Tapsvihartól a jövőtervezésig – Összefoglaló az idei Bűvös Bábos Szemléről

Közös élményekkel, hasznos tapasztalatokkal és együtt megfogalmazott tervekkel felvértezve már a jövőbeni fellépéseiket tervezik az idei III. Bűvös Bábos Szemlén résztvevő gyermek bábcsoportok és mentoraik. A Nemzeti Művelődési Intézet által életre hívott program célja, hogy a közösségépítés folyamatát a bábjáték eszköztárával és közösségi alkalmaival segítse. Az immár harmadik alkalommal megrendezett szemlén, 2019. június 6-án nyolc megye előadását tekinthették meg az érdeklődők az Egri Kulturális és Művészeti Központban.

Az esemény megnyitóján Szedlacsek Emília, a Nemzeti Művelődési Intézet szakmai igazgatója felidézte a Bűvös Bábos mintaprojekt elindításának előzményeit, majd kiemelte, hogy a program elsődleges küldetése az volt, hogy a kistelepüléseken a gyermekek ne csak alkalmanként, egy-egy meghívott bábelőadás kapcsán találkozhassanak ezzel a művészeti ággal passzív nézőként, hanem maguk is részesei, alkotói lehessenek a folyamatoknak.

Szedlacsek Emília nyitóbeszéde

A Bűvös Bábos Program, a Nemzeti Művelődési Intézet többi kezdeményezéséhez hasonlóan, most is az alapokról építkezett: országos szinten 60 órás képzést indított az intézmény – díjmentes részvételi lehetőséggel – Bábcsoportvezetői alapismeretek címmel. A képzési program kidolgozásában, a bábjáték Magyarországon elismert két nagy szervezetével, a Magyar Bábjátékos Egyesülettel és a Magyar Bábművészek Szövetségével működött együtt a Nemzeti Művelődési Intézet. Szedlacsek Emília az eseményre vonatkozóan azt kívánta, az előadásokat ugyanakkora tapsvihar övezze majd mint amekkorával saját településeiken jutalmazták őket a közönség előtt először bemutatott bábjátékok alkalmával.

Szentirmai László köszöntő beszéde

Szentirmai László, a Magyar Bábjátékos Egyesület alapító elnöke a harmadik alkalommal megrendezett szemle kapcsán a hármas, mint szakrális szám mesékből ismert varázserejére hívta fel a figyelmet, a programsorozat sikerességét ugyanakkor – mint elmondta – a varázserőn túl a bábművészet ügyét felvállaló Nemzeti Művelődési Intézet munkájának és módszertani támogatásának tulajdonítja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szemlén fellépő gyermekbábosok számára a mostani produkcióik erős emlékekké, erős horgonyokká válnak, hosszú távon is erősítve művészetek iránti nyitottságukat, identitástudatukat.

Hetedhét Bábcsoport – Visznek, Heves megye

A köszöntők után a nyolc megyéből érkező bábcsoportok előadása következett. Elsőként a Heves megyei Visznek településről érkező Hetedhét bábcsoport előadását láthatta a közönség az aranyszőrű bárányról. A paravános, kesztyűs technikával előadott történetben a bárány az örömre, felszabadultságra vágyó embereket mágnesként vonzotta, de az őt őrző pásztorfiúnak is meghozta az életre szóló szerencsét, miután a szomorú királylányt is sikerült megnevettetnie.

Szivárvány Bábcsoport – Nyárlőrinc, Bács-Kiskun megye

„Apám, én úgy szeretlek, mint a sót” – ki ne ismerné a mesét, melyben a királylány így fejezi ki édesapja iránti szeretetét, a Bács-Kiskun megyei Nyárlőrincről érkezett Szivárvány Bábcsoport ennek az időtlenné vált mesének egy mai időkre átültetett változatával kápráztatták el a közönséget. Ebben a bábjátékban a legkisebbik lány, Elektrika úgy szereti rendszergazda édesapját, mint az áramot. A korszerű mese ugyanúgy arra hívja fel a figyelmet, hogy ne higgyünk a felszínes érveknek, ne engedjünk a külsőségeknek, helyette lássuk meg a lényeget a maga egyszerűségében.

Apropó Bábcsoport – Pusztaföldvár, Békés megye

Mátyás király meséjét hozta el a közönségnek a pusztaföldvári Apropó Bábcsoport Békés megyéből. A szegény diák álruháját magára öltő király történetét a gyerekek – magukat szintén álcázva – bábfigurák mögé bújva adták elő. Az egyes mesebeli alakokat papírfigurákként terítették magukra, és mozgatták a színpadon.

Király Bábcsoport – Újléta, Hajdú-Bihar megye

A Holló leányok című magyar népmesét keltette életre asztali és paravános bábjátékával a Hajdú-Bihar megyei Újlétáról érkező Király Bábcsoport. Az előadás hangulatát élőzene is emelte, a történetet citera, gitár s kancsó-dob játékával tették még inkább átélhetővé. A mese a roma kultúrához igazítottan kelt életre, amit a történethez illő gyermek-mondókákkal, népdalokkal színesítettek.

Szalántai Palánták – Szalánta, Baranya megye

A Baranya megyéből érkező Szalántai Palánták kesztyűs és botos bábok segítségével a barátság és jóság erejéről adtak elő egy mesét, ami nemcsak örök érvényű, de korszerű is: a későn érkező tavasz története valamennyi nézőt elevenen érintett. A Tavasztündér varázsköve című mesejátékot a csoportvezető Bunyevácz Tímea írta, külön odafigyelve arra, hogy az egyes mesebeli figurák karakterükben is hasonlítsanak azokra a gyerekekre, akik életre keltik őket.

Szörcsöki Csibészek – Karakószörcsök, Veszprém megye

A Szörcsöki Csibészek Veszprém megyéből érkeztek, és A nyulak története című mesét hozták el a közönségnek. A különböző korosztályhoz tartozó gyerekekből alakult bábcsoportot az együtt előadott történet kovácsolta közösséggé. A gyerekek maguk is végig látszottak a színpadon, helyi népviseletbe öltözve keltették életre a bábfigurákat.

Babarika Kompánia – Szenna, Somogy megye

A Somogy megyei Babarika Kompánia az Egy juhász meséje című történettel nemcsak egy bábelőadást mutatott be, de a felvonultatott fotókkal saját településük, Szenna nevezetességeit, jellegzetességeit is felvillantották. Az állatok nyelvét értő juhász történetét bemutató árnyjátéknak két megvilágított felület adott keretet. Az egyik oldalon megvalósult a csoda azáltal, hogy az állatok az ember számára is érthető módon szólaltak meg, a másikon pedig az emberek hétköznapi valósága bontakozott ki.

Kemenesmagasi Báb Bűvölők – Kemenesmagasi, Vas megye

A szemlezáró bábelőadás révén a nézők a Vas megyei Kemenesmagasi település eredetének történetét ismerhették meg a Kemenesmagasi Báb Bűvölők előadásában. A gyerekek síkfigurákat mozgatva jelenítették meg a szereplőket, miközben a narrátori szöveget megosztva, együtt adták elő a történetet. Az előadás különlegessége, hogy az ördög szerepén is többen osztoztak, ezzel is kifejezve, hogy a csoporton belüli szolidaritás a kihívást jelentő szerepeken való osztozkodásban is megnyilvánul.

Szakmai megbeszélés a bábelőadások után

A III. Bűvös Bábos Program és Szemle a gyerekek és tanáraik számára egyaránt inspiratív módon végződött. A csoportvezetők számára megrendezett workshop keretében Láposi Terka és Szentirmai László bábművészek elemezték az egyes bábcsoportok előadásait. Amíg a felnőttek a megbeszélésen inspiráló szakmai véleményekkel gazdagodtak, addig a gyerekeket Sarkadi Bence marionettművész kiforrott, bravúros bábelőadása szórakoztatta.

A III. Bűvös Bábos Program és Szemle az Emberi Erőforrások Minisztériuma NTP-KULT-M-18-0001 számú támogatásával, a Nemzeti Tehetségprogram keretében valósul meg.

Képgalériánkat az alábbi képre kattintva érheti el: