A Vas megyei tanulmányút első napján Sárvárra, a Nádasdy Ferenc Múzeumba látogattunk. A múzeum igazgatója, Takács Zoltán, Sárvár és a múzeum kulturális életébe avatott be minket. Beszélt az öt évvel ezelőtt történt intézményi összevonásról, amelynek eredményeképpen a múzeum, a könyvtár és a közösségi tér egy irányítás alá került. Megtudtuk, hogy a helyi civil szervezetekkel és az önkormányzattal élő, jó kapcsolat alakult ki, ennek bizonyítéka az a sajátos helyi kezdeményezés, ami a „páratlan” nevet kapta. A projekt lényege, hogy minden páratlan osztályt végző, a sárvári közoktatásban résztvevő diákot évente két alkalommal az intézmény múzeumpedagógia kíséret mellett meghívja a múzeumba, ahol a hagyományos tárlatvezetés helyett társadalmi ismeretek, művészeti, kommunikációs, technikai és pályaválasztási tematikákhoz kapcsolódóan tantervhez illeszkedő és tudományorientált múzeumpedagógiai órát tartanak diákoknak. A program célja ezzel a diákok ismeretbővítése mellett az is, hogy a múzeum intenzívebben kapcsolódjon a formális és informális oktatáshoz.
Vas megyei tanulmányutunk második napján konferenciát rendeztünk a kőszegi Jurisics Vár Művelődési Központ és Várszínházban. A konferencia résztvevőit az intézmény igazgatója, Pócza Zoltán köszöntötte. Előadásában kitért arra, hogy az intézmény hármas funkciót lát el: közművelődési, turisztikai és színházi. A várszínház és a vár, mint turisztikai látványosság mellett az intézményben 40 civil szervezet is működik. Az összevontan működő intézmény ezen szervezetek alapműködéséhez, új szervezetek megalakulásához nyújt szakmai segítséget közművelődési szakemberek és animátorok segítségével.
Nagy Krisztina, a szombathelyi Herényi Kulturális és Sportegyesület ügyvezető titkára a szombathelyi Herényiek Házában folyó helyi értékőrző tevékenységekről és közösségformáló folyamatokról tartott előadást, melyben a sport és a kultúra is fontos szerepet kapott. A ház csatlakozott a Kárpát-medencei népfőiskola hálózathoz.
Az egyesület célja, hogy a kínálat bővítésével nem csak Herény, de Szombathely és a térség egyre több érdeklődőjének adhasson lehetőséget művelődésre, sportolásra, kikapcsolódásra, közösségi élet megélésére a Herényiek Házában. „Nem lehet mindent pénzben mérni, mi a közösségekre építünk”, ez a kulturális egyesület mottója.
Kovács István, az oszkói Hegypásztor Kör elnöke az oszkói Hegypásztor Kör közösségfejlesztő munkájáról, az érték alapú közösségi kezdeményezések fontosságáról beszélt. A Hegypásztor Kör legfontosabb célkitűzései az érték és értékvédelem, közösség és közösségfejlesztés, valamint a helyi boldogulás elősegítése. A Helyi identitás és kohézió erősítése TOP programban nyertes konzorciumi tagként részt vesznek a megvalósításban. Tagjai a Vas-Vár Örökség Népfőiskola nevet viselő kezdeményezésnek. Szükségesnek tartják, hogy a jelesebb ünnepeket felelevenítsék a hozzájuk kapcsolódó hagyományokkal. A közös rendezvényeknek, programoknak alapvető célja a hagyományőrzésen túl a közösségépítés, a településhez, térséghez való kötődés erősítése. Minden tevékenységükkel ezt a célt kívánják szolgálni.
Gergye Rezső, a vasvári Nagy Gáspár Kulturális Központ igazgatója a közösségi művelődés, mint szakma és annak szakmai minőségellenőrzésének fontosságáról beszélt. Az intézmény által 2006-ban életre hívott, a Völgy Vidék településeit összefogó Közkincs Kerekasztal tevékenységét és szerepét hangsúlyozta. A kerekasztal tagjai civil szervezetek, vállalkozások és városi vezetők. A kerekasztal célja, hogy javítsa a részvevők közötti aktív információcserét, továbbá fórumot adjon olyan hasznosítható ötletek megismerésének, amelyet mindenki a saját településére tud alkalmazni.
Károly Andrea, a szentgotthárdi Pannon Kapu Kulturális Egyesület elnöke előadásában elmondta: szervezetük látja el a város közfeladatát képező közművelődési feladatokat 2005 óta. A Pannon Kapu Kulturális Egyesület, a közművelődési feladatok ellátására munkaszervezetet működtet főállású közművelődési szakemberekkel. Az egyesület feladata a város közművelődési feladatainak és programjainak szervezése, lebonyolítása, irányítása. Bekapcsolódik Szentgotthárd és kistérsége kultúrával kapcsolatos terveinek, koncepcióinak kidolgozásába és végrehajtásába. Figyelemmel kíséri a településen működő civil szervezetek igényeit, valamint segíti a kulturális, művészeti csoportok munkáját és ösztönzi új csoportok létrejöttét. Szorosabb kapcsolatot épít ki a nemzetiségi szervezetekkel a nemzetiségi kultúra megőrzése érdekében.
A konferenciát és a délelőtt programját Gyöngyösi Zsuzsanna, a vasvári Dr. Bendefy László Városi Könyvtár vezetőjének előadása zárta, amiből megtudtuk, hogy az oszkói Hegypásztor Körrel és a Herényi Kulturális és Sportegyesülettel ők is tagjai annak a kezdeményezésnek, amely a Vas-Vár Örökség Népfőiskola nevet viseli. A szervezet a megyei értéktár kezelésében játszik fontos szerepet.
A délutáni programon a Kőszegi Városi Múzeumba látogattunk, ahol először Veres Judit múzeumpedagógus előadásából megismertük a Kőszegi Városi Múzeum történetét és múzeumpedagógia munkáját az Arany Egyszarvú Patikában, amely patikamúzeumként is működik. A múzeumpedagógiai munka keretében rendszeresen szerveznek gyermekeknek szóló foglalkozásokat, táborokat, előbbire példa a kenőcskészítés és reneszánsz témájú programok.
A délutáni második helyszín a Cáki Szabadtéri Néprajzi Múzeum volt, ahol Paukovics Józsefné polgármester bemutatta a cáki pincesort, amely ma már műemlék. Ezeket a borospincéket és présházakat nemcsak bor készítésére használták, hanem gesztenye- és gyümölcstárolásra is. Jelenleg kilenc eredeti állapotban megmaradt pinceház áll műemléki védettség alatt, melyek mindegyike megtekinthető a Szabadtéri Néprajzi Múzeum nyitvatartási idejében. A pincék többsége a 19. század elején készült tölgy- és gesztenyefa gerendákból, melyeket agyaggal tapasztottak be. A házikókban nagyméretű faragott, festett prések, gyümölcstartó polcok találhatók.
Vas megyei tanulmányutunk záró napján Gencsapátiba és Bejcgyertyánosba látogattunk el. Mindkét helyszínen a hagyományok ápolását és átörökítését emelték ki, mint fontos célt és feladatot.
Gencsapátiban Varga Albin, a Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója ismertette a település helyi és nemzeti értékekre építő kulturális fejlesztési stratégiáját, ami a helyi néptánc és népdal kultúra ápolásában, átörökítésében mutatkozik meg leginkább. A Művelődési Ház és Községi- Iskolai Könyvtár – többfunkciós intézményként – látja el Gencsapátiban a közművelődési, közgyűjteményi és információ-szolgáltatási feladatokat. Az intézmény művészeti csoportjaként működik a Gencsapáti Hagyományőrző Néptáncegyüttes, az Ispiláng, a Kópic, a Kiskópic és a „Gezemice” gyermek néptánccsoport. 1992 óta itt működik a Vasi Népdalstúdió és szintén utánpótlás csoportként a Kökörcsin, Csicsergő és Boróka Együttes. Fontos szerepet kap mindkét együttes életében a hagyományok és tudás átörökítése a következő generációk számára.
A tanulmányút zárásaként Bejcgyertyánosban, a település kosárfonásra épülő gazdaságfejlesztéséről hallhattunk előadást Pados Zoltán kosárfonó mestertől, valamint Lendvai Veronika polgármestertől és dr. Lendvai Róbert jegyzőtől. Az előadásból megismertük, hogy Bejcgyertyános a Kemeneshát középső részén található 500 lelkes kistelepülést, amely Bejc és Hegyhátgyertyános egyesítésével jött létre. Bejcgyertyánoson a kosárfonásnak nagy hagyományai vannak, néhány évtizede még sokan űzték e szakmát a településen, kosárhoz használt vesszőt is termesztettek. Mostanra már csak néhányan foglalkoznak kosárfonással és termesztenek vesszőt, mégis ez szolgáltatta az alapját annak a sikeres pályázatnak, amit az Együtt Bejcgyertyánosért Egyesület gondozásában valósul meg „Értékeink helyben vannak” címmel a Cselekvő közösségek- aktív közösségi szerepvállalás mintaprojektjeként. Az Együtt Bejcgyertyánosért Egyesület tevékenységei és céljai között szerepel: kulturális tevékenység, Bejcgyertyános belterületének, környezetének szépítése, kedvező adottságainak kihasználásával, továbbfejlesztésével, egészségmegőrzés, falutörténet-kutatás, hagyományápolás, valamint a helyi Teleház létrehozása. A Helyi Értéktár Bizottság által kezelt, a népi kézművesség részét képező kosárfonás kiterjesztése szolgált alapul olyan jó gyakorlatként, ami egyben szolgálja a generációk közötti kapcsolatok erősítését, az értékek átörökítését, a társadalmi részvétel és identitástudat erősítését és a gazdaságfejlesztést is.
Szelle Gábor
