holdfény séta” erősíti meg a helyi társadalom szövetét. E településen ugyanis már jó ideje minden telihold alkalmával közösségi sétát kezdeményeznek, melyhez szívesen társul akár 50-60 fővel is a helyi lakosság.
E tapasztalatokban gazdag két nap itt ezen a ponton véget is ért.
De vajon milyen eredménye, hatása lesz ennek a „Szomszédnéző 2017” programnak?
Látva a látóút résztvevőinek elköteleződését, sokszor magányosságukat a fennmaradásért, megmaradásért való küzdelemben e tapasztalati tanulási program csak a kezdet lehet, a jelen állapot felmérésére szolgáló módszer és eszköz. A további teendők ott, azokban a megyékben, ahonnan a résztvevők érkeztek, ott kezdődnek el, mert van miben és van miért támogatni az érlelt gondolatokat, megfogalmazott célokat, átveendő ötletek megvalósulását olvasva, hogy mit gondoltak, hogyan látták magukat és fejlődési lehetőségeiket az út során a résztvevők.
Katona Mária
Fotó: Erdős Vivien
