Mai megbolydult, értékromboló és anyagias világunkban még mindig akadnak olyan fiatalemberek, akik nyitott szemmel járnak-kelnek benne, és őszintén rácsodálkoznak az útközben észlelt ezernyi csodára.
Akik nemes veretű szavakba öntik, rímbe szedik, és csokorba kötve átnyújtják másoknak is a szemlélődés közben gerjedt gondolatokat és érzelmeket. Mindezt a sepsiszentgyörgyi Kónya Ádám Művelődési Ház és a Vártemplomi Református Egyházközség által, az utóbbi új gyülekezeti termében szervezett Péntek Róbert badacsonytomaji költő könyvének bemutatóján nyugtázhattuk.
„A világnak van egy olyan szelete, amelyet nem lehet sem tudományos képletben felírni, sem tanulmányokban bemutatni. Van a világnak egy olyan szelete, amelyhez kellenek a versek, hogy az ember vegye észre, és ne felejtse el, mennyi szépség veszi körül. Mert a Jóisten úgy rendezte, hogy ezt a szépséget csak akkor fedezzük fel, ha itt belül rezonál” – indította az estet a házigazda szerepét betöltő Dénes Katinka református lelkész, jótékonyan leütvén a rendezvény alaphangját, és meghatározván a hangulatát.
Az első verse 10 évesen, József Attila Mama című költeményének a hatására tört utat magának, majd éveken keresztül lappangott benne a mondanivaló. Gimnáziumi éveiben ragadott újra tollat, és azóta is „gyűri a papírt”. Az alkotás igazi varázsát ugyanis számára a kézzel való írás biztosítja, mert így minden egyes betűvel „papírra tudja vetni” a személyiségét – árulta el magáról a 23 éves, badacsonytomaji, elsőkötetes szerző.
Bővebben: Erdély ma,Székely Hírmondó
