Te is Magyarország, édes hazám, a Pálosokkal fogsz növekedni és ugyanazokkal fogsz hanyatlani – mondta Pázmány Péter esztergomi érsek a XVII. században.
A tatárjárás pusztítása után isteni látomás indította el az alapítás útján Boldog Özsébet. A kanonokból lett pilisi remete tervét 1262-ben IV. Orbán pápa jóindulattal fogadta, amely 1308-ban kapta meg a Szentszék végleges jóváhagyását. Tormay Cécile „A fehér barát” című regénye szívbe markolóan tárja elénk a korszakot. A pálosok azért viseltek fehér csuhát, hogy meg lehessen különböztetni őket a kóborló remetéktől. Az Anjou-királyok, Zsigmond, majd a Hunyadiak alatt töretlenül fejlődött a Remete Szent Pálról elnevezett rend. A szerzeteseik száma a XV. századra megközelítette az ezret. Magyar gyökerük érezhető volt minden rezdülésükön. Mohács után a török hódítás, majd Habsburg II. József feloszlató rendelete hatalmas károkat okozott a rend életében, de megtörni nem tudta. Akkor került a központ Lengyelországba, ahová napjainkban Botond testvér vezetésével rendszeresen indulnak motoros zarándoklatok is. A Kárpát-medencén kívül a világ 14 országában, köztük Afrikába és Amerikában vannak pálos kolostorok. Az 1934-es hazatérés, majd az 1950-es újabb betiltás után 1990-től indult virágzásnak ismét a pálos élet Magyarországon.
A Hungarikum Bizottság a Magyar Pálos Rendet 2017-ben a hungarikumok sorába emelte.
Forrás: hungarikum.hu
