Közel kétszáz résztvevőt mozgatott meg a kulturális motivációt és értékszemléletet központi témájául választó jubileumi X. Stratégiai Konferencia, melyet a Nemzeti Művelődési Intézet a Kulturális Központok Országos Szövetségével együttműködésben rendezett meg Lakitelek Népfőiskolán 2018. november 7–8-án.
A stratégiai konferenciák sorát 2012-ben indította el a Nemzeti Művelődési Intézet: minden évben két alkalommal – tavasszal és ősszel – a közösségi művelődés országos folyamatait vizsgálja a rendszeresen sok érdeklődőt vonzó rangos tanácskozás. A konferencia első napján plenáris előadások és szakmai műhelyek folytak, míg a második napon Bács-Kiskun megyei települések jó gyakorlatait megismertető látóútra került sor.
A résztvevőket házigazdaként Lezsák Sándor, a Népfőiskola Alapítvány elnöke köszöntötte, aki felidézte azt a katartikus pillanatot, amikor az Országgyűlés elfogadta az Alaptörvényt, mely, mint minden szakterületnek, így a kultúrának is alapot, s egyszersmind feladatokat ad. Klebersberg Kunó óta nem volt olyannyira központi kérdés a kultúra, mint most – intette a résztvevőket az elnök – így különleges felelőssége van az ágazatban dolgozóknak abban, hogy újraépítsék a XX. század történelme és az idő által megtépázott értékeket.
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet ügyvezetője megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a kerek jubileum jó alkalmat kínál arra, hogy visszatekintsünk, mi történt a kezdetek – az első, 2012 novemberében rendezett stratégiai konferencia – óta. Az akkor elindult, a kultúrát nemzetépítő és gazdaságfejlesztő tényezőnek tekintő szakmai folyamatok megkoronázása a Kulturális törvény idei évtől hatályos módosítása volt. Az ügyvezető a résztvevők figyelmébe ajánlotta a törvény preambulumát, mely szakmai és lelki útravalót egyaránt ad a települési, megyei, sőt Kárpát-medencei szintű feladatellátáshoz, munkához.
Szente Béla, a társszervező Kulturális Központok Országos Szövetségének elnöke köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösségi művelődés nagy felelőssége a társadalmi egyensúly fenntartásában áll.
A konferencia első előadójaként dr. Erdész Ádám, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának igazgatója a körök és egyletek értékközvetítő tevékenységét tekintette át a 19. századtól napjainkig. Az előadásból kiviláglott, hogy a közösségszervezésben, a demokrácia gyakorlásában, az identitáserősítésben, a kulturális értékteremtésben, a gazdaságszervezésben és a szabadidős tevékenységekben az egyesületek és körök a polgári kultúra építőköveiként hagyományosan kiemelt szerepet játszanak.
Kárpáti Árpád, a Nemzeti Művelődési Intézet Kiemelt Programok Igazgatósága vezetője „A kultúra mint érték” című előadásában rámutatott arra, hogy kultúra és nemzet egymást feltételező fogalmak. Prezentációjában kifejtette, hogy a nemzeti kultúra megtartásában az értéktudatos élet (példaadás), az értékfeltárás (tudatosítás), az értékelés (hasznosítás), az értékteremtés (kreativitás) és az értékközvetítés (tudásátadás) egymásra épülő, egymást támogató folyamatok.
Dr. Juhász Erika a Nemzeti Művelődési Intézet Kultúrakutatási és Képzési Igazgatóságának igazgatója; a Debreceni Egyetem BTK Művelődéstudományi és Humán Tanulmányok Tanszék tanszékvezető docense „A tanulás mint érték” című előadásában Karácsony Sándort idézve rámutatott, hogy a tanulás gyermekkorban az életre való felkészülés jegyében kezdődik el, de ezt a felkészülést soha nem lehet abbahagyni. A közösségi művelődés úgy tudja segíteni a XXI. század – a tudás évszázada – embereit a társadalmi helytállásban, a sikerhez szükséges tudás megszerzésében és hasznosításában, ha maga is rugalmasan, reziliens módon reagál az állandó változásokra.
A délutáni, jó gyakorlatokat megismertető plenáris előadások sorát Horváth Zoltán, a Szombathelyi Agora Kulturális Központ közművelődési szakembere nyitotta, aki egy izgalmas témát, a közművelődés digitális lehetőségeit feszegette az intézmény „Megosztók” és „#HasTag” című programjainak bemutatásával. Az Agora nem minősíti a „neten lógó” fiatalokat, hanem mélyebb betekintést próbál nyerni a fiatal online véleményvezérek – youtuberek, insta-bloggerek, fotobloggerek, stb. – kultúrájába, s ezekre építve szervez programokat a fiataloknak.
Csengei Ágota, a keszthelyi Goldmark Károly Művelődési Központ igazgatója az idén májusban átadott „NépmesePont” eredményeit, lehetőségeit mutatta be „Az Óperenciás tengeren innen” című előadásában. A gyerekeket a mesék birodalmába visszavezető, az élőszavas mesehallgatást népszerűsítő NépmesePontot indulása óta a keszthelyi családok szeretete és érdeklődése övezi.
Huszár László, a Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet igazgatója a felvidéki digitális értékgyűjtés gyakorlatáról tartott előadást. A felvidéki értékek digitalizálását az a meggyőződés vezérelte, miszerint az értékeket minél szélesebb körben hozzáférhetővé kell tenni a közösségek számára, s erre az online tér kiváló lehetőséget nyújt. A digitális értékgyűjtés mellett az igazgató kitért az Értékőrök vetélkedőjére, a helytörténeti kutatásokat ösztönző élményszerű programokra (Hétköznapi hőseink, Írjunk történelmet), valamint az Irány társasjáték közösségépítő szerepére.
Vargáné Nagyfalusi Ilona, az Apátfalvi Települési Értéktár Bizottság elnöke egy több évtizede elindult, s most újra felkarolt helyi identitáserősítő kezdeményezés, a Bíbic könyvek című apátfalvai helytörténeti munkatankönyvek történetét és eredményeit mutatta be. Az erős közösségi tudattal rendelkező Apátfalván a helytörténeti, helyi néprajzi ismereteket a pedagógiai programba illesztve adják át a felnövekvő generációknak.
Körösi Mihály, a Mezőberényi Települési Értéktár Bizottság elnöke bepillantást engedett Mezőberény egész közösséget megmozgató értékfeltáró programjaiba, valamint a felvidéki Gútával és az erdélyi Szovátával folytatott értéktári együttműködéseket.
A konferencia plenáris tudásmegosztását zárva Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke „Közpénz és kultúra” című előadásában a Számvevőszék feladatainak ismertetése mellett felhívta a figyelmet a közösségi művelődési intézmények szervezési, dokumentálási és utánkövetési kötelezettségeire a közpénzek felhasználásában.
A tanácskozás műhelymunkával folytatódott: Závogyán Magdolna és Dr. Németh János István vezetésével a közművelődés stratégiai irányairól, Szedlacsek Emília vezetésével a Kulturális törvény rendeleteinek alkalmazásáról folyt a tapasztalatcsere. Dr. Juhász Erika műhelyében a közművelődésben folyó utánpótlás és szakmafejlesztés, míg Kárpáti Árpádéban a forrásteremtés és hálózatépítés volt a fő téma.
A konferencia második napján a tapasztalati tanulás szellemében szervezett látóutak folytak: a résztvevők olyan településeket látogattak meg, amelyek az elkötelezett közösségek aktivitásán és a helyi értékeken, adottságokon alapuló fejlesztéseket, attrakciókat valósítanak meg fesztiválok, kiállítások és interaktív ismeretterjesztő rendezvények keretein belül.
Az út első állomása Szank község IKSZT-je volt, ahol Patkós Zsolt polgármester úr köszöntötte az érkezőket. Köszöntőjében kitért arra, hogy „az a település, amelyik stagnál, az lemarad”, ezért Szankon évről évre újabb, a település turisztikai vonzerejét is növelő, „emberléptékű” fejlesztések valósulnak meg, melyek közül kiemelte a kézműves konyakmeggy bon-bon gyártását, illetve a tekepálya kialakítását. A településvezető jövőorientált szemléletét jellemzi a születések fáinak kialakítása – melynek „rézlevelein” az újszülöttek neve szerepel – valamint az új babák érkezését hírül adó harang. A köszöntő után Szabó-Mikor Éva könyvtáros ismertette a több, mint 30 helyi értéket számon tartó értéktár elemeit, a Szanki Méz- és Meggyfesztiváltól kezdve, a helyi olajiparon át, a Büszkeségpontig és Babagyűjteményig.
A prezentációkat követően a csoport Kunszállásra utazott. „A tojást nem elég megtojni, kotkodácsolni is kell azt” – utalt a településmarketing fontosságára egy helyi közmondást idézve Kovács Imre polgármester. Elmondta továbbá, hogy Kunszálláson olyan kezdeményezéseket próbálnak megvalósítani – melyek a maguk nemében kuriózumnak számítanak –, mint a több mint 700 kisebb-nagyobb szerkezetet bemutató Órák Háza, vagy a magyar hadviselés jellegzetességeit a honfoglalás korától napjainkig felvonultató Hadikultúra és Military Fesztivál.
A látóút résztvevői élményekkel és a saját településük fejlesztése szempontjából jól adaptálható gyakorlatok ismeretével térhettek haza az útról.
