Száz színjátszóközösség alakult a Pajtaszínház Program keretében

Az idén ötödik évadát elindító Pajtaszínház Program keretében 2015 óta összesen 100 magyar településen jött létre amatőr színjátszó csoport, amelyekben összesen több mint 1500 színjátszó tapasztalhatta meg a színházcsinálás örömét. 2019. október 28-án a Pajtaszínház Program 5. évét elindító, Nemzeti Színházban megtartott sajtótájékoztatón az évről évre megrendezett program jelentőségéről, eredményeiről számoltak be a program meghirdetői. A sajtótájékoztatón Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára, Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője, valamint Szabó Ágnes, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke is jelen volt.

A sajtótájékoztató kezdetén Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára üdvözölte a felszólalókat, valamint név szerint köszöntötte az V. Pajtaszínház Programban résztvevő valamennyi települést, a lakosság számát tekintve legkisebb településtől, a 73 lelket számláló Vas megyei Kelédtől a legnagyobb lélekszámmal bíró, 3000-nél valamivel kevesebb lakosú Békés megyei Gádorosig.

Fekete Péter, az EMMI kultúráért felelős államtitkára ezúttal is egy beszédes, önmagán túlmutató tárgy bemutatásával, úgynevezett „kultúrkinccsel” indított. A Mezőgazdasági Múzeumból származó cséplő bot a szálas gabona tárolására alkalmas pajták tartozéka volt, ezzel nyerték ki a gabonaszemeket, az életet adó kenyér alapanyagát a kalászokból. S ugyanebbe a térbe viszi be a Pajtaszínház Program másik éltető elemünket, a szakralitást hordozó színházi kultúrát. Fekete Péter a program sikerességét közösségszervező erejében jelölte meg. A program keretében létrejövő csoportokat nem amatőr színjátszókként, sokkal inkább műkedvelő csoportokként jellemezte, akik saját maguk, szeretteik és közösségük öröméért játszanak, miközben továbbéltetik az adott a közösséget, gazdagítják és táplálják a helyi kultúrát.

Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke az általa felvázolt gondolatfüzér összekötő elemeként a hitet jelölte meg. Korábbi munkahelyét, a Beregszászi Színházat hozva fel példaként hangsúlyozta: hinni kell és hinni érdemes a színház közösségteremtő erejében, közösségformáló befolyásában. Ugyanakkor, mint elmondta, a pajtaszínházaknak jelentős szerepe van abban is, hogy a vidék higgyen magában, tudatában legyen annak, hogy sok esetben élhetőbb világot képvisel, mint a zsúfolt nagyváros.

Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője beszédében hangsúlyozta: a Pajtaszínház Program nem egyedülálló a  helyi közösségek megerősítésére indított programok sorában. Felidézte a nagy sikerű Kapunyitogató Programot, amelynek keretében 2012–2018 között több mint 400 bezárt vagy kulcsos házként üzemelő helyi művelődési ház kapuja nyílt meg újra. Köszönetét fejezte ki Vidnyánszky Attilának, hogy a Nemzeti Színház befogadta a programot, és évről évre otthont ad a program keretében létrejövő produkcióknak. A közművelődés eszközeivel és a színházi szakemberek mentorálásával a Pajtaszínház Program olyan innovatív projekt, amelyek segítségével a helyi amatőr színjátszás újra virágkorát élheti. Závogyán Magdolna kiemelte, hogy az első négy program 81 településéből 71-ben megmaradt a színjátszó közösség, a csoportok 43%-a pedig új darabot is színre vitt. A Pajtaszínház Program a színjátszáson kívül más közösségi együttlétekre is sarkallta a csoporttagokat, hiszen egyes településeken egyesületeket alapítottak, hagyományőrző kört indítottak, vagy éppen önálló színjátszó találkozót, fesztiválokat szerveztek.

Szabó Ágnes, a Magyar Teátrumi Társaság alelnöke, a Pajtaszínház Program szakmai koordinátora a program közösségépítő erejére az elmúlt négy év résztvevőinek életéből említett példákat. Mint mondta, a közösségeket nemcsak a színjátszás, de a közös utazások, egymás megvendégelése, a település hírnevének öregbítése is összeköti. Fontosnak tartja, hogy miközben műkedvelő színjátszó közösségek mutatkoznak be a Nemzeti Színház színpadán a januári Pajtaszínházi Szemlén, az előadásokat a lelkesedésen túl a koncentrált figyelem és profizmus is áthatja.

Az esemény délutáni részében a Pajtaszínház Program eddigi színházi mentorai osztották meg tapasztalataikat a programban idén résztvevő színjátszó körök vezetőivel. Többek között olyan fontos kérdéseket vitattak meg, mint az amatőr színjátszás generációk közötti párbeszédet erősítő szerepe, a színjátszó közösségek szerepe a települések közösségépítő folyamataiban vagy a helyi hagyományok és a helyi legendák újjáélesztésének kérdései.

A programban idén létrejövő előadásokat, produkciókat bemutató V. Pajtaszínházi Szemle 2020. január 25–26-án valósul meg a Nemzeti Színházban. A programot idén is az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alap támogatja.

A sajtótájékoztató galériája az alábbi képre kattintva érhető el.