Építeni kell a település pozitív szimbólumaira – A közösségfejlesztés tapasztalatai és jógyakorlatai Somogy megyében
Projektek / Cselekvő közösségek projekt
Somogy megye volt a hatodik állomása a háromnapos belföldi tanulmányút sorozatnak, amely a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt keretében zajlik. Hasznos szakmai ötletekkel, jógyakorlatokkal és új ismeretségekkel, kapcsolatokkal tértek haza a somogyi tanulmányút résztvevői.
Az előző útjainkhoz hasonlóan ez a három nap is színes szakmai programokat ígért. Az első napon az utazást követően az Együd Árpád Kulturális Központba látogattunk el, ahol az intézmény igazgatója, Szalay Lilla mutatta be az agorát, amelyhez 8 telephely tartozik: a Szivárvány Kultúrpalota és 7 városrészi közösségi ház, melyekben mintegy 30 civil szervezet működik. Munkájukban fontos szereppel bír a közösségfejlesztés, esélyegyenlőség és az önkéntesség. Szalay Lilla két nagyobb programot említett meg: a „Rippl-Rónai Fesztivált”, amelyet májusban tartanak és a „Miénk a város Fesztivált”, amelyet szeptemberben rendeznek meg, és ingyenesek a lakosság számára. Megrendezésükben a helyi civileknek, helyi intézményi partnerségnek jelentős szerepe van. A közművelődési feladatellátás kapcsán elmondta, hogy elsősorban az amatőr művészetek terén látnak nagyobb esélyt a közösségfejlesztési munkában. Az épületben működő Ökomenikus Segélyszervezet kisgyermekekre irányuló fejlesztő tevékenysége jól kiegészíti az intézmény közösségeket célzó szakmai törekvéseit. Bata Zsolt megjegyezte, hogy ha már behozták a gyerekeket, akkor rajtuk keresztül elérték a szülőket is. Jól működő Tini klubjuk van, foglalkoznak tehetséggondozással is a FUND Alapfokú Művészeti Iskolával együttműködve.
A tanulmányút második napján a Hotel Kapos konferencia termében mintegy 90 érdeklődő szakember, civil szervezet, önkormányzat képviselőinek részvételével rendeztük meg a szakmai tanácskozást. Előadások hangzottak el a közösségfejlesztés, az önkéntesség, a hagyományok, az értékek megőrzése és a fiatalok közösségi munkába bevonása témakörökben. Sebestyén Árpádné a Tabi Városi Könyvtár intézményvezetője „Közösségi tevékenységek a Tabi Városi Könyvtárban” címmel tartott előadást. A könyvtár közösségfejlesztő folyamatának célja elsősorban a helyi identitás kialakítása, erősítése. A lakosság igényeihez igazodva, a helyi adottságokra és Zichy Mihályhoz, a grafikus fejedelemhez kötődő hagyományokra építve sok olyan programot szerveztek, amely felkeltette a helyiek érdeklődését: kézimunka szakkör, papírfonás, helytörténeti vetélkedő, helyi alkotók munkájának kiállítása. Jelentős rendezvényük a LokálpatrioTab – helytörténeti vetélkedő, amely egyben az értéktári munka fontos része is.
Rázsits Veronika a Nagybajomi Alternaiv Ifjúsági Egyesület alelnöke előadásában az ifjúság bevonásával kapcsolatban mutatott be egy kiváló példát. Egy alulról jövő kezdeményezésből egy, ma már 15 éve működő egyesület lett. Az alelnök szerint a fiatalok bevonásához nem kell más csak egy hely, ahol figyelnek rájuk és foglalkoznak velük. Ma már sok-sok olyan programjuk van, amelyekhez a fiatalok szívesen csatlakoznak. Vigmondné Szalai Erika, a Marcali Városi Kulturális Központ vezetője a városok értékeiről beszélt, amelyekhez erős érzelmi kötődés jön létre az emberekben, s a pozitív szimbólumok köré szerveződött közösségek eredményesebbek, jobban működnek. Ezért Marcaliban minden kedvelt helyhez kapcsolnak egy-egy kiemelt eseményt is, olyanokat, amelyek a hagyományokra épülnek és fenntarthatók. Ilyenek a Rózsalugas, a Szerelmesek kútja, a Sövénylabirintus, a Gyóta-nyitogató, a Bizei Vendel nap, a Horvátkúti Pinceszer és a Boronkai Múltidéző is. Szalai Tünde a Balatonboglári „Helyiérték” Gondolkodók és Alkotók Regionális Egyesületének programkoordinátora kiemelt célként fogalmazta meg a fiataloknak szóló programok szervezését, hiszen így tudják bevonzani őket a közösségi munkába. Szalai Tünde előadásában a személyes érintettség fontosságát és hatását emelte ki a közösségépítő folyamatokban – „része vagyok, benne vagyok, csinálom”. Az egyesület a következő közösségi célokat határozta meg: mindenki számára elérhető programok szervezése; a fiatalság megtartása; a település kulturális sokszínűsége; külső források bevonása; a turizmus fellendítése; munkájuk elismertetése. A város közművelődési díjjal is jutalmazta a szervezetet. A számos általuk szervezett program közül a MÉTA-fesztivált és az ÉrtékPontot emelte ki, az utóbbihoz kapcsolódóan utalt a települési értéktári feladat jelentőségére is. Spanics Ágnes a somogyszobi Vilma-Ház kialakításán és működösén keresztül mutatta be az önkéntes munka közösségépítő erejét. Az alapítvány tagjai alakították ki az emlékházat, tartják rendben, s szerveznek különböző zárt- és mások számára is nyitott programokat: Vilma nap, tojáspingálás, hímzés szakkör, disznóölés, májusfa kitáncolás stb. Sokat kirándulnak felfedezve a szomszédos települések hagyományit és értékeit is. Madarász Anna, a Törökkoppányi Völgy Hangja Egyesület projektvezetője az egyesület közösségfejlesztési és gazdaságfejlesztési tevékenységét mutatta be. Az egyesület 2004-ben jött létre azzal a céllal, hogy fenntartható helyi gazdasági, társadalmi és környezeti rendszert alakítson ki. 2018-ban újabb EU-s térségi projekt, a TOP Helyi identitás és kohézió erősítése pályázat megvalósításába kezdtek. A Hangya Ház az IKSZT projektjeként valósult meg a településen, s vált mára a közösségi élet egyik központi terévé. Hisznek abban, hogy a térség megtartó ereje és fenntartható fejlődése a hagyományokban és a helyi tudásban gyökerezik. Céljuk a kulturális nevelés, a hagyományok őrzése, a kulturális alapú gazdaságfejlesztés elindítása. Arra törekednek, hogy a helyi termékek előállítsa kapcsán háztáji gazdálkodási, feldolgozási, vállalkozási ismeretekhez juttassák a fiatalokat is, e mellett munkájuk egyik fókusza a helyi szellemi és tárgyi örökség generációkon átívelő átörökítése.
A délután egy részét a tanulmányút résztvevőivel Karádon töltöttük, ahol Szukits Sándorné, Györgyi – a közösség lelke – mutatta be a Karádi Hímzőkört, amely az „Újra öltünk, örökítünk” Nemzeti Művelődési Intézet mintaprogramjához kapcsolódott 2014-ben. Az önálló kisközösséggé kovácsolódott hímzőkörnek jelenleg 15 tagja van, közöttük olyanok is, akik más településről járnak át, illetve már „betelepült” német taggal is büszkélkednek. Szukits Sándorné elmondta, hogy a településen a népművészetnek 3 ága van jelen: a népdal hagyományok, a karádi táncok és a karádi fehérhímzés, amelynek motívumait egy kis helyi minikiállítás keretében mutatták be a tanulmányút résztvevőinek. A hímzőkör a települési önkormányzattal együttműködve a mai kor igényeknek megfelelő ruhadarabok, használati eszközök díszítésére is vállalkozik, amely a hagyományok átörökítésének biztos zálogát jelentik. A délután második helyszíne Bárdudvarnok volt, ahol dr. Bánkuti Gyöngyi a „Van közünk egymáshoz” Alapítvány elnöke mutatta be a települést, illetve beszélt a további 16 településrészről, amely hozzájuk tartozik. Beszélt a Zselizi Kaláka Népfőiskoláról, amely egyfajta integrátori szerepet tölt be, koordinálja a programokat és az együttműködő partnereket. Jó kapcsolatot ápolnak az önkormányzattal és a helyi szociális szövetkezettel. Céljuk, hogy élhető környezetet teremtsenek és megtartsák, illetve odavonzzák a fiatalokat. A népfőiskola tagja a Kárpát-medencei Népfőiskola Hálózatnak. A település közösségeinek fejlődésében különösen fontos szerepet játszik az önkéntesség, hiszen több közösség vezetője – például a helyi színházé – önkéntes alapon végzi a tevékenységét. A tanulmányút harmadik napja a múzeumoké volt. Először a kaposvári Rippl Rónai Múzeumban Őszi Zoltán a múzeum munkatársa beszélt a múzeumban folyó közösségfejlesztő munkáról, amely elsősorban a gyerekeket célozza meg. Szennán Kovács-Hegedűs Orsolya, a Szennai Skanzen munkatársa fogadta a lelkes kis csapatot.
A Somogy megyei tanulmányút egy közös ebéddel és egy kellemes beszélgetéssel zárult. Minden részvevő vitt haza valamit: ki hasznos tapasztalatokat, ki egy-két jó ötletet kis közösségének fejlesztéséhez, építéséhez.
Forrás: Cselekvő közösségek projekt
