A Nemzeti Összetartozás Napján, 2020. június 4-én délután avatták fel az Emlékezet-tornyát és szentelték meg az abban elhelyezett „Magyarság Harangját” Lakiteleken, a Nemzeti Művelődési Intézet székházának tetőteraszán.
A Nemzeti Művelődési Intézet áprilisra tervezett székházavatása és a kapcsolódó Kárpát-medencei Kulturális Találkozó – a váratlan koronavírus-járvány miatt – őszi időpontra került.
A megvalósuló székházavatás két elemét, a nemzet összetartozását jelképező Emlékezet-tornyát, s az abban elhelyezett „Magyarság Harangját, 2020. június 4-én, szűk körű megemlékezés keretében avatták fel, csatlakozva a Nemzeti Összetartozás Napja eseménysorozatához.
A megemlékező eseményen beszédet mondott Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány elnöke és Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője. A harangot Dr. Kiss-Rigó László Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke és Bagi Ferenc plébános szentelte meg, áldást mondott Kókai Géza református lelkipásztor.
A megemlékezést megtisztelte részvételével Dr. Batbayar Zeneemyadar, Mongólia nagykövete, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Lezsák Sándorné, a Lakitelek Népfőiskola igazgatója és Lezsák Anna, a Lakitelek Népfőiskola igazgatóhelyettese.
Lezsák Sándor köszöntőjében rámutatott, hogy minden magyar felelős minden magyarért. Visszatekintett az 1920 utáni évtizedekre, amikor az emberek számára a kultúrát a kisközösségek és az ott folyó tevékenység jelentette. 1945 után ezeket a szervezeteket feloszlatták és csak a 90-es évektől születhettek újjá. Köszöntője végén reményét fejezte ki, hogy olyan évszázad előtt állunk, amely valóban képes együvé ötvözni az itt élő magyarokat és együtt tudunk élni békességben, nyugalomban.
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője megemlékező beszédében azt hangsúlyozta, hogy június 4-e az a nap, amikor a Kárpát-medencei és a világ magyarsága lélekben összekapcsolódik, és nemzetünk szomorú sorsfordulójára emlékezik. Majd így folytatta: Ma arra a napra emlékezünk, amikor a tragikus Trianoni békediktátum következtében családok milliói szakadtak el egymástól. Arra a napra, amelyen a nemzeti kultúra, a tudomány, a művészetek, valamint az önszerveződő helyi közösségek beláthatatlan veszteségeket szenvedtek. Az elmúlt száz év azonban megmutatta azt is, hogy a magyarság összetartozása a legnagyobb tragédiák során mutatja meg igaz erejét – mondta az ügyvezető.
A harangszentelést megelőzően Dr. Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanád Egyházmegye püspöke beszédében elmondta, hogy a harang mindig fontos jelkép volt. A keresztény hagyományokban leginkább a hála, az emlékezés és a dicsőítés szimbólumává vált. Kiemelte az összetartozás, az összefogás jelentőségét, melyre példa a Trianont követő időszak, mert nemcsak sérelmeinkkel foglalkoztunk, hanem kerestük a túlélés lehetőségeit. Kérte, hogy adjunk hálát Istennek, hogy túl éltük a nemzetgyilkossági kísérletet.
A „Magyarság Harangja” ezen a napon a tragikus Trianoni békediktátum következtében szétszakadt ország magyarságának emlékére szólalt meg, emlékezve az elválasztott családok, rokonok, barátok millióira.
A Nemzeti Művelődési Intézet a „Magyarság Harangja” testvérharangjait később, október 3-án az épület avatására szervezett Kárpát-medencei ünnepség keretében adja át öt külhoni kulturális szervezetnek.
Attól az időponttól a harang minden nap azonos időben – 15 óra 13 perckor, a Kárpát-medencei magyarság összetartozását kimondó Alaptörvény aláírásának perceiben (2011. április 25., 15:13’) – szólal meg a lakiteleki székházban, hogy egy-egy település nemzeti kultúrát megtartó egyleteire, civil szerveződéseire, a közösség által elért eredményekre emlékeztesse a magyarságot. A testvérharangok válaszként 16:32 perckor emlékeztetnek az elszakadt nemzetrészek magyarságmegtartó megtartó közösségeire.
Az eseményt a hungarikumok sorába emelt hangszer, a tárogató szívbe markoló hangja zárta Szabó Sándor tárogatóművész előadásában.
harang
