Komatálat hoztam, meg is aranyoztam! – Stratégiai konferencián nyílt meg a mozgalmat indító Komatál kiállítás

A családokról és a családi gondoskodás hagyományáról szólt a 2019. április 17–18-a között megrendezett Család és közösség XI. stratégiai konferencia. A konferencia első napján szociológiai, pszichológiai, művelődéstörténeti, felnőttképzési, kutatástörténeti és gazdasági előadások hangzottak el a témához kapcsolódva. A konferencia második napján több száz érdeklődő és alkotó részvételével megnyílt az egyedülálló Komatál kiállítás.

A konferencia Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjével vette kezdetét. Beszédében a családi, rokoni, baráti szálakat megerősítő jó gyakorlatokra és a valódi, élő kapcsolatok fontosságára hívta fel a figyelmet.

Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője beszédében a partnerség kérdésére mutatott rá: „hiszen – mint mondta – a mostani konferencia négy stratégiai partner összehangolt együttműködésének az eredménye, olyan partnereké, akik küldetésüket a családok megerősítése, a Kárpát-medencei magyarság kultúrájának megtartása érdekében végzik.  A Komatál Program középpontjában nem az étel, hanem a rokoni, baráti, szomszédsági közösségi gondoskodás áll, ez az, amit át kell adnunk a fiatalabb generációknak – hangsúlyozta az ügyvezető.

Székely András, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért szakpolitikai elemzési vezetője bemutatta az intézmény tevékenységét, majd aktuális kutatási eredményekkel támasztotta alá az erős, harmonikus családok meglétének fontosságát. Kiemelte: az Európa szerte tapasztalható népességfogyás nem egyszerűen gazdasági vagy technológiai probléma, hanem egyben az önazonosság hiánya is, mely önazonosság, identitás elengedhetetlen ahhoz, hogy egy nagy közösség, a társadalom hosszú távon fent tudjon maradni.

Dr. Németh Erzsébet, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője a családi háztartások pénzügyi tudatosságára hívta fel a figyelmet. Mint mondta egyre kevesebben készítenek háztartási költségvetést, így a családok sérülékenysége nagyban összefügg a tudatosság hiányával, a túlvállalásokkal, a kockázatok nem megfelelő felmérésével. Előadásában egy aktuális kutatást mutatott be, melyben többek között arra keresték a választ, hogy milyen prioritásai vannak a családi költségvetésnek, mely csoportok vannak leginkább kitéve a pénzügyi sérülékenységnek, s hogy mindez hogyan függ össze a makrogazdasági változásokkal.

Lendvai Zoltán Rédics község plébánosa a családi, közösségi kapcsolatok egyik legfontosabb elemének a valódi, tartalmas beszélgetéséket, az egymásra figyelés képességének átadását nevezte meg. Minél több gyermek születik egy családban, annál több élő kapocs lesz a család tagjai és az őket körülvevő közösségek között – hangsúlyozta a plébános.

Dr. Juhász Erika, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmafejlesztési igazgatója, a Debreceni Egyetem tanszékvezető főiskolai docense a Nemzeti Művelődési Intézet portfóliójából olyan kutatásokat és képzéseket ismertetett, amelyek a családok közösségi művelődésben betöltött szerepének megerősítését célozzák.  Beszédében kiemelte a Tudástár a közösségi művelődésben digitális tananyagsorozatot, melynek minden kötetében megjelenik a családok közösségi bevonásának szándéka.

Kozma-Vízkeleti Dániel család-pszichoterapeuta, klinikai szakpszichológus előadását avval a felvetéssel indította, hogy átélhető az ünnep, vagy inkább mindenki az ünnep túlélésére koncentrál. Előadásában rámutatott, hogy mindennapi rítusaink nemcsak az idő strukturálására és az identitás megélésének fontos eszközei, hanem mentálhigiénés védőfunkciói elválasztják a hétköznapokat az ünneptől, melyek többek között a ruházkodás, az étkezés, az ünnepi eseményeken való részvételben is testet öltenek.

Dr. Tóth Eszter Zsófia, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa a családfakutatás és oralhistory módszertanába avatta be a résztvevőket. Előadásában rámutatott, hogy a kibeszéletlen családi traumák akár több generáció életében is nehézségeket jelenthetnek. Saját példáján keresztül mutatta be, hogy miért fontos, hogy ismerjük múltunkat, hiszen ezáltal a családfát érintő tisztázatlan kérdésekre is választ kaphatunk, de ami még fontosabb: sokkal jobban megismerhetjük gyökereinket, elődeink életét és akkori motivációikat.

A munkahely és a család kapcsolatát két előadás is vizsgálta. A Családbarát Önkormányzat díjas Makó családpolitikai intézkedéseit Barna Gábor, a makói Városmarketing és Projekt Iroda vezetője mutatta be, a kétszeres családbarát munkahely elismeréssel rendelkező Debreceni Művelődési Központ családbarát tevékenységeit Jantyik Zsolt igazgató előadásából ismerhették meg a résztvevők.

A délutáni műhelyfoglalkozásokon a közösségi művelődés családbarát jó gyakorlatait, a hagyományőrző közösségek családokat erősítő tevékenységét, a nagycsaládosok közösségépítő munkáját, valamint az egyházi szervezetek közösségépítő aktivitásait járták körbe a résztvevők a műhelyfoglalkozások vezetőivel.

Április 18-án, a konferencia második napján több száz érdeklődő töltötte meg a Lakitelek Népfőiskola Lakodalmas Házát. A Komatál kiállítás megnyitóján és a díjkiosztó ünnepségen szinte minden alkotó és alkotó közösség képviseltette magát.

A Nemzeti Művelődési Intézet, a Lakitelek Népfőiskola, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége összefogásában megvalósuló, az Emberi Erőforrások Minisztériuma által támogatott Komatál Program a komatál hagyományának újraélesztését tűzte ki céljául.  A tavaly decemberben meghirdetett pályázatra közel 1300 alkotást jeleztek, melyek közül 990 érkezett be és 628 kapott a zsűritől minősítést.

„Műveld a csodát, ne magyarázd” – idézte Nagy László sorait Lezsák Sándor, az országgyűlés alelnöke a Kárpát-medencei alkotópályázat díjkiosztóján. Mint elhangzott: sokan táplálták azt a gondolatot, hogy újra kellene indítani a komatál szokását a faluban, a családban és a rokonságban.

A Komatál Program igazi összefogás keretében tudott megvalósulni és reméljük, hogy idővel még inkább szárba szökken ez a kezdeményezés – emelte ki köszöntőjében Dr. Beneda Attila, az Emberi Erőforrások Minisztériuma családpolitikáért felelős helyettes államtitkára.

Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője köszöntőjében a közösségi művelődés egyik legszebb feladatának és kihívásának a mikroközösségek erősítését jelölte meg. E közösségek adják a társadalom vázát, képezik annak kovászát, ezért fontos, hogy a Komatál Program híre minden családhoz, településhez eljusson.

Lelki értelemben is tápláló a komatál, ami mögött mindig egy család található, ahol áldásként tekintenek a gyermekre, nem teherként – mondta többek között a Kardosné Gyurkó Katalin, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnöke. Hangsúlyozta: a program akkor éri el a célját, ha a tárgyak köré újabb közösségek szerveződnek.

A díjkiosztó gála előtt a Komatál Program pályázatának eredményeit és a zsűri részletes értékelését Pál Miklósné, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége elnöke ismertette.

A kiállítás déli 12 órakor nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, az alkotókat és a kiállított tárgyakat Bagi Ferenc a Lakiteleki Jézus Szíve Római Katolikus Plébánia plébánosa áldotta meg.

A konferencia délutáni programjában Széll János, etnográfus a fehérvasárnaphoz kötődő népszokásokról, Dr. Juhász Katalin etnográfus a gyermekszülés közösségi támogatásáról és a komatál magyar néphagyományban megjelenő szerepéről tartott előadást.

A konferencia záró előadójaként Prohászka Béla mesterszakács, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége alelnöke tápláló és egészséges ételeket ajánlott a komatálakba.

Az elhangzott előadások hamarosan elérhetőek lesznek honlapunk Tudástár rovatában.

A kiállítás 2019. április 18–28. között 10.00–18.00 óráig (a húsvéti négynapos ünnep kivételével) tekinthető meg díjmentesen a Lakitelek Népfőiskola Kölcsey Házában.