Szatmár műhely, avagy a Szamosháti Tájegységi Értéktár kezdeményezése
Megyei irodák / Nemzeti Művelődési Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság
A Nemzeti Művelődési Intézet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Irodája az Otthonról haza – Kulturális kapcsolatok erősítése a Kárpát-medencében projekt keretében 2018. november 6-án, Szamosszeg településen Szamosháti Tájegységi Értéktár létrehozásának kezdeményezésére szakmai műhelynapot tartott. A kezdeményezést települési önkormányzatok fogalmazták meg.
Az esemény annak a stratégiának és programnak a részteljesülése, amely a hagyományőrzés és kultúraközvetítés identitásformáló és közösségteremtő szerepének megosztásán, együttműködések megerősítésén keresztül kíván hozzájárulni Szatmár és a Szamoshát társadalmi-gazdasági fejlődéséhez. Ennek egyik meghatározó eszköze és egyben célja is egy Szamosháti Tájegységi Értéktár létrejötte és munkája.
A kezdeményezésre a 2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény, illetve a 114/2013. (IV.16.) kormányrendelet ad lehetőséget és felhatalmazást, amely szerint a „Tájegységi értéktár több szomszédos település, illetve földrajzi, történelmi vagy néprajzi szempontok alapján egységet alkotó tájegység területén fellelhető nemzeti értékek közül az adott Tájegységi Értéktár Bizottság által tájegységi értékké nyilvánított értékek adatait tartalmazó gyűjtemény”.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a települési szintű értéktárak és azok bizottságainak száma csekély, tájegységi értéktárakban történő gondolkodás és működés esetén bizonyosan bátrabban lépnek és találnak szerepet a kisebb települések – ahogyan ez a találkozó alkalmával is megfogalmazódott.
Az eseményt jelenlétével és építő gondolataival megtisztelte Baracsi Endre, a Szabolcs-Szatmár Bereg Megyei Közgyűlés és a Megyei Értéktár Bizottság alelnöke, aki üdvözölte a kezdeményezést, mely a megyében a második Tájegységi Értéktárat jelentené – a Rétközi Tájegységi Értéktár mellett. Kiemelte a tevékenység gazdaság- és társadalomfejlesztő szerepét.
Ez a több települést összefogó munka egyedülálló minta is lehet, mivel nem csupán az anyaország területén elhelyezkedő szamosháti településeket érinti, hanem a külhoni (Kárpátalján 5, Partiumon 43) településeket is – a nemzeti identitás és egység erősítését kifejezetten támogatva.
Ennek példájaként mutatkozott be Vetés és Egri település, Török József polgármesteri tanácsadó és Márton Zsuzsanna polgármesterasszony által. Egri településen 2017-ben indult már egy kezdeményezés a Szamoshát összefogását célzóan, s ez a Szamosháti Fesztivál keretében valósult meg. Gergely Lajos, Szamosszeg önkormányzatának vezetője bemutatta a település azon értékeit, amelyben lehetőséget látna mind a gazdasági, mind a társadalmi fejlődésben, és az összefogás fontosságát, szükségszerűségét hangsúlyozta.
A műhelyen Nagy Csilla, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei területi felelőse mutatta be a Rétközi Tájegységi Értéktárat, mintegy iránymutatást és módszertant adva a résztvevő települések vezetőinek. Szakmai segítségét, támogatását és együttműködését ajánlotta fel a további munkában az önkormányzatok és a Nemzeti Művelődési Intézet megyei irodája részére is, amelynek vezetője, Nagy Edina a Művelődési Intézet szerepét ismertette a hungarikummozgalomban.
Jó példaként és az ország más területein megjelenő tevékenységek inspiratív célú bemutatásaként a Veszprém megyei értékfeltáró hálózatokról tartott előadást Bánkutiné Mihalcsik Márta, a Nemzeti Művelődési Intézet Veszprém Megyei Irodájának munkatársa.
A külhoni és „külterületi” bemutatások, leírások, példák után a gondolatiság és a figyelem visszaterelődött a célterületre, vagyis a Szamoshátra. „Szamoshátiság” címmel dr. Cservenyák László, a Szatmári Múzeum igazgatója egy kiváló előadással (történelmi, földrajzi, gazdasági és társadalmi szempontokat érintve) motiválta a résztvevő településeket abban, hogy meg kell alakítani a Tájegységi Értéktárat, amelyről a találkozó második felében beszélgetés, egyfajta vita folyt – azzal a megállapítással és megállapodással zárva, hogy valóban időszerű és szükséges egy effajta összefogó tevékenység, viszont ehhez még több megalapozó és előkészítő munka kell. Ebben a munkában a Nemzeti Művelődési Intézetre és a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózatra számítanak és számíthatnak. Az eseményen a Megyei Értéktár Kiállítást is megtekinthették az érdeklődök, s tehetik ezt még 2018. november 20-ig.
A folytatásban a „Közösségi értékfeltárás a Kárpát-medencében” tevékenység részeként 2019-ben további két alkalommal valósul meg műhelymunka Szatmár településein. Ezek célja ugyanúgy a térség jó gyakorlatainak megismerésén túl a hungarikummozgalom, illetve a helyi értéktárak hálózatának erősítése, bevonva a határon túli településeket is.
