2018. november 30. és december 2. között valósult meg a Tessedik Sámuel Kollégium nyolcadik alkalma, melynek tematikája ezúttal a kulturális turizmus köré épült. A hétvége előadói az általuk képviselt szervezeti és egyéni célkitűzéseik függvényében eltérő utakat jártak be a lokális, illetve a regionális szintű kulturális alapú turizmusfejlesztés területén. E színes palettáról kaphattak inspiráló ötleteket és hasznos módszertani ismereteket a kollégium résztvevői.
A pénteki este programjaként a résztvevők közösen tervezték meg a Tessedik Kollégium szellemiségét megjeleníteni hivatott és a jövő évi záró alkalmon felállítandó kopjafát. A mementó díszítőelemei – a kopjafakészítés szabályai mentén – a hagyományos magyar motívumrendszer jelképeiből kerültek kiválasztásra.
A szombati nap első előadója Hégely Sándor, a Csabai Kolbászfesztivál igazgatója volt. Előadásában rávilágított arra a kölcsönösségre, amely a hungarikumok között jegyzett Csabai kolbász népszerűsége, a fesztivál elismertsége, valamint a helyi gazdaság- és turizmusfejlesztés közötti kapcsolatokat jellemzi, de kitért a fesztiválszervezés problémáira, rendszeres kihívásaira is. Ezek között a kihívások között szerepel a helyszín biztosítása, a békéscsabai lakosok eredményes bevonása és a rendezvény helyi infrastruktúrájához mért fejlesztési lehetőségek.
A következő előadó Jantyik Zsolt volt, aki a Királyok, fejedelmek útjának koncepcióját mutatta be. Hangsúlyozta, a Kárpát-medence olyan történelmi és kulturális „kincsekkel” rendelkezik, melyek évszázadok óta képeznek organikus köteléket egy-egy terület települései között, s ezen értékek újrafelfedezése és tudatosítása jelenthet perspektívát – a kulturális útvonalak kiépítése által – a regionális turizmus élénkítésére.
A délelőtti utolsó előadás Közép-Európa egyik leghosszabb zarándokútját, a Mariazelltől Csíksomlyóig húzódó Mária Utat mutatta be. Vásárhelyi Dániel, a Mária Út Közhasznú Egyesület munkatársa prezentációjában kitért a zarándokutak szervezésének kérdéskörére – a helyszín személyes bejárásától kezdve az infrastrukturális hiányosságokig – kiemelve önkénteseik és a cserkészek áldozatos munkáját a Mária Út fenntartásában.
A délutáni időszak előadói a turizmusfejlesztési gyakorlatok települési szinten megvalósult eredményeiről számoltak be. Gyebnár Péter, a Fenntartható Térségért Alapítvány elnöke szerint a kulturális turizmus legnagyobb előnye, hogy többszintű élményt biztosít, ugyanakkor a megfelelő minőségű szolgáltatás rendszeres folyamatoptimalizálást követel meg, hiszen „mindig lehet jobban csinálni”.
Mezőné Kovács Edit, a Bélapátfalvai Kulturális, Turisztikai és Média Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója előadásában a turizmusélénkítő tevékenységet is végző közművelődési intézmények napi gyakorlatáról beszélt, valamint arról a társadalmi szemléletváltásról, amit a nagy múltú helyi cementgyár bezárása utáni egzisztenciális válság szült. A lokális turizmusfejlesztés alapjaiként említette a mészkőkitermelés nyomán „kettéhasított”, éppen ezért különleges esztétikai élményt nyújtó hegyet és az épségben megmaradt ciszterci apátsági templomot, melynek korhű állapotban történő megőrzése napi kihívást jelent.
A szombat este már az advent jegyében telt. A kollégium két résztvevője, Berki Borbála és Nagy Judit szerveztek jó hangulatú alkotóműhelyt, melybe az Afrika Kollégium tagjai is bekapcsolódtak, s melynek miliőjét nemcsak a fűszeres forralt bor illata, hanem az összetartozás élménye is belengte. Érdemüket és a közösség kohéziójának erejét dicséri, hogy az erősebbik nem képviselői is szép számmal ragadtak varrótűt és ragasztópisztolyt.
A vasárnap első előadójaként Pauli Zoltán, a tizenhat, magas fokú szolgáltatást nyújtó vidéki éttermet tömörítő Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) ügyvezetője hangsúlyozta a minőség szerepét a turizmusfejlesztésben. Egy-egy térség fejlődésének kulcsa lehet a gasztronómiai szolgáltatások és termékek egyenletesen magas színvonala, melynek megteremtését jelentősen megnehezíti a területen dolgozó szakképzett munkaerő hiánya.
A borkultúrára alapozott fejlesztési gyakorlat egy másik formáját mutatta be Hanzelik Andrea a monori Vigadó Kulturális és Civil Központ Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Az 1000 pince városa címmel fémjelzett projekt lényege, hogy az évtizedeken keresztül jobbára saját fogyasztásra termelő borászok termékeit egy rendezvénysorozat keretén belül mutassák be a helyieknek és más érdeklődőknek. Az eseménysorozat arculatát két kitalált figura, Bor Ivó és Bor Virág élettörténete határozza meg, akiknek „lakodalmát” az idén ülte meg Monor népe.
A kollégiumot Patkós Zsolt – Szank polgármesterének előadása – zárta, aki egy helyi értékekre alapozott turizmusfejlesztési koncepció megvalósult és tervezett elemeit prezentálta, ami helyi és térségi attrakciókat egyaránt magában foglal. Fontosnak tartotta, hogy a véghezvitt fejlesztések „emberléptékűek” legyenek, hiszen azok hosszú távú fenntarthatósága ezáltal garantálható.
