Hajdú-Bihar megye látta vendégül a 3 napos belföldi tanulmányút résztvevőit július 10. és 12. között. A tapasztalatcserére érkezett szakemberek jártak Berettyóújfaluban, Hajdúnánáson és Debrecenben, ahol a konferencianap előadásain keresztül megismerték a Hajdúszoboszlón, Tégláson, Hajdúhadházon és Hajdúböszörményben működő közösségek kulturális jó gyakorlatait.
Az első napon a megyeszékhely két intézményében jártak a résztvevők. A Déri Múzeumban Aranyi Fruzsina múzeumpedagógus és oktatáskutató „A gamification lehetséges módszerei a múzeumban” címmel tartott prezentációt. Úgy fogalmazott, hogy egy foglalkozás sikere a múzeumban nagy mértékben múlik a múzeumpedagóguson és a közreműködő múzeumi személyzeten. Az innovatív előadás után tárlatvezetés következett, amelyből a legendás Munkácsy tárlat megtekintése sajnos a területen zajló felújítások miatt kimaradt. A következő programnak az Agóra Tudományos Központ és Élménypark adott helyet, amelyet Soha Rudolf, a központ munkatársa mutatott be, kiemelve az agora közösségi térként való funkcióinak előnyeit.
A második napon a Debreceni Művelődési Központban megrendezett konferenciára 24 településről 72 fő regisztrált. Az előadók számtalan érdekes ötletet, közösségi példát, jó módszert villantottak fel prezentációikban.
Jantyik Zsolt, a központ igazgatója a „Közösségeink lehetséges jövője a 21. században” címmel tartott előadást, melyben a kulturális identitás és a tudásátadás problematikáját fejtette ki: a közösségek fejlesztésének egyik nagy lehetősége a tudás átörökítésében rejlik, mivel minden társadalom kis közösségekből áll, s ha a kis közösségek felismerik, megtanulják a szerepüket, akkor lehet életképes a társadalom. Véleménye szerint a kultúra speciális szövedéke a társadalomnak, ami összetartja azt, e kötőszövet nélkül a társadalom felbomlik.
Simor Katalin, a Művelődési Intézet Hajdú-Bihar Megyei Irodájának módszertani referense a Művelődési Intézet szakma és közösségfejlesztő munkájáról beszélt, felvillantva számos olyan programot, amelyet a hallgatóság tovább vihet, adaptálhat. A résztvevők hallhattak a Pajtaszínházról, a bábszínházi programokról, a „Mi van a ládafiában?” a „Diagnózisok” és a „Kopogtató” programokról „Az élő emlékezet” a Kapunyitogató rendezvényekről. Előadásában kiemelt helyen szerepelt a települési értéktári munkában rejlő végtelen lehetőségek sora és a falukönyv, mint közösségfejlesztési módszertan eszköze.
Németi Katalin, a Téglási Városi Könyvtár és Közművelődési Intézmény vezetője a közösségi művelődési feladat komplexitását taglalta, utalva arra is, hogy a Cselekvő közösségek programban egy mintaprojekttel is jelen vannak. Az igazgató asszony egy komplex módszertani fejlesztési koncepciót mutatott be arra vonatkozóan, hogyan lehet sikeresen működtetni egy összevont intézményt.
Kazsuk István, a hajdúhadházi Hajdúvitéz Nonprofit Kft. ügyvezetője rendhagyó módon mutatta be a kisvárost. A Káposztafesztivál programját kiemelve a táborok, szabadtéri színházi esték sorából a hajdúhadházi lapos káposzta került a fókuszba, mint a közösségépítés egyik kiemelkedően fontos lehetősége – utalva arra, hogy csak a településeken múlik, milyen helyben fellelhető sajátos eszközöket találnak identitásuk meghatározásához, kulturális életük felvirágoztatásához (pl. Panyola – szilva, Újfehértó – meggy). A helyi gazdaságfejlesztés első lépései között „Hadháztáji” néven bevezették a helyi termékek védjegyét is. A kft. feladatkörébe tartozik a közművelődési feladatok ellátása, koordinálása. Fontos céljuk, hogy a halmozottan hátrányos településen olyan elérhető szolgáltatásokat nyújtsanak a lakóiknak, amelyeket máshol magasabb áron tudnának igénybe venni.
Berényiné Szilaj Ilona, a hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Művelődési Központ igazgatója az intézmény tevékenységeit mutatta be. A művelődési intézmény közösségi térként működik, számos programnak, civil szervezetnek ad helyet. A település vezetése maximálisa támogatja az intézményt, hiszen – mint mondta – a turizmus a minőségi kulturális szolgáltatás nélkül nem működik.
Szarvas-Szabó Anikó, a hajdúböszörményi Szabad Hajdú Közhasznú Nkft. ügyvezetője a Hajdúsági Disznótort mutatta be a jelenlévőknek. Az évről évre megrendezett hagyományőrző esemény tematikus programjai igazi közösségi élménnyel gazdagítják a résztvevőket. A népzenei, a tárgyi népművészeti-kézműves és gasztronómiai kínálat koherens ötvözete a térség szellemi és tárgyi örökségének, értékeinek.
A második nap délutánján Kolozsvári István az önkormányzat képviseletében mutatta be a berettyóújfalui Civil Udvart, ahol jelenleg 8 civil szervezet működik, többek között a Bajnóca Néptánccsoport, a Kikötő-vízisport egyesület, de zenekari klub, gördeszka és görkori pálya, és egy közösségi alapon működő edzőterem is helyet kapott. Az önkormányzat a közelmúltban két pályázatot is nyert az épület korszerűsítésére és fejlesztésére.
A harmadik napon a hajdúnánási Kenderes Kertben tettünk látogatást, ahol Szólláth Tibor a város polgármestere és dr. Juhász Endre alpolgármester fogadta a résztvevőket. A polgármester bemutatta a várost, valamint az ott folyó kulturális alapú gazdaságfejlesztési folyamatokat. Beszélt a helyi értékekről, és az értéktári munka jelentőségéről, a Művelődési Ház keretein belül működő színjátszó társulatról, a helyi pénz bevezetésének sikereiről, továbbá a „szalmás város” elnevezés eredetéről. A polgármester elmondta, hogy az elkövetkezendő időszakban mintegy 5 milliárd forintot fordítanak majd fejlesztésekre – a pályázat kialakítását közösségi tervezés előzte meg. A közlekedés, az egészségügy és a szennyvízhálózat fejlesztése mellett jelentős összegeket fordítanak majd közösségi terek kialakítására: parkok, sportolási lehetőségek és a közösségeknek helyet adó terek fejlesztésére.
A polgármester utalt arra, hogy a Művelődési Házat régen „kinőtték”, így az eddig használaton kívül lévő épületeket/épületrészeket új közösségi helyszínek kialakítására használják. Így lett például a krumplis veremből Pinceklub. A településen a közösségi terek egy részét még az önkormányzat működteti, de a Művelődési Házat és a hozzá tartozó tagintézményeket egy kifejezetten erre a célra létrehozott gazdasági társaság.
A Kenderes Kertből a Hajdúnánási Múzeumba látogattunk el, ahol megnéztük a helytörténeti gyűjteményt. A tárlatvezetést Darócziné Borbás Andrea muzeológus tartotta. Nagy hangsúlyt helyezett a Bocskai kultuszra és a hajdú hagyományokra. A múzeumban külön szalmakiállítás is van, ami többek között bemutatja a szalmakalapok fejlődésének történetét is.
A következő tanulmányúton, Komárom-Esztergom megyében fedezzük fel a közösségfejlesztés jó és fenntartható gyakorlatait.
