Az Országgyűlés 2017-ben módosította a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt (Kultv.), mely 2018. január 2-től lépett hatályba.
A jogszabály változásából következően a közművelődési tevékenység támogatását kötelező feladatként ellátó települési önkormányzatok 2018-ban a korábbi évekhez képest több alkalommal tárgyalnak közművelődési napirendet. A közművelődési tevékenységet alapfeladatként ellátó közművelődési intézmények, a közművelődési szakemberek, a közművelődési feladatot közművelődési megállapodással ellátó szervezetek, a közművelődési célú egyesületek is fokozottan figyelnek az őket érintő teendők megoldására.
Mostani cikkünkben a közművelődési alapszolgáltatások közül a művelődési közösségek közművelődési alapszolgáltatás kérdéseit járjuk körül.
Kérdés: Milyen feladatok jelentkeznek a művelődő közösségek támogatása közművelődési alapszolgáltatással kapcsolatban?
Válasz: A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban: Kultv.) bevezető részében a jogszabály alkotási cél indoklásában többek között az szerepel, hogy a társadalom közös érdeke a nemzeti, nemzetiségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődés személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szervezetek működésének elősegítése, amely törekvés a kulturális alapellátás rendszerében testesül meg. A cél megvalósulásához a művelődő közösségek működésükkel járulnak hozzá.
A Kultv. 1. számú melléklete szerint a művelődő közösség fogalma: a művelődési érdeklődési kör és az önképző, társas tevékenység szerint elkülönülő – jogi személyiség nélküli – lakossági csoport.
A közművelődési fogalomtár a művelődő közösségek főbb jellemzői között többek között említi, hogy célja a hasonló érdeklődésű, korú, foglalkozású emberek közös művelődése, társas együttlétének, szórakozásának biztosítása. Az azonos vagy hasonló érdeklődésen alapuló tevékenységben a tagok önkéntes alapon vesznek részt, sokszor önkéntes munkájukkal is támogatva a csoportot. A résztvevők száma többnyire előre nem kerül meghatározásra. Bár a csoport egy állandó résztvevői maggal működik, a csoport létszáma és összetétele az idő folyamán változhat. A művelődő közösségek működése időben nem korlátozott, előre nincs meghatározva. Az összejövetelek teljes időtartamára nincs előre kidolgozott tematika vagy program.
A művelődő közösségekre a nem-formális tanulás jellemző. A résztvevők kompetenciafejlődésének mérése nem jellemző. A változás mértékét a versenyeken, pályázatokon elért eredmények, helyezések mutatják.
A közművelődési fogalomtár szerint a művelődő közösségeken belül az alkotó művelődő közösség olyan állandó tagsággal rendelkező, rendszeresen foglalkozást tartó, többnyire vezetővel rendelkező közösség, amely az egyéni vagy közös alkotási folyamat eredményét közönség előtt is bemutatja. (pl.: előadás, kiállítás). A művészeti csoportok főbb típusai: előadóművészeti (pl.: báb, színjátszás, tánc, ének, zene), vagy vizuális művészeti (pl.: képzőművészet, fotó, film).
Az amatőr művészeti csoport a művészet valamely ágában, nem kereső tevékenység céljából, műkedvelő jelleggel alkotó tevékenységet végző csoport, amelynek külső – az adott művészeti ágban szakértő – vezetője van. A közösségek tevékenysége animált, jellemzője a csoportos önképzés, illetve önmegvalósítás. A művészeti csoport az alkotási folyamat eredményét közönség előtt is bemutathatja.
Az alkotó művelődési közösségeken belül a népművészeti csoport valamely népművészeti ág iránt érdeklődő, abban aktív tanulással részt vevő, a közös alkotási folyamatot vállaló művelődő közösség. Többnyire állandó tagsággal rendelkezik, rendszeresen tart foglalkozásokat, próbákat. A csoport tevékenységét szakmai vezető irányítja. A népművészeti csoport az alkotási folyamat eredményét közönség előtt is bemutatja. Népművészeti csoportok fajtái: hangszeres népművészeti csoport, népzenei, népdalkör, pávakör, néptáncegyüttes, hagyományőrző együttes.
A tárgyalkotó népművészeti csoport olyan alkotó művelődési közösség, amelynek tagjai a paraszti, népi tárgyi kultúra hagyományainak felelevenítése alapján díszítőművészettel, tárgyformáló tevékenységgel foglalkoznak. A népi iparművészet alkotói és alkotóközösségei megőrizve a kézműves hagyományokat, arra alapozva, mai használatra áttervezik, újra alkotják, modernizálják a használati és dísztárgyakat. Példák tárgyalkotó népművészeti csoportokra: bőrműves, fazekas, gyermekjáték-készítő, népiékszer-készítő, textil, faműves, fonható szálas anyagmegmunkáló, komplex népi tárgyalkotó csoport.
A közművelődési alapszolgáltatások között a művelődő közösségek támogatása a Kultv.-ben szereplő felsorolásban az alapszolgáltatások között az első helyen szerepel. Talán azért is, mert a települési közművelődési feladatellátás egyik legjellemzőbb, legeredményesebb területét jelenti.
A közművelődési statisztika két táblázatot is tartalmaz a művelődő közösségekkel kapcsolatban: az egyik az alkotó művészeti csoportokat (10. számú), a másik a klubokat, köröket, szakköröket (11. számú) veszi számba. A 2016. évről készült országos közművelődési statisztikai adatbázisban összesen 13 658 alkotó művészeti csoport szerepel 252 343 taggal, 467 525 foglalkozással, 82 041 bemutatkozással. A klubok, körök, szakkörök száma összesen 13 405, a résztvevők száma 357 560, a foglalkozások száma 352 475, a foglalkozások összes óraszáma 816 571 óra. A számokból az is következik, hogy szinte nincs olyan település az országban, nincs olyan közművelődési tevékenységet ellátó szervezet, amelyben ne működne művelődő közösség.
A közművelődési tevékenységet alapfeladatként végző közművelődési szervezetek közül a közművelődési intézmények munkatervében, beszámolójában a művelődő közösségekkel kapcsolatban elért eredmények, feladatok jellemzően önálló fejezetben jelennek meg.
A közművelődési intézmények kommunikációjában: honlapján, közösségi oldalán a művelődő közösségek tevékenységével kapcsolatos híradások meghatározó súllyal vannak jelen.
A Kultv. 76. § (1) szerint a települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A (2) bekezdés szerint a települési önkormányzat az (1) bekezdésben meghatározott feladatát a közművelődési alapszolgáltatások – a települési önkormányzat eltérő adottságaira figyelemmel történő – megszervezésével, pénzügyi támogatás biztosításával, valamint a közművelődés helyi lakossági képviseletének biztosítása révén látja el. A (3) bekezdés tartalmazza a közművelődési alapszolgáltatások felsorolását, melynek a) pontja a művelődő közösségek létrejöttének elősegítését, működésük támogatását, fejlődésük segítését, a közművelődési tevékenységek és a művelődő közösségek számára helyszín biztosítását várja el a települési önkormányzattól a közművelődési alapszolgáltatás megszervezése során.
A művelődő közösségek támogatása közművelődési alapszolgáltatás fontosságát mutatja az, hogy a Kultv. 76. § (4) bekezdése szerint minden települési önkormányzatnak kötelező feladata a művelődő közösségek támogatása közművelődési alapszolgáltatás megszervezése.
A 76. § (4) bekezdés a) pontja szerint a települési önkormányzatnak feladata a művelődő közösségnek a tevékenységhez szükséges helyszín biztosítása függetlenül attól, hogy az rendszeres vagy alkalomszerű.
Kérdés: A települési önkormányzat milyen módokon biztosíthatja a helyszínt a művelődő közösségeknek?
Válasz: A települési önkormányzat helyszínbiztosítási kötelezettségét több módon teljesítheti. Közvetlenül, ha maga működteti a közművelődési közösségi színteret, színtereket. Közvetlen megoldás az is, ha az önkormányzat átmenetileg vagy tartósan bérleti szerződéssel biztosít nem önkormányzati tulajdonban állandóan, vagy a foglalkozások időtartamára helyszínt.
Közvetetten, ha a települési önkormányzat közművelődési intézményt működtet függetlenül az intézmény jogállásától, mely lehet költségvetési szerv vagy gazdasági társaság. Ebben az esetben az a jellemző, hogy önkormányzati tulajdonú ingatlanban biztosítja a közművelődési alapszolgáltatáshoz szükséges helyszínt.
A közvetett helyszín biztosítás másik módja, hogy a helyi sajátosságokra és szükségletekre figyelemmel közművelődési megállapodást köt intézmény, közművelődési közösségi színtér működtetésére jogi vagy természetes személlyel. Ebben az esetben az a jellemző, hogy nem önkormányzati tulajdonú ingatlanban valósul meg a helyszín biztosítás.
A helyszínhasználat kedvezményezettje a művelődő közösség. A művelődő közösség a helyszínt nem folyamatosan használja, hanem valamilyen gyakorisággal a foglalkozásra kijelölt nap(ok) valamely idősávjában
A művelődő közösség éves szakmai terve szerint tervezhet hosszabb-rövidebb szünetet is a működésben. Amatőr művészeti csoportoknál a fellépés, bemutató előtti időszakban a teremigény átmenetileg növekedhet.
A művelődő közösségek döntő részének a tevékenység végzéséhez nincs szüksége arra és nem igényli, hogy a helyszín folyamatosan rendelkezésére álljon, és nincs szüksége arra, hogy a helyszínt kizárólagosan használja. Az eszközigényes alkotó művészeti közösségeknél (művészeti, népművészeti) a profiltól függően vagyonvédelmi, biztonsági szempontok miatt szükséges lehet a termek kizárólagos használatának biztosítása (hangszertár, kottatár, jelmeztár, kerámiaműhely, alkotóműhely, díszlettár, anyagraktár, alkotások raktára…).
A helyszín jelenthet egy épületben egyszerre, egy időben több termet is, vagy akár több épületben egyszerre, egy időben több termet is. A művelődő közösségek reális helyigénye előre tervezhető, koordinálható, a változásokat rugalmasan lehet kezelni.
Kérdés: Milyen követelményeket kell teljesítenie a helyszínnek?
Válasz: A művelődő közösségek által használt helyszínekkel kapcsolatos követelményekre vonatkozóan nincs konkrét szabályozás. Az általános követelmények teljesítése azonban elvárt. A helyiségnek meg kell felelnie a helyszín besorolása szerinti munka- és tűzvédelmi szabályoknak, valamint lehetőség szerint minél több esélyegyenlőségi szempontnak.
A közösségi foglalkozáshoz biztosított teremmel szemben támasztott követelmények: megközelíthetőség; emberi tartózkodásra alkalmasság; megfelelő természetes és mesterséges világítás; megfelelő szellőzés; megfelelő hőmérséklet; megfelelő minőségű és mennyiségű asztal és szék; szekrény például a trófeák, elismerések, dokumentumok, kisebb eszközök tárolására; biztonságos járófelület; tisztaság; évszakhoz kapcsolódóan ruhatár vagy megfelelő mennyiségű ruhafogas; amikor szükséges a foglalkozások megtartásához szükséges berendezések, eszközök. A társas ünnepi, baráti együttlét megtartásához a rendezvény kiszolgálásához alkalmas előkészítő helyiségre van szükség, továbbá az épületben található nyilvános közösségi terek, helyiségek használati lehetőségére.
Az általános követelményeken túl a művészeti, népművészeti csoportoknak a végzett tevékenység jellegéből adódóan további feltételek biztosítására lehet szüksége (színpad, műhely, speciális eszközök).
Kérdés: Kell-e fizetnie a helyszínért a művelődő közösségnek?
Válasz: A művelődő közösségek közművelődési alapszolgáltatás biztosítása a települési önkormányzat kötelező feladata. A település lakossága, így a művelődő közösség is a tevékenység végzéséhez szükséges helyszínt térítésmentesen veheti igénybe. A helyszín biztosítása azonban pénzbe kerül. A kiadásokat a települési önkormányzat saját költségvetésében, az általa alapított közművelődési intézmény költségvetésén keresztül, közművelődési megállapodás keretében részben vagy egészben, terembérleti szerződésben biztosítja.
Amennyiben a művelődő közösség adminisztratív és irodatechnikai szolgáltatást vesz igénybe, a helyszínt biztosító szervezet kérheti a közvetlen költségek megtérítését. A mindennapi gyakorlat azt mutatja, hogy a művelődő közösségeknek a helyszínt biztosító szervezeteknek nem kell fizetnie ezeken a jogcímen költségtérítést.
Kérdés: Mit kell érteni azon, hogy a települési önkormányzat a művelődő közösség számára bemutatkozási lehetőséget teremt?
Válasz: A Kultv. 76. § (4) bekezdés b) pontja szerint a települési önkormányzat a művelődő közösségek közművelődési alapszolgáltatás keretében a művelődő közösségek számára bemutatkozási lehetőséget teremt.
A szabályozás megerősíti a közművelődés mindennapi gyakorlatát, mely szerint a települési önkormányzat, a közművelődési feladatellátó szervezet, a közművelődési intézmény és a művelődő közösség közös érdeke egyirányba mutat. A bemutatkozás, megmutatkozás elősegíti a társadalmi beágyazottság erősítését, az elért eredmények, produkciók bemutatását, a szakmai fejlődést, a tagtoborzást, a sikerélmény biztosítást, az élményszerzést, az elért teljesítmény elismertetését.
A bemutatkozási lehetőség biztosításával kapcsolatban a szabályozás nem állapít meg területi hatályt, így a település közigazgatási határon belüli aktivitás mellett, a természetes vonzáskörzet, a járás, a megye, az ország és külföld is szóba jöhet. Különös jelentőséget kell annak tulajdonítani, hogy a művelődő közösség a fejlődése, a szakmai teljesítmény elismerése szempontjából fontosnak tartott versenyeken, bemutatókon részt vegyen. A településen kívüli bemutatkozási lehetőség biztosítása, a településmarketing egyik eleme. Az amatőr művészeti és népművészeti közösségek természetes vágya, hogy az elkészült alkotásokat minél nagyobb számú közönségnek, minél több alkalommal tudják megmutatni. A bemutatkozások iránti szükségletet és nagyságrendet bizonyítja, hogy a 2016. évről készült statisztikai jelentés összesen 82 041 fellépést, bemutatkozást rögzített az országban.
Kérdés: Van-e olyan fórum, ahol a művelődő közösség megfogalmazhatja a közművelődési feladatellátással kapcsolatos észrevételeit, javaslatait?
Válasz: A Kultv. 1. §-a következők szerint fogalmazza meg a törvényt témák szempontjából.
Mindenki számára biztosítani kell a közművelődési tevékenységekben való részvétel lehetőségét, szabályozni a közművelődési tevékenységek folytatásának, a közművelődési alapszolgáltatások nyújtásának és igénybevételének feltételrendszerét.
Mindenki számára biztosítani kell, hogy önművelés céljából lakóhelyén bekapcsolódjon kulturális tevékenységekbe és megismerhesse a kulturális értékeket; megismerkedjen a település történetével, a hagyományokkal, normákkal; a település népességének tagjaként kifejezze, milyen értékek, célok, fejlesztési irányok fontosak számára, részt vegyen a közösség életének fejlesztésében és a közös jövőkép megfogalmazásában; ezekhez állandó helyszínt vehessen igénybe; lakóhelyén szakmai segítséget vegyen igénybe az önfejlesztéshez, az önműveléshez, a közös értékek kifejezéséhez, megéléséhez, a közös célok megfogalmazásához, a tevékenységek színvonalának biztosításához.
A Kultv. 76. § (4) bekezdés c) pontja szerint a Kultv. 1. §-ban megfogalmazott célok elérése érdekében a települési önkormányzat a művelődő közösségek közművelődési alapszolgáltatás keretében a művelődő közösségek számára olyan fórumot szervez, melyen a művelődő közösség megfogalmazhatja a közművelődési feladatellátással kapcsolatos észrevételeit, javaslatait.
A művelődő közösségekre nem véletlenül tekinthetünk többek között úgy is, mint a helyi társadalom műhelyeire. Kialakult hagyománya van annak, hogy a tagság vezetőt (szakmai vezetőt), vezetőséget választ. A választott személyek arra kapnak felhatalmazást, hogy hatékonyan működjenek közre a művelődő közösség mindennapi tevékenységének megszervezésében, a működési feltételek biztosításában, az adminisztrációs feladatok megoldásában, a problémák kezelésében, az érdekek érvényesítésében, az információ- és forrásszerzésben, a külső környezettel való kapcsolattartásban, a médiában.
Az önkormányzat feladata minimálisan az, hogy a művelődő közösségek vezetőinek részvételével kezdeményezzen fórumot. A fórum megtartását természetesen nemcsak a települési önkormányzat, hanem a művelődő közösségek is kezdeményezhetik. A fórumok számára vonatkozóan nincs szabályozás. A mennyiséget értelemszerűen a helyi sajátosságok és szükségletek határozzák meg. A fórumokon a művelődő közösséget választott vezetői, delegáltjai képviselik. A fórum elsősorban alkalom a vélemények, kérések megfogalmazására. A fórum nem döntéshozó szervezet, ajánlásokat fogalmazhat meg.
A közművelődési feladatellátó szervezeteknél, közművelődési intézmények szervezeti kultúrájának része, hogy a művelődő közösségek részvételével évente akár több fórumot rendezhetnek a tervezés és a beszámolás időszakában. A találkozók alkalmasak arra, hogy a művelődő közösségek egymás tevékenységéről, eredményeiről, terveiről, problémáiról tájékozódjanak; képet kapjanak a közművelődési intézmény működésének jellemzőiről, információt kapjanak a művelődési közösségek működését is érintő kérdésekben. A jól működő közművelődési intézmények fejlesztő intézkedésekkel reagálnak az igényekre.
A fórum alkalmas arra is, hogy véleménycsere folyjon arról, hogy a Kultv. 77. §-ban a települési önkormányzatnak előírt közművelődési alapszolgáltatás folyamatos biztosíthatósága érdekében biztosított közművelődési közösségi színtérben vagy közművelődési intézményben hogyan teljesüljön a folyamatos hozzáférhetőség követelménye például a nyitvatartás tekintetében. Milyen módon lehetséges segíteni a művelődő közösségek működését. Hogyan teljesül a mindenki számára nyitottság és hozzáférhetőség követelménye. Hogyan teljesül az öntevékeny művelődő közösségek bevonása a tevékenység tervezésbe, értékelésébe.
Kérdés: Kell-e készítenie szakmai tervet, munkatervet a művelődő közösségnek?
Válasz: Nincs kötelező szabály arra, hogy a művelődő közösségnek szakmai tervet, munkatervet kell készítenie. A közművelődési feladatot ellátó szervezetnek, intézménynek kötelező szakmai tervet, munkatervet készítenie, így az intézmény dönt arról, hogy a művelődő közösségnek kell-e és milyen formában szakmai tervet készítenie. A művelődő közösség tevékenységének tervezettségét, a célok, tervek megfogalmazását, a feladatok időbeni ütemezésének számba vételét a szakmai terv nagy mértékben elősegíti, így készítése, közös elfogadása ajánlott.
Kérdés: Hogyan gazdálkodnak a művelődő közösségek?
Válasz: A művelődő közösséget a Kultv. jogi személyiség nélküli lakossági csoportként határozza meg. Ebből az következik, hogy a művelődési közösség az általános szabályok szerint gazdálkodást nem folytat. A tevékenységgel kapcsolatos kiadásokat és bevételeket a helyszínt biztosító önkormányzat, közművelődési feladatellátó szervezet, közművelődési intézmény kezeli.
Életszerű, hogy a napi működéssel összefüggésben a közösségi élethez kapcsolódó közösségi alkalmak megünnepléséhez, akár tervek megvalósításának elősegítésére például „tagdíj”, „hozzájárulás” címen a művelődő közösségek tagjai egymás között pénzt gyűjtenek. A pénzkezelésre az általános megőrzési, felhasználási, elszámolási, nyomon követhetőségi, tulajdonmegőrzési szabályok vonatkoznak. A pénzkezelési tevékenységet ajánlott elkerülni, vagy a lehető legkisebb mértékűre csökkenteni.
Kérdés: Milyen dokumentum állapít meg szabályokat a művelődő közösségek magatartási szabályaira?
Válasz: A Kultv. 78. § (4) bekezdés a) pontja szerint az az önkormányzat, amely közösségi színteret vagy közművelődési intézményt tart fenn meghatározza a közösségi színtér vagy a közművelődési intézmény használati szabályait. A használati szabályok a művelődő közösségekre is érvényesek. A közművelődési közösségi színtérben, közművelődési intézményben legalább a közösségi közlekedő térben, esetleg a termekben is kihelyezésre kerül a használati szabályzat, melyet leginkább a Házirend nevet viseli. A szabályozás jellemzően az általános viselkedéssel, kiskorúak felügyeletével, a terem-, eszközhasználattal, az élet-, vagyon- és tűzvédelemmel, az idegen tárgyak behozatalával, ruhatárhasználattal, étkezéssel, dohányzással, balesettel, kulcshasználattal, a közös közlekedő terek használatával kapcsolatos témákban állapít meg szabályokat.
Kérdés: A művelődő közösségek hogyan rögzítik statisztikai adataikat?
Válasz: A közművelődési tevékenységet alapfeladatként végző közművelődési szervezetek az előző évben végzett közművelődési tevékenységükről az OSAP 1438. számú jelentésben adnak számot. A statisztika a művelődő közösségekről is kér adatot. Az adatszolgáltatás benyújtásáért, valóságtartalmáért a közművelődési szervezet felel. A szervezet, intézmény alakítja ki a nem jogi személyiségű művelődő közösségekre vonatkozó adatgyűjtési eljárást. Jelenleg a közművelődésben egyszerre van jelen a szoftveres és papír alapú elemi adatgyűjtés. A tevékenységgel kapcsolatos adatgyűjtéshez minimálisan a közösségi munkanapló használata ajánlott, mely a Művelődési Intézet honlapjáról is letölthető a https://archive2021.nmi.hu/szolgaltatasok/statisztika/ linkről.
A témakörrel kapcsolatos további kérdések feltehetők az NMI Művelődési Intézet megyei irodáiban dolgozó szakmai munkatársaknak, beküldhetők a titkarsag@nminkft.hu elektronikus levélcímre is.
