A „tudás háza” új értelmezésben
A belföldi tanulmányutak 16. állomásához érkeztünk, Békés megyébe. Az első napunkra két fontos program is jutott. Békéscsabán jártunk a Békés Megyei Könyvtár és Tudásközpontban, ahol a könyvtár hagyományos szerepének változása és a digitális világ közösségfejlesztő szerepe volt a téma. A digitális világ számtalan új lehetőséget hordoz magában, a régi és az új dolgok kiválóan megférnek egymás mellett, mert egymást kiegészítve adják át a múlt és a jelen ismereteit. Koszecz Sándor, a központ vezetője beszélt arról, hogy a modern technikai eszközök, hogyan segítik a közösségfejlesztés folyamatát. A második helyszín az Agora Békéscsaba – Csabagyöngye Kulturális Központ volt, ahol végigsétálva az intézmény teljes területén képet kaptunk az egyes terek közösségi funkciójáról, szerepéről, az ott működő civil szervezetekről.
A múltunk a jövőnk alapja
A Békés megyei tanulmányút második napjának délelőttjét ismét az előadások töltötték ki. Az előadások tartalmát tekintve ez a szakmai nap a helyi értékek, a hagyományok feltárása, mentése, megőrzése és a tudásátadás köré szerveződött. Gyulán, az Erkel Ferenc Kulturális Központban tartott rendezvényen Kovács Ágnestől, az intézmény igazgató-helyettesétől rövid áttekintést kaptunk a gyulai, magyar néptánc hagyományokat összefogó Minden magyarok néptáncfesztiválja című országos rendezvény megszervezésének módszertanáról.
Ezt követően Csősz Ferenc előadása alapján bepillantást nyertünk a Sinka István Művelődési Központ és Népfőiskola sokszínű tevékenységébe, különös tekintettel a hagyományőrző, értékmentő, értékőrző és ismeretterjesztő munkájába. A művelődési központ integrált intézményként igyekszik megfelelni a modern elvárásoknak, úgy, hogy közben nem hagyja veszni a múlt értékeit. Mindezek mellett számos rendezvényt, képzést szerveznek. Munkájuk során mintegy 20 civil szervezettel működnek együtt.
Balázsné Szabó Erzsébet, a battonyai Fodor Manó Egyesület elnöke „Valami elkezdődött – újjáéledő helytörténet Battonyán” címmel tartott előadást. Az egyesület munkáján keresztül a településen folyó helytörténeti kutatásokkal és olyan közösségi programokkal ismerkedtünk meg, amelyek egy része a múlt őrzésére, a régi ismeretek átadásának fontosságára hívta fel a figyelmet.
A gyulai Németvárosi Olvasókör munkájába bepillantást nyerve láthattuk, hogy ez a közösség nem csupán könyvekkel foglalkozik, hanem minden olyan történeti értékkel, amely a városrészhez köthető. Szappanos Gábor, történész egy kisfilmet hozott, amely az értékőrző munka módszertanát és eredményeit mutatta be.
A békésszentandrásiak szintén az értékőrzés terén jeleskednek, melyre Hévizi Róbert a Békéssy János Helytörténeti és Hagyományőrző Egyesület elnöke „A múlt velünk él” mintaprojekt bemutatásán keresztül hívta fel a figyelmet. Programjukban két, a településhez kötődő régi szakmát elevenítenek meg: a szőnyegkészítést (kézicsomózású szőnyeggyár is volt a településen), valamint egykoron a folyók szabályozásánál, a vasutak építésénél a térségben dolgozó kubikosok munkájának állítanak emléket az eszközeik és az életmódjuk megismertetésén keresztül.
„Értük vagy velük?”
A fiatalok bevonása a közösségi munkába sok településnek, illetve a közösségszervezésben dolgozó szakembernek jelent nagy kihívást. A konferencián a kondorosi Ifjúsági Önkéntes Közösségfejlesztő Műhely mintaprojekten keresztül arra is választ kaptunk, hogyan lehet ezt jól csinálni. Először is emlékezni kell arra, hogy milyen volt fiatalnak lenni. Tokár János, az Ifjúsági Önkéntes Közösségfejlesztő Műhely önkéntese szerint szükséges annak eldöntése, hogy „értük vagy velük” dolgozunk. Mindenképpen kell egy saját tér, ahol fiatalos a miliő és vannak unaloműző eszközeik (wifi mindenképpen), de szükség van letisztult kommunikációra és szerepekre ahhoz, hogy megvalósulhasson a közös tervezés, a feladatok eredményes végrehajtása.
Délután a gyulai Almássy-kastély helytörténeti kiállítás anyagával ismerkedtünk meg. Dombi Ildikó, a látogatóközpont igazgatója ismertetőjében a kastély helyi társadalmi beágyazódását, a közösségek életében vállalt szerepét ismertette, bemutatva néhány speciális kulturális programot is.
A Gyulai Ifjúsági Központban a fiatalok önkéntes munkára nevelésével, közösségi tevékenységeivel foglalkoztunk. A központ egy 120 órás kurzust szervez fiataloknak, akik önkéntesként szeretnének dolgozni. A nagy érdeklődésre tekintettel már előkészítő kurzust is indítanak 12 éves kortól, ahol a mindennapi munka és a társadalmi szerepvállalás értékeit ismerhetik meg és gyakorolhatják saját közösségeikben.
Önkéntesek a múzeumban
A Békés megyei tanulmányút harmadik napján Orosházára látogattunk, ahol a Nagy Gyula Területi Múzeumban folyó jó gyakorlatokkal ismerkedhettünk meg. Rózsa Zoltán igazgató mutatta be a „Közösségi régészet” projektjüket, amelynek során a múzeumi gyűjtést és feldolgozást önkéntes civilek végzik, akik fémdetektoros kereséssel segítik a régészek munkáját az avar kori emlékek feltárásában. Nagyon jó példa a civilek és a szakma összefogására, az együtt gondolkodásra. Ezt követően Józó Tamásné múzeumpedagógus mutatta be a múzeum pályázati projektjét, amelyben 26 környező település iskolásaival készítettek monogramos téglákat. A gyerekeknek tartott foglalkozások üzenete: „ugyanolyan vagyok, mint a többi, egy a közösségből”. Ezekből a téglákból aztán a múzeum udvarán építették fel egy Árpád kori templom makettjét (szimbolikusan, mint első közösségi színtér), amit a Múzeumok éjszakáján mutattak be a közönségnek.
