Erdélyi közművelődéssel, közösségekkel foglalkozó szakemberek számára szervezett képzéssorozatot az NMI Művelődési Intézet, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE). Húsz-húsz fő vett részt 2018. június elején a szamosújvári Téka Alapítvány székhelyén megrendezésre került Értékfeltárás a helyi közösségekben és Szervezeti hatékonyságnövelő tréningeken.
Az egyidőben induló képzések megnyitóján a résztvevőket először Angyal László, a NMI Művelődési Intézet Hajdú-Bihar megyei irodavezetője köszöntötte, aki az intézet átfogó bemutatásán túl kitért arra, hogy a „hagyomány, érték, közösség – ez a három fogalom, amely meghatározza a Művelődési Intézet tevékenységét, és ugyanakkor keretet ad az induló képzési sorozatnak.”
Székely István, az RMDSZ társadalomszervezésért felelős ügyvezető alelnöke beszédében rámutatott: a kulturális programok általi társadalomszervezés a szövetség kiemelt feladata, hiszen ezzel nem csupán a nemzeti identitás megőrzését, továbbadását segítik elő, hanem a helyi közösségek kohézióját, összetartó erejét is növelik.
Az EMKE részéről, Széman Péter elnök köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a képzéssorozat nem csupán az elhangzott előadások szempontjából, hanem az Erdély különböző szegletéből érkező résztvevők találkozása miatt fontos. A tréning során átadják egymásnak tapasztalataikat, ezzel is hatékonyabbá és eredményesebbé téve eddigi tevékenységüket.
A képzéssorozat célja az erdélyi magyar közművelődéssel, társadalomszervezéssel összefüggő személyes képességek továbbfejlesztése, továbbá olyan szakmai kapcsolatok kialakítása volt, amelyek elősegítik a helyi kezdeményezésű kulturális gyakorlatok sikerességét. A tréningen erdélyi, elsősorban kultúrával és művelődésszervezéssel foglalkozó civilek, kulturális szakemberek vettek részt, akik szervesen hozzájárulnak településük értékfeltárásához, a kultúra által történő társadalomszervezéséhez.
Az „Értékfeltárás a helyi közösségekben” című tréningen a Kultúra, a kultúra, mint érték, helyi kultúra – helyi identitás témakör tisztázásán túl, a hungarikumok és a nemzeti értékek (az Erdélyi Értéktár áttekintésével) is bemutatásra kerültek. Az elmélet (pl. törvényi háttér) áttekintése után az értékfeltárás módszertani ismeretei következtek, és ún. „jó gyakorlatok” átadására is sor került. A közösségi tervezés és közösségi felmérés módszertana kiemelt szerepet kapott a tréningen, amelyet gyakorlatokon (pl. SWOT analízis) keresztül sikerült átbeszélni és megvitatni a résztvevő szakemberekkel. Fontos volt, hogy a képzés végére egy saját települési értékleltár és egy szabadon választott nemzeti érték előterjesztésének a terve is elkészüljön.
A Szervezeti hatékonyságnövelő komplex tréningen a jól bevált gyakorlatok megismerésén és a hatékonyságot növelő módszereken volt a hangsúly. Az erdélyi közművelődési szervezetek és intézmények humán és infrastrukturális ellátottságának elemzésén túl különböző stratégiaalkotási és kommunikációs gyakorlatokra (pl. asszertív kommunikáció, a workshop, a prezentáció) is sor került. Zárásként az erdélyi (ezen belül a magyar) szervezetek szerepének megvitatására került sor a román kulturális stratégiában.
A képzéssorozat ősszel folytatódik újabb képzések és újabb képzési csoportok indításával, hogy a program végére több mint 120 erdélyi kulturális szakember kapjon új ismereteket, új lendületet az erdélyi magyar közösségek építéséhez.
