Történelmünk fontos része az épített örökség, nagy része ezeknek szakrális emlék. A magyarság Kárpát-medencébe érkezése után felvette a kereszténységet, és megkezdődött a templomok építése, majd felgyorsította az építkezéseket István király templomépítési rendelete is. Ezeket a templomokat mutatja be Kovács László és Görföl Jenő. Ezúttal Nógrád és Gömör középkori templomairól jelent meg összeállítás.
A 2019-ben megjelent könyvben a leírások mellett színes fényképek mutatják be a 11–12. századból származó román és a 13–15. századból származó gótikus stílusban épült templomokat, amelyek nagy részében a magyar szentek életét bemutató freskók is fennmaradtak, érdekesek a háromkirályokat ábrázoló faliképek, amelyeken az Árpád-házi szent uralkodókkal helyettesítették a napkeleti bölcseket.
Nógrád vármegye a 10. század végén a már álló Nógrád vára köré szerveződött még államalapító királyunk idejében. A terület Ipolytól északra eső része az esztergomi érsekség része volt, a déli terület a váci püspökséghez tartozott. Az előbbi az első világháború után Csehszlovákia része lett.
Gömör és Kishont vármegye két korábbi megye összevonásából alakult ki, a gömöri rész a nagyobb és jelentősebb, de épített örökségben mindkét tájegység nagyon gazdag. A középkori templomok faliképekkel való díszítésében a régió jeles családjai jeleskedtek, a Perényiek, Bebekek, Jolsvaiak, Csetnekiek. A tájegység az első világháború után – egy kis részt leszámítva – Csehszlovákiához került.
A kötetből megismerjük Óbecse Szent György-templomát, a Szinóbányához tartozó Etrefalva templomát.
A cikk folytatása a Felvidék.ma portálon olvasható.
