Nagy érdeklődés mellett, kulturális szakpolitikusok, országgyűlési képviselők, megyei és települési vezetők, valamint a közművelődési szakma jeles képviselőinek jelenlétében adták 2020. október 3-án a Nemzeti Művelődési Intézet székházát Lakiteleken.
A Magyar Kormány 3.18 Mrd Ft összegű beruházásának köszönhetően Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben épülhetett meg a Nemzeti Művelődési Intézet új székháza, mely mérföldkő jelentőségű változást jelent a Nemzeti Művelődési Intézet, a közművelődési szakterület, valamint a Kárpát-medencei közművelődési szervezetek feladatellátása tekintetében is.
Az átadáson köszöntőt mondott Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a beruházás hátterében a magyar költségvetés, az adófizető állampolgárok támogatása és jogos elvárása van. -Ez az épület szolgálja a magyar kultúra szent ügyét, a Kárpát-medencei magyarok közösségi életét, hétköznapjait, hogy legyenek sikerélményei, ünnepnapjai is – mondta Lezsák Sándor és kiemelte, hogy a tartalom és a forma egységét, az intézet szellemi erejét, szakmai tisztességét, gyakorlati értékét jelképezi az átadott épület, majd hangsúlyozta, hogy minőségi munka kell ahhoz, hogy az avatóünnep évfordulóján évtizedek múlva is érdemes számvetést készítsenek utódaink.
A jeles alkalomra Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőlevelet, Balog Zoltán áldáskívánást küldött. A miniszterelnök levelében hangsúlyozta, hogy a magyarság kivételes történelmi és kulturális kincsekkel rendelkezik. – A mi feladatunk annyi, hogy e vagyon méltó örököseiként megbecsüljük, megőrizzük és gyarapítsuk mindezt, egyszerre tisztelegve őseink előtt és példát adva utódainknak. A Nemzeti Művelődési Intézet legfontosabb feladata, hogy helyi szinten segítsen a közösségeknek felismerni és megóvni saját értékeit, bizonyítva, hogy virágzó kulturális élet a fővároson kívül lehet. Nem véletlen, hogy az intézet központja is vidéken, egy történelmi jelentőségű helyszínen, a szabad, független, demokratikus Magyarország bölcsőjében került átadásra, ami mostantól az országhatárokon átívelő összmagyar kultúra otthona is lesz – fogalmazott levelében Orbán Viktor.
A miniszterelnöki méltatás után Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár és L. Simon László, Halász János és Dr. Hoppál Péter korábbi kulturális államtitkárok aláírták a közösségi művelődést erősítő nyilatkozatukat az intézet vendégkönyvébe.
Dr. Kiss-Rigó László püspök köszöntőjében a járvány analógiájára elmondta, hogy a szellemi vírus ellen a művelés, a művelődés és a kultúra biztosít védettséget, s az intézmény dolgozói az emberek szellemi egészségéért dolgoznak. Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője a reformkori Magyarország szellemiségét megidéző épülettel kapcsolatban elmondta, hogy az a közös jövő szimbóluma, a megújuló közművelődési szakma szíve. Az átadás a teremtő munka ünnepe és ennek gyümölcse léptékváltás egyben, ami nemzetközi környezetben is példával szolgál és szakmai zarándokhellyé válhat.
A köszöntőket és az épület megáldását követően a nemzetiszín szalag átvágásával átadták az új központot. Később Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár beszédet mondott a székház Tetőtéri Rózsakertjében.
Az épület Tetőtéri Rózsakertjében található a magyar nemzet összetartozását jelképező Emlékezet-tornya, s az abban elhelyezett Magyarság Harangja, melyet idén június 4-én, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján avattak fel. Az összetartozás jeleként a székházavatáson a külhoni nemzettársainkat képviselő öt kulturális szervezet a lakitelekivel megegyező testvérharangokat vehetett át. A harangok október 3-tól, azonos időben, 15 óra 13 perckor (az Alaptörvény aláírásának időpontjában) kondulnak meg az Elődök tisztelete rendezvénysorozat keretében.
A kormányzati támogatással megvalósuló, több mint négyezer négyzetméter alapterületű klasszicista jegyeket hordozó székház homlokzatán – Makoldi Sándor műve alapján – szalagszerű díszítőelemek, frízek mutatják be a teremtésmítosz és magyar őstörténet legfontosabb pillanatait.
A székház a szerves műveltség értékeit, szimbólumait hordozza mind a külső homlokzaton, mint belső tereiben. A homlokzat vakolathímeit Grátz Antal építészmérnök tervezte, a közösségi termekben elhelyezett egyedi batik függönyök Makoldi Gizella textilművész munkái.
Az országos módszertani intézet a fiatalabb generációt egy új fejlesztéssel szólítja meg. A székházában a szerves magyar műveltség szellemiségét többek között az épület kerengőjéből kiinduló Napút is gazdagítja. Ez a valós és virtuális túra tizenkét állatövi jelképből, valamint két kiegészítő csillagképből áll, és az épület földszinti fogadóterének padlójába süllyesztett bronzplakettektől indul. A látogatók a zodiákus jelekhez kapcsolódó háttérinformációkat egy kifejezetten erre a célra fejlesztett applikáción keresztül, a NapútOn nevet viselő applikáción érhetik el. A felületen a témához kapcsolódva, sok egyéb mellett, népzenei részletek, népművészeti alkotások, motívumok, szakkönyvek, valamint rajzfilmek segítségével ismerhetik meg a látogatók a szerves magyar műveltség gazdag tárházát.
A székház közösségi termei a közművelődési szakma kiemelkedő képviselőinek Beke Pálnak, Dr. Balipap Ferencnek és Kígyós Sándornak állítanak emléket.
Tartson velünk egy virtuális házbejárásra!
