A 2005-ben alapított Pro Cultura Minoritatum Hungariae díj az idei évtől a miniszterelnök általános helyettesének szakmai elismerései közé került. A Díj korábbi hagyományait megőrizve olyan személynek vagy szervezetnek adományozható, aki vagy amely a Magyarországon élő nemzetiségek körében anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért és a nemzetiségi közművelődés és kultúra területén végzett kimagasló tevékenységével hozzájárult a Kárpát-medence népeinek együttéléséhez.
A kitüntetéseket a kulturális sokszínűség világnapján, május 21-én adta át dr. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős miniszterelnök-helyettes és dr. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség Egyházi, Nemzetiségi Kapcsolatokért felelős államtitkára az Uránia Filmszínház Dísztermében. Az ünnepséget a Spajsni flajsni muzikanti szlovén zenekar, Tintér Gabriella és a Tint’íz zenekar előadása kísérte.
Íme, a Pro Cultura Minoritatum Hungariae 2019. évi kitüntetettei:
Bangó Margit, Kossuth-díjas kiváló és érdemes művész, a Magyar Köztársaság Érdemrend lovagkeresztje birtokosa. A cigányzenei kultúrát szülői örökségként szívta magába. A magyar Rádió tehetségkutatóján tűnt fel 1967-ben. Idehaza és külföldön számtalan színpadi produkcióban vett részt. Örökös szólistája a 100 Tagú Cigányzenekarnak, amellyel az egész világon népszerűsítették a cigányzenét, öregbítették Magyarország jó hírnevét. A cigányzene megismertetése, ezen keresztül a cigány kultúra megőrzése érdekében végzett több mint fél évszázados tevékenységéért kapta a díjat.
Bárkányi Zoltán, a L’udové Noviny nyugalmazott főszerkesztője. Kesztölci bányászcsaládba született, gyermekkorában Budapestre költöztek szüleivel. 1966-tól a L’udové Noviny szerkesztőjeként, majd főszerkesztőjeként a hazai szlovák újságírás elismert képviselője lett. Publicisztikái, irodalmi művei, tovább hat önálló prózai műve jelent meg, melyekben előszeretettel foglalkozott szülőföldjével és az ott élő emberekkel. Tevékenysége és művei a hazai szlovák irodalom kiemelkedő alakjává tették.
A Fünfkirchen-Leőwey Táncegyüttes. Az együttes több mint 45 éve a pécsi Leőwey Klára Gimnázium végzős diákjaiból alakult Heil Helmut vezetésével. Napjainkban az együttes bázisát a Leőwey Klára Gimnázium mellett a szintén pécsi Koch Valéria Iskolaközpont tánccsoportja képezi. Az intézmények szívügyüknek tekintik az együttes fenntartását és az iskolai néptáncoktatást. Az együttes nemcsak táncélményt nyújt, hanem felgyűjti és színpadra állítja a hazai német néptánc- és népzenei kincseket. Magas színvonalú előadásaikat számtalan szakmai elismerés bizonyítja. Az elismerést Heil Helmut vette át.
Gáspár Lászlóné, a Magyarországi Szlovének Szövetsége egykori vezetőségi tagja. Több mint hatvan éve tevékenykedik a szlovén nemzetiség kulturális hagyományainak megőrzéséért és az anyanyelvi hitélet átörökítéséért. 1953 óta tagja a Pável Ágoston Vegyeskarnak, 2008-ban megalakította a felsőszölnöki népdalkört, 2017-től vezeti a Szlovén Nyugdíjas Egyesület énekkarát. Több mint száz helyi szlovén népdalt gyűjtött fel. Rába-vidéki Énekeskönyvében több mint kétszáz egyházi ének szerepel.
Hévizi Pál, nyugalmazott középiskolai tanár és zenekarvezető. Sokat tett a mogyorósbányai szlovák közösségért, a nemzetiségi hagyományaik megőrzéséért. Fiatal kora óta tagja, majd harminc éven át vezetője volt a Magyar Fúvószenei Szövetség fúvószenekarának. Vezetése alatt szerezte meg a Magyar Fúvószenei Szövetség arany fokozatú diplomáját. Számos kulturális program megszervezőjeként az iskolai és települési rendezvényeken mindig jelen volt az általa vezetett ének- és zenekarral.
Kiss Adél, iparművész. Magyarországi román családba született. A kolozsvári művészeti akadémián szerzett formatervezői diplomát. hazatérése óta aktívan részt vesz a magyarországi román nemzetiség életében. Tervezőgrafikai munkájában a különféle kultúrákhoz köthető egyetemes értékek jelennek meg. Alkotótevékenysége mellett kiállításokat szervez, alkotóműhelyeket indít. Műveivel egyéni és csoportos kiállításokon szerepelt hazánk és a világ több kiállítóhelyén Szentendrétől Liverpoolig.
Lakatos László, zenész, zenekarvezető. Közel negyven éve zenél a vendéglátóiparban, és mindent megtesz a minőségi cigányzene presztízsének megőrzéséért. Alapítója az Élő-Zene Egyesületnek, amelynek keretében feltörekvő cigányzenekaroknak és roma zenészeknek segít fellépési lehetőséget találni, hogy ezzel is segítse életüket. A roma zenei hagyományok megismertetése, átadása terén és a közösségért végzett munkájáért díjazták.
Németh Csaba Gábor, rádiós főszerkesztő, filmkészítő. Közel harminc éve dolgozik a média területén. Portré- és dokumentumfilmjeiből különleges helyzetben levő emberek és közösségek képe tárul elénk a NATO-katonáktól a málenkij robotra hurcolt emberekig. 2010-ben készült az egykori magyarországi bolgárkertészekről szóló filmje, amelynek második része a bolgárkertészetekben dolgozó magyarokról szól. Szerkesztőként, újságíróként végzett médiatevékenysége összefogja a hazai bolgárok hétköznapjait.
A Rozmaring Szerb Táncegyüttes. A 2004-ben alapított táncegyüttes szerb nemzetiségi és magyar tagjai a Pomáz, Budakalász és Szentendre környéki szerb táncos eseményeken tartanak táncházakat. Rendszeres fellépői a néptáncfesztiváloknak itthon és határainkon túl, például Zomboron, Belgrádban, Újvidéken és a Vajdaságban. A felnőtt és gyermek tánccsoportból álló együttest a szerb kultúra és néptánc megőrzéséért végzett tevékenységükért díjazták.
Telenkó Bazil Mihály, a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa. Miskolci görögkatolikus családba született. Etnográfus diplomát, majd doktori fokozatot szerzett. Kutatásaiban a görögkatolikusok és az északkelet-magyarországi vallási hagyományok néprajzával foglalkozik. Rendszeresen publikál, tudományos és ismeretterjesztő rendezvényeken előadásokat tart, amellyel a hazai ruszinok történetét teszi közkinccsé.
Trojan Tünde, színésznő, dramaturg, szerkesztő. Közel harminc éve szervezi a hazai lengyel közösség irodalmi és színházi eseményeit. Szerkesztőként dolgozott lengyel nyelvű rádióban, 2007 óta a Glos Polonii folyóirat munkatársa. Munkájának köszönhetően a hazai közönség megismerheti a lengyel irodalom alkotásait. Színházi csoportokat szervez, és saját rendezésű darabokkal nemzetiségi színházi fesztiválokon szerepel. Sokrétű tevékenysége keretében foglalkozásokat tart hátrányos helyzetű, valamint menekülttáborokban élő gyermekeknek.
A Városlődi Pergő Rozmaring Táncegyüttes. Városlőd és Veszprém megye német kulturális életének meghatározó szereplője, idén ünnepli fennállásának ötvenöt éves évfordulóját. A kezdetben magyar táncokat bemutató együttes az országban az elsők között kezdett el német koreográfiákat betanulni. 1995-ben megalakult az együttes gyermektánccsoportja, a Pergő Táncegyüttes. tevékenységük nagyban hozzájárul a dunántúli német hagyományok továbbéléséhez.
A Veseli Gradiscanci Egyesület. Idén ünnepli fennállásának negyvenötödik évfordulóját. Elévülhetetlen érdemük van a horvát nemzetiség kulturális tradícióinak és a gradistyei horvátok népszokásainak megőrzésében. A Győr-Moson-Sopron megyei Und településen működő kultúrkör gyermek és felnőtt tánccsoportjával, kórusával és tamburazenekarával a horvát népzene és néptánc hiteles közvetítője határainkon innen és túl. Az eddigi horvátországi és hazai díjak mellett a hazai nemzetiségek elismerését is átvehetik.
Forrás: Barátság (nemzetisegek.hu)
