Január 17-én nyolcadik alkalommal rendezték meg az Econventio Kerekasztal Közhasznú Egyesület és az Állami Számvevőszék 2018-as évértékelő konferenciáját. A tanácskozás központi témája a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztését tűzte ki zászlajára.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke kezdte meg az előadások sorát. Hétéves nemzeti stratégiát dolgoztak ki, ahol a versenyképesség és a hatékonyság szerepelt a célok között. A társadalmi felelősségvállalás szerepe pótolhatatlan egy ország gazdasági fejlődése szempontjából. A fenntartható fejlődés a siker záloga. Megemlítette a Kyosei elvet: „Együtt élni és közösen dolgozni a közjó érdekében.” Beszédében úgy ítélte, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája elmaradott, ismeretei továbbra is hiányosak, de pozitív változásként értékelte azt, hogy kevesebben küzdenek megélhetési gondokkal.
Egy felmérés szerint, ha valaki elveszítené a munkáját, akkor három hónapig lenne képes kitartani a meglévő forrásaiból. Egy 2018-as OECD minta alapján fény derült arra is, hogy az emberek nem készítenek háztartási költségvetést, kevesen tesznek félre és inkább tücsök, mint hangya módjára élik az életüket. Ezért is lenne fontos egy pénzügyileg tudatos társadalom „kinevelése”, de ezt csak széleskörű partneri hálózatban lehet megvalósítani. A cél az, hogy a lakosság önállóan is saját, céltudatos döntéseket legyen képes meghozni.
Dr. György László, a gazdaságstratégiáért felelős államtitkár beszédében az Innovációs és Technológia Minisztérium pénzügyi tudatosság fejlesztése érdekében kitűzött célokról beszélt. Előadásában kiemelte azt, hogy nagyon fontos, hogy az embereket ne lehessen megvezetni. A technológia robbanásszerű változása hatalmas kihívás elé állít mindenkit, de ez egyben egy lehetőség is. Nagyon sok kreatív szakember van Magyarországon, példaként a Prezit és a LogMeIn szoftvereket említette. Beszélt a vállalatok hitelállományáról, ami Magyarországon Csehországhoz és Szlovákiához képest 5-6 százalékponttal alacsonyabb GDP-arányosan. A magánszektor hitelállománya közel 20 százalékponttal marad el a V3-aktól. Február 25-től március 1-ig Pénz7 címmel vállalkozási témahetet rendeznek, melynek kiemelt célja, hogy a fiatalokban felébressze a vállalkozási kedvet. A Tanítsunk Magyarországért program célja kettős. Egyrészt a kistelepülésen élő általános iskolások támogatása tanulmányaik sikeres elvégzéséhez, másrészt a „kölcsönös tanulásról, egymás támogatásáról, a közösségek megerősítéséről szól”.
Gion Gábor pénzügyekért felelős államtitkár A „Pénzügyi tudatosság fejlesztési stratégiája” eddigi eredményeinek bemutatása címmel a lakosság sokszor visszafordíthatatlan fogyasztási döntéseiről beszélt. A pénzügyi ismeretek bővítése lehetővé teszi, hogy az emberek kiszolgáltatottsága minimálisra csökkenjen. Megemlítette, hogy a bankkártya már egy 30 éves találmány, és hogy ő személy szerint támogatná, ha a bankok applikációkon keresztül újfajta fizetési lehetőségeket alakítanának ki. Szeretné, ha a pénzügyi tudatosság oktatása az iskolákban is jobban elterjedne, és akár pedagógiai tananyagokba is bekerülhetnének ezek a fontos információk. 2019-ben a cél az, hogy a lakosság szélesebb rétegeit is elérjék, nemzetközi konferenciákat rendezzenek társintézményekkel, valamint, hogy megvalósítsák a Cselekvési Tervet. Érdekes tényként említette, hogy a fiataloknak csupán 5-7%-a indítana vállalkozást, míg ez a Balti országokban 60% felett van.
Sápi Ákos, az Econventio Közhasznú Egyesület elnöke „Pénzügyekről józanul” címmel az egyesület 2018. évi munkáját és további terveit mutatta be. Egy Aranyosi Ervin verssel kezdte az előadását, melynek a lényege, hogy a változást magunkban kell keresnünk. Az egyesület általános pénzügyi ismeretekkel, befektetésekkel, hitelekkel, a munka világával, biztosítással, nyugdíjjal, valamint általános gazdasági ismeretekkel foglalkozik. Tesztet hoztak létre középiskolásoknak, amely már 2011 óta működik. A diákoknak 40 kérdést kell megválaszolniuk 30 perc leforgása alatt. 2011-ben 62, 2018-ban már 298 iskola töltötte ki. 8 év alatt több mint 90.000 diák, a felnőttekkel együtt 100.000 feletti a résztvevők száma. A teszteket kitöltők között az iskolázottság függvényében nőttek a helyes válaszok. Balatonbogláron pénzügyi táborokat tartottak, ahol a fiatalokat hamisítással kapcsolatos termékek bemutatása, pénzügyi programok, főzőverseny, sőt még grillezés is várta. Érdekes eredmény, hogy a fiatalok a pénzügyi stabilitás elérését 20-30 éves kor közé helyezték el. 2019-től az új tervek között szerepel a senior program, ahol 60 órás képzés keretében fogják majd oktatni a szépkorúakat, valamint folytatódik a pénzügyi digitális kompetenciák fejlesztése is, ahol tréningek és gamifikáció segítségével tanulhatnak az érdeklődők.
Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet Kiemelt Programok Igazgatóságának igazgatója beszélt a közösségi művelődés szakterület az elmúlt években történt megújulásáról, melynek a pénzügyi tudatosság megerősítése is része. A Művelődési Intézet ennek szellemében működött együtt a „Tudatos pénzügyeink” című 30 órás pilot tréning, a „Pénzügyi kultúra nagykövetei” program, valamint a „Gazdaság és kultúra” Econventio alkotói pályázat megvalósításában. 2019-ben a szervezet ez irányú szakmai törekvéseiben (célirányos felmérés, képzés, mentorálás) is kiemelt figyelem irányul a hátrányos helyzetű térségekre. A szemléletformálás mindannyiunk közös érdeke – emelte ki Kárpáti Árpád – mind az egyéni, mind a közösségi felelősségvállalás fontos ahhoz, hogy tudatosan fejlesszük a pénzügyi ismereteinket.