A lámpások szerepe az értéktári tevékenységben
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Vas Megyei IgazgatóságVas megyében az értékek élővé tétele az elmúlt néhány évben komoly üggyé vált, amelynek mozgatói folyamatosan keresik a módszertani fejlődés, az egymástól tanulás lehetőségét. A Nemzeti Művelődési Intézet a „Művelődő közösségek Nyugat-Magyarországon” elnevezésű, EFOP-3.7.3-16-2017-00150 azonosító számú projektjének keretein belül szervezett Hungarikum műhelyfoglalkozás harmadik alkalmán, 2019. december 4-én az értéktári közösségekben meghatározó személyek feladatai, vállalásai és eredményei kerültek a középpontba.
A magyarszombatfai találkozón megjelent döntéshozókat elsősorban a kistelepüléseken tevékenykedő közművelődési szakemberek téma iránti érzékenyítésének, felkészítésének módszerei érdekelték leginkább. Éles Krisztina foglalkozásvezető arra irányította rá a figyelmet, hogy a közösségépítés egyik legcélravezetőbb és leghálásabb módja a helyi értékek kutatásának, rendszerezésének, megőrzésének és továbbadásának elősegítése. Beszélgetést, közös ötletelést indított a toborzás témakörében, vagyis a közös érdeklődésű, a szülőfaluja, lakóhelye számára hasznos tudással rendelkező helyiek bevonására vonatkozóan.
Külön egységet alkotott az eszmecserében az érdekeltté tétel témaköre. Ahogy a legkisebb község is rendelkezik számtalan értékkel, úgy az ott élők valamennyien egyediek valamiben. El kell tehát hitetni, hogy képességeik, készségeik, munkájuk, hivatásuk, szavaik, mozgásuk, kutatásaik, dalaik stb. különlegesek és fontosak az adott közösség számára, kíváncsiak rájuk a többiek, és tanulni szeretnének tőlük. A közművelődési szakember kiemelt feladata például ezen adottságok, ismeretek felkutatása, az azonos érdeklődésűek megismertetése egymással, az erőforrások egy közös, előrevivő irányba vektorálása.
A bevonódás minden esetben közösségi beszélgetést, az pedig új és újabb célok megfogalmazását eredményezi. Ezen célok közös megvalósítása pedig maga az értékek élővé tétele.
A közösséget építő, mozgató szerepet felvállalók egyfelől belülről motiválnak és koordinálnak, másfelől kívülről – vagy még jobb, ha kicsit távolabbról, felülről – értékelik a folyamatokat, és szükség esetén így is be tudnak avatkozni.
A nap másik kiemelt témája volt a nyilvánosság kérdése. A résztvevők megegyeztek abban, hogy a helyi közösség folyamatos tájékoztatása serkenti az együttgondolkodást, ösztönzi a cselekvést és lehetőséget teremt messze vinni hírét a legkisebb falunak éppúgy, ahogy népszerűsíti a nagyvárosok kincseit.
Éles Krisztina