Kilencvennégy éves korában, 2021. február 28-án a mexikói Acapulcóban elhunyt Kepenyes Pál. A Békés megyei Kondorosról indult, egyszerű emberek gyermekeként, majd világhírű szobrász és ötvös lett Mexikóban.
„Szüntelenül keresem önmagam, mióta öntudatra ébredtem és felismertem a tükörképem, mely olyan volt, mint a hozzám hasonló lényeke. Megtanultam, hogy a fák gyökeret eresztenek, levelei lélegeznek; a virágok illatoznak; az állatok párzanak, es mi, emberek is… Gondolkodunk es írunk. Kapunk es elveszítünk. Megtanultam, hogy halálunk előtt létezni akarunk. Nemzedékről nemzedékre.”
E szavakkal indul Kepenyes Pál 2017-ben Magyarországon is megjelent KÁOSZ című művészeti albuma, melyet a művész magyarországi kiállításának tiszteletére jelentetett meg magyar nyelven a Nemzeti Művelődési Intézet.
Kepenyes Pál művészetében az időnek és a térnek kiemelt jelentősége volt. Mérhetetlen életszeretete, tudásvágya, kíváncsisága testesült meg minden alkotásban, melyek összekötik az embert a természettel, az organikus, folyton változó világgal és a kozmosszal.
Tehetsége utat tört, mint a búvó patak a sziklák között, vagy a szikes talajon az új hajtás. E tehetség mutatkozott meg a kondorosi kisgyermek apró kezei nyomán formálódó agyagszobrocskákon, a börtönben a kenyérből gyúrt plasztikákon is.
Az alkotás éltető lételeme volt, melynek sem a háború, sem a börtön, sem az emigráció nem tudott gátat szabni. Magába szívta az évezredek tudását és művészetét, hogy valami újat, mást, megismételhetetlent teremtsen. Alkotásai között találhatók önálló szoborként funkcionáló ékszerek és monumentális köztéri szobrok is. Művei világszerte megtalálhatók gyűjteményekben, tereken.
Kepenyes Pál otthonosan mozgott a nagyvilágban, miközben a magyar nyelvet, népdalainkat, hagyományainkat, kulturális örökségünket mindvégig féltett kincsként őrizte. Életében szerves egységet alkotott a művészet, a tudomány és a spiritualitás, mely mindent megmozgató energiává csúcsosodva áramlik és hozott létre soha nem látott formákat. Szobrai, plasztikái, ékszerei titokzatosak, mint ahogy az is, hogy honnan eredt a belőle áradó, mindent elsöprő erő.
Életműve nemzeti kultúránk büszkesége, embersége, kitartása példaként szolgál minden generáció számára tengeren innen és túl. Alkotói munkásága elismeréseként 2020-ban Kossuth-díjban részesült.
A Nemzeti Művelődési Intézet a 2017-es, Pesti Vigadóban rendezett kiállításának fotóival és egy rövid riporttal emlékezik a felejthetetlen művészre.
