Az Országgyűlés 2017-ben módosította a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt (Kultv.), mely 2018. január 2-től lépett hatályba.
A jogszabály változásából következően a közművelődési tevékenység támogatását kötelező feladatként ellátó települési önkormányzatok 2018-ban a korábbi évekhez képest több alkalommal tárgyalnak közművelődési napirendet. A közművelődési tevékenységet alapfeladatként ellátó közművelődési intézmények mellett a közművelődési szakemberek, a közművelődési feladatot közművelődési megállapodással ellátó szervezetek, a közművelődési célú egyesületek is fokozottan figyelnek az őket érintő teendők megoldására.
Aktuális cikkünkben a tehetséggondozás és -fejlesztés tevékenységet, mint fontos feladatkört dolgozzuk fel.
Kérdés: A Kultv.-ben hol található a tehetséggondozás és -fejlesztés tevékenység feltételeinek biztosítása közművelődési alapszolgáltatás?
Válasz: A Kultv. 76. § (1) szerint a települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A (2) bekezdés szerint a települési önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatát a közművelődési alapszolgáltatások – a települési önkormányzat eltérő adottságaira figyelemmel történő – megszervezésével, pénzügyi támogatás biztosításával, valamint a közművelődés helyi lakossági képviseletének biztosítása révén látja el. A (3) bekezdés tartalmazza a közművelődési alapszolgáltatások felsorolását, melynek f) pontja nevesíti a tehetséggondozás és -fejlesztés tevékenység feltételeinek biztosítása közművelődési alapszolgáltatást.
Kérdés: A feladatellátó az alapszolgáltatás biztosítása során milyen tevékenységeket végez?
Válasz: A feladatellátó az alapszolgáltatás biztosítása érdekében művészeti és egyéb foglalkozásokat, szakköröket, klubokat működtet, támogatja azok megvalósítását, valamint felzárkóztatást segítő tanórán kívüli foglalkozásokat biztosít.
Kérdés: Milyen közművelődési szakmai tartalmakat foglal magába a tehetséggondozás és -fejlesztés tevékenység feltételeinek biztosítása közművelődési alapszolgáltatás?
Válasz: A településen élő vagy tanuló hátrányos helyzetű személyek tehetségének kibontakoztatásával, kompetenciáinak fejlesztésével kapcsolatban szervezett művészeti és egyéb foglalkozások, szakkörök, klubok működésével, a megvalósítás támogatásával, valamint a felzárkóztatást segítő tanórán kívüli foglalkozások biztosításával kapcsolatos mindenfajta, az alapszolgáltatás eredményességét segítő, szükséges szakmai tevékenységet.
Kérdés: Szedhető-e díj a tehetséggondozás és -fejlesztés tevékenység feltételeinek biztosítása közművelődési alapszolgáltatás igénybevételéért?
Válasz: A feladatellátó a tehetséggondozás és -fejlesztés közművelődési alapszolgáltatásért a tagoktól, résztvevőktől részvételi díjat nem szedhet, mert a közművelődési alapszolgáltatást a település lakossága korlátozás- és térítésmentesen veheti igénybe.
Kérdés: Milyen követelményeket kell teljesítenie annak a személynek, aki részt vesz a tehetséggondozás és -fejlesztés feltételeinek biztosítása közművelődési alapszolgáltatás biztosításában?
Válasz: A feladatellátó a tehetséggondozás és -fejlesztés közművelődési alapszolgáltatást a felsőfokú közművelődési szakképzettséggel, közösségi vagy civil szakember, ifjúságsegítő, ifjúsági közösségszervező, pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel, vagy tehetséggondozási, tehetségfejlesztési tapasztalattal rendelkező szakember bevonásával valósítja meg.
Kérdés: Milyen feltételeket kell biztosítania a feladatellátónak a tehetséggondozás és -fejlesztés tevékenység feltételeinek biztosítása közművelődési alapszolgáltatás során?
Válasz: A közművelődési alapszolgáltatás megszervezésének helyszínén az alapszolgáltatás megvalósulásakor rendelkezésre kell állnia legalább 1 db, legalább 60 fő befogadására, előadó- és alkotóművészeti előadások, bemutatására alkalmas helyiségnek, legalább 1 db, legalább 4 fő befogadására, fejlesztő tevékenységekre is alkalmas helyiségnek, a helyiségek méretének és funkciójának megfelelő számú asztalnak és széknek.
Kérdés: Hány alkalommal kell megvalósulnia évente a tehetséggondozás és -fejlesztés tevékenység alapszolgáltatásnak ahhoz, hogy a feladatellátó kimondhassa azt, hogy végzi a tehetséggondozás és -fejlesztés tevékenység feltételeinek biztosítása közművelődési alapszolgáltatást?
Válasz: A Kultv. a közművelődési alapszolgáltatások biztosításának minimálisan elvárt gyakoriságára, a csoportok számára, az események számára vonatkozóan nem tartalmaz szabályozást, mert a közművelődési alapszolgáltatások gyakoriságát a helyi társadalom sajátosságai, szükséglete, lakónépessége, a feladatellátó szervezet lehetősége határozza meg.
Kérdés: A feladatellátó melyik kormányzati funkción veszi számba a tehetséggondozás és -fejlesztés tevékenység feltételeinek biztosítása közművelődési alapszolgáltatással kapcsolatos kiadásait és bevételeit?
Válasz: A kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet szerint a költségvetési szervek a tehetséggondozás és -fejlesztés tevékenység feltételeinek biztosítása közművelődési alapszolgáltatással kapcsolatos kiadásaikat és bevételeiket a konkrét esemény céljának, tartalmának megállapítását követően a 082091, 082092, 082093 kormányzati funkciók valamelyikén számolhatják el abban az esetben, ha a kormányzati funkciót a közművelődési intézmény, települési önkormányzat Alapító Okirata tartalmazza.
A témakörrel kapcsolatos további kérdések feltehetők az NMI Művelődési Intézet megyei irodáiban dolgozó szakmai munkatársaknak, beküldhetők a titkarsag@nminkft.hu elektronikus levélcímre is.
