Tárgyi értékeink, szellemi kincseink – őszi számvetés a Magyar Értékek Napján

Hagyományaink megőrzése, értékeink gyarapítása és az anyaföld adta termények megbecsülése jegyében telt 2019. szeptember 7-én a Magyar Értékek Napja, melyet a Nemzeti Művelődési Intézet, a Népfőiskola Alapítvány és a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége rendezett, immár negyedik alkalommal.

Délelőtt a Szent István Bazilikában az ökumenikus terményáldás, délután pedig a Megtartó értékeink című konferencia a Kárpát-medence helyi értékeit, valamint a hungarikumok körébe emelt nemzeti kincseinket bemutatva világított rá az értékfeltárás, értékőrzés jelentőségére. Az ünnepnapot mégis elsősorban a meghittség és hálaadás jellemezte. A befelé fordulás, az önmagunk értékeire való rátekintés, az összegzés – az őszi ború ellenére – örömöt, elégedettséget, belső megnyugvást hozott. A Bazilika oltára elé helyezett termények és a délutáni konferencia során bemutatott értékek együtt nyújtottak visszaigazolást Kárpát-medence szellemi és tárgyi gazdagságáról.

Az egész napos program délelőtt szentmisével és ökumenikus terményáldással vette kezdetét a Bazilikában. A terményáldás előtt V. Németh Zsolt kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos köszöntőjében elmondta, hogy öröm azt látni, hogy határon innen és túl sokan dolgoznak a magyar értékek megőrzéséért, elhivatottságukkal pedig segítik a szellemi- és tárgyi hagyományok fennmaradását is. Köszöntőbeszédében a fohász és hálaadás spirituális jelentőségét is hangsúlyozta, valamint kiemelte, fontosnak tartja, hogy szokásaink, hagyományaink ne csak a néprajzi lexikonok oldalain köszönjenek vissza, de a hétköznapi életben is megjelenjenek.

A terményáldás alkalmával a Bazilika oltára elé elhelyezett terménykosarak tartalma az anyaországi megyék és a külhoni magyarlakta régiók agrárgazdaságának sokszínűségéről tanúskodtak. A megye zászlajával az oltár elé vonuló csoportok sokszínű hagyományát nemcsak a termények sokasága, de gazdag látványvilágot nyújtó, változatos népviseletük is megidézte. A szemet gyönyörködtető terménykosarakat Snell György, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye püspöke; Szloboda József a Budapest-Északi Református Egyházmegye esperese; Cselovszky Ferenc, a Pesti Evangélikus Egyházmegye esperese áldotta meg.

A nap délelőtti programja orgonakoncerttel zárult, amelyen többek között Liszt Ferenc, Bach, Kodály művek csendültek fel Virágh András Gábor, a Szent István Bazilika orgonaművésze, Szakács Ildikó, a Budapesti Operettszínház operaénekes művésze, valamint Tüzes Marcell Sámuel orgonaművész előadásában.

A szakrális helyszínt a délutáni órákban a Pesti Vigadó termei váltották föl. A Díszterem a Megtartó értékeink című konferenciának adott otthont, a megáldott terménykosarakkal a Magyar Értékek Vándortérképét az Északi teremben tekinthették meg az érkezők, míg a megyei és külhoni értéktárakat bemutató kiállítás helyszínéül a Makovecz terem szolgált.

A tanácskozás nyitányaként a résztvevők Zsikó Zsuzsanna népdalénekes közreműködésével közösen énekelték el a Boldogasszony Anyánk néphimnuszt.

A konferencián elsőként Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke tartotta meg nyitóbeszédét, amelyben az értéktudatosság és a pénzügyi tudatosság kettősségére hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy mindkettő a művelődés része. Mint mondta, az Állami Számvevőszék a magyar családok pénzügyi tudatosságának erősítésével is hozzájárul ahhoz, hogy meglévő értékeinkre támaszkodva találjuk meg a válaszokat a kor kihívásaira.

Dr. Mernyei Ákos miniszteri biztos nyitóbeszédében rávilágított, fontos tudnunk, miben rejlik értékeink tartalma, ahogy azzal is tisztában kell lennünk, mivel szemben kell megvédenünk azokat. Mint mondta, nem akarunk emlék maradni, az enyészettel szemben pedig az értékteremtő munka fontosságát hangsúlyozta. Értékeink fogódzót, biztos támpontot adnak a tekintetben, hogy akár a magán-, akár a közösségi életünk sorsdöntő kérdéseiben miként kell döntenünk – emelte ki beszédében a miniszteri biztos.

Dr. Kovács István, az Emberi Erőforrások Minisztériuma nemzetközi és Európai Uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára beszédében kiemelte, fontos megkülönböztetnünk a pillanatnyi, hamis dicsőséget adó értékeket a valódi emberi értékektől, mint a szeretet, tisztelet, tisztesség, bátorság. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a magyarság értékeinek egyediségét ősi hagyományainak keresztény hittel való ötvöződése adja.

Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője köszönetet mondott a megjelenteknek, amiért eleget tettek a Nemzeti Művelődési Intézet és a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége közös meghívásának. Hangsúlyozta, nemcsak az a fontos, hogy megbecsüljük értékeinket, de ugyanolyan fontos az is, hogy minden értéknek legyen közössége. Elmondta, ma már az ország 3155 településének egyharmadában van települési értéktár, ennek kapcsán pedig kiemelte, a Nemzeti Művelődési Intézet módszertani segítségnyújtással továbbra is az értéktári munka támogatója.

Dr. Pesti Imre, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének elnöke beszédében hangsúlyozta, a magyar nép híd Ázsia és Európa között, és miközben összeköt mégis egyedülálló ázsiai gyökerei és európai kultúrája miatt.

Székely László Kazinczy-érmes előadóművész szavalatát követően Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja beszédében hangsúlyozta, hogy minden magyar település rendelkezik helyi értékkel, majd hozzátette, hogy a helyi értékek feltárása, megőrzése és továbbörökítése „népi mozgalommá” vált az elmúlt években, mindezek mellett az értékfeltárás közösségépítő ereje is jelentős.

A konferencián Dr. Simicskó István kormánybiztos a hungarikumként nyilvántartott magyar, védett és őshonos kutyafajták jelentőségét méltatta, beszédében kitért más kutyafajták összehasonlító törzskönyvezési adataira is.

Majd az érdeklődők átfogó előadást hallhattak nemzeti kódjainkról, a hungarikumokról V. Németh Zsolt előadásában. Mint mondta, a hungarikumok gyűjteményének legnagyobb szeletét kulturális örökségünk adja. A miniszteri biztos előadásában a megyei értéktárak brandépítésének jelentőségét is hangsúlyozta, emellett kiemelten beszélt azokról a műsorokról, műsorkezdeményezésekről, amelyek a hungarikumok, nemzeti értékek terjesztését szolgálják.

Dr. Havasi János rádiós médiaszolgáltatási igazgató beszédében kiemelte az M5 Lexikon Hungarikumok, a Gasztroangyal, a Vers mindenkinek című közmédiában sugárzott műsorokat, amelyek nemzeti értékeink terjesztését, ismertetését szolgálják. A helyi közösségek erősítése kapcsán beszélt a közmédia tulajdonában álló toróckói Duna Házról is, ahol rendszeresen Duna Napokat és Duna Fesztivált rendeznek.

A Herendi Porcelánmanufaktúra jelentőségéről a tradíció és innováció egyensúlyának megvalósításáról Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra vezérigazgatója tartott előadást.  A manufaktúra történetiségén túl előadása a cég stratégiai célkitűzéseibe és újszerű szemléletébe is betekintést engedett.

A táncházmozgalom történetét, annak közösségépítő erejét Farkas Zoltán „Batyu” Harangozó Gyula-díjas, Érdemes Művész – széki táncokat is bemutató, archív felvétellel gazdagított előadásából – ismerhették meg a jelenlévők. A halasi csipke történetét, motívumvilágát Pajor Kálmán, a Halasi Csipke Közalapítvány elnöke osztotta meg a konferencia résztvevőivel, míg Torockó épített örökségén Krizsán András DLA Ybl-díjas építész kalauzolta a jelenlévőket.

A hungarikumokat bemutató előadások között pedig egy-egy megye képviseletében néptánccsoportok, zenekarok, énekegyüttesek léptek fel. Az egyes tájegységek néptáncainak bemutatása, illetve a népzenében használt jellegzetes hangszerek megszólaltatása mellett, a fellépők szokatlan, formabontó megoldásokkal is meglepték a közönséget. A Veszprém megyei Szilágyi Harangegyüttes ifjú tehetségei harangokat szólaltattak meg hangszerek gyanánt, a Somogy megyei Z-Generáció zenekar pedig a swing hangzásvilágát ötvözte a népzenével, míg a MusiColore Énekegyüttes különböző zenetörténeti korokból vegyesen válogatva állította össze repertoárját.

A délutáni programban a fentieken túl fellépett a Bács-Kiskun megyei Kurázsi Táncműhely és a Hírös Néptánc Tanoda, a Nógrád megyei Bujáki Hagyományőrző Csoport, a Vas megyei Béri Balogh Ádám Táncegyüttes. Zala megyét ifj. Horváth Károly népzenész, népzenekutató és a Bodzavirág Népdalkör, Békés megyét a Gyöngygallér Énekegyüttes, Veszprém megyét a Szilágyi Harangegyüttes képviselte. A Sárpilisi „Gerlice madár” Hagyományőrző Néptánc Egyesület Tolna megyéből érkezett, a hungarikumként számon tartott tárogatót pedig Terék József tárogatóművész szólaltatta meg, míg a citerazene egyedülálló hangzásvilágát és erejét a Bihar Citerazenekar előadásában hallhatta a közönség.

A hungarikumok a magyarság szellemi, tárgyi, természeti örökségének legjavát képviselik, de valamennyi Kárpát-medencében teremtett érték magában hordozza a fáradtságot, hitet, tenni akarást magyarságunk, közösségeink, tárgyi és szellemi kultúránk megtartása érdekében. Ilyen értelemben az oltár elé helyezett terménykosarak szimbolikus jelentőségűek voltak, ahol az értékek mellett a nemzet egysége is megtestesült.

A IV. Magyar Értékek Napjához kapcsolódó galéria folyamatosan frissül, kattintson a képre.