Több mint százötvenen vettek részt az NMI Művelődési Intézet Megtartó kultúra című konferenciájának első napján Tatabányán, a Vértes Agorájában 2018. április 26-án. Az esemény fókuszában a kulturális gazdaságfejlesztés lehetőségei és jó gyakorlatai álltak. A csütörtöki napon plenáris előadások során ismerkedtek a részvevők a témával, pénteken pedig tapasztalati tanulás útján, látóutakon tekinthetnek be helyi jó gyakorlatokba az érdeklődők Bakonyszombathelyen és Súron. A szakmai tanácskozás egyben a közösségi művelődés országos folyamatokat vizsgáló IX. stratégiai konferenciája is volt, mely a Művelődő Közösségek Nyugat-Magyarországon EFOP-3.7.3-16-2017-00150 projekt keretében valósult meg.
Az április 26-i plenáris előadások az elméleti háttértől a Kárpát-hazai és országos kezdeményezéseken át a helyi, települési jó gyakorlatokig íveltek.
Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója az eseményt megnyitó beszédében kiemelte, hogy a kulturális törvény módosításai is azt mutatják, a közösségi művelődés társadalomfejlesztő szerepét egyre szélesebb körben elismerik, és ennek kapcsán hangsúlyozta a szakma felelősségét az érték és közösség alapú kulturális gazdaságfejlesztésben helyi és országos szinteken egyaránt.
Az esemény házigazdájaként Salamon Hugó, a Vértes Agorája szakmai igazgatója köszöntötte a részvevőket: rámutatott, hogy az intézmény egyben jó példa, miként válhat egy kulturális központ a település gazdaságának egyik motorjává, a piaci szereplőkkel egyenrangú partnerévé a lakosságnak és a vállalkozásoknak – erről részletesebben a délutáni program során is hallhattak a részvevők.
Közzétette: A Vértes Agorája – 2018. április 14.
A kultúra megtart, erőt ad és gyarapít – e gondolatot fejtette ki Szedlacsek Emília, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kulturális Államtitkársága Közösségi Művelődési és Művészeti Főosztályának főosztályvezetője előadásában a kultúra tág, az egész életet átszövő értelmezésétől a megvalósult lelkesítő példákig jutva el. Rámutatott: a kormányzat számára a kultúra stratégiai ágazat, hiszen egyedülálló módon képes a társadalmat a fenntartható fejlődés irányába mozdítani. „A kultúra megtartó ereje, a tudás átadásának folyamata összefűzi a családot, a helyi közösséget, az egész társadalmat, a nemzetet. Aktivitás nélkül azonban nincs megtartó erő, azaz szükséges átadnunk kulturális értékeinket, és ezért kell a közösségi művelődés eszközrendszerével aktivitásokat létrehozni.” – mondta a főosztályvezető asszony.
Kultúra és turizmus összefonódásáról Dr. Ugron Zsolna, a Magyar Turisztikai Ügynökség Kulturális Stratégiáért felelős igazgatója tartott előadást. Mint mondta: az ország kulturális kincsekben bővelkedik, s ennek értékalapú kiaknázására a nyár folyamán kulturális turisztikai stratégiát tervez az ügynökség megalkotni. Zárszavában felhívta a figyelmet arra, hogy fontosnak tartja a fiatalokat célzó fesztiválokat, ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a fővárost a minőségi és magaskultúra városaként tartsák számon a turisták.
Prof. Dr. Csath Magdolna, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államkutatási és Fejlesztési Intézet kutatóprofesszora a kultúráról mint társadalmi tőkéről beszélt. Rámutatott: tévúton járnak, akik egy ország felemelkedésének zálogát pusztán gazdasági mutatók javulásában látják, hiszen a jólét, a nemzet közérzete ún. puha mutatóktól is függ, melynek része a lakosság elvándorlásának is elejét vevő kultúra, a társadalmi és közösségi tőke. A kultúrának és a közösségi művelődésnek meghatározó szerepe van abban, hogy helyi kihívásokra helyi megoldásokat találjon a társadalom.
A délelőtti elméleti előadások zárásaként dr. Juhász Erika, az NMI Művelődési Intézet Kultúrakutatási és Képzési Igazgatóságának igazgatója a tudásalapú társadalom, a gazdaság és humán tőke összefüggéseire mutatott rá. Hangsúlyozta, hogy az emberi tőkébe oktatási, egészségügyi, kulturális és munkahelyteremtés tekintetében is be kell ruházni. A közösségi művelődés társadalomfejlesztő szakma, mely a helyben élőknek kínál „jóléti kurzusokat”, identitáserősítő közösségi együttlétet. A változó igényekhez igazodó, a társadalom minden korosztályát megszólító feladatellátás megteremtéséhez, valamint a szakember-utánpótlás biztosításához azonban a képzési rendszer megújítása már elengedhetetlen volt ‒ mondta az igazgató asszony.
A délutáni program felvezetésében az ország nyugati és keleti részéről mutatta be egy-egy agora – komplex kulturális-közösségi intézmény ‒, miképpen járulnak hozzá a kulturális központok a helyi gazdaság fejlődéséhez. A Vértes Agorája professzionális, partnerközpontú szemléletéről Pap Tibor közösségi csoportvezető tartott előadást, majd Molnár Lajos Milán, a szolnoki Aba-Novák Kulturális Központ ügyvezető igazgatója mutatta be saját példákkal, hogyan képes a közösségi művelődés érdekközösségeket értékközösségekké formálni.
A Kárpát-hazai szintű együttműködéseket képviselve Moys Zoltán, a Hazajáró Honismereti és Turisztikai Egylet alapítója a hazaszeretet motiválta, nemzeti identitást építő turizmus körül kialakult hálózatot mutatta be. Kiemelte, hogy a Prima Primissima díjas műsor, ami immár hat éve mutatja be a Kárpát-haza kisrégióit, s melynek már 214 epizódját vetítette a köztévé, mára messze túlmutat a kezdeti céljain. Az ismeretterjesztés mellett komoly szerepet vállal a turizmus élénkítésben, a régiók közötti partnerségek megteremtésében, valamint a nemzeti identitás megőrzésében. A műsorból mára mozgalom lett, olyan közös ügy, melyben egyszerre van jelen a természet tisztelete, a haza szeretete, a történelmi emlékeink és nemzeti kultúránk iránti elkötelezettség.
Molnár György, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója Kárpát-medencei kulturális alapú gazdaságfejlesztő kezdeményezésekbe nyújtott betekintést, többek között az ipari kender termesztésének felelevenítésére épülő mintaprojektbe is, melyben az NMI Művelődési Intézet is partner. Előadása végén emlékeztette a részvevőket arra, hogy a kulturális gazdaságfejlesztő együttműködésekre számos forrás érhető el.
Jantyik Zsolt, a Debreceni Művelődési Központ igazgatója és az NMI Művelődési Intézet látóútjainak főszervezője kiemelte, hogy a jó gyakorlatokat népszerűsítő, 1000 fő alatti településeket bemutató látóutakon a pozitív, megoldásközpontú gondolkodást sajátítják el inspiráló példák megismerésével a részvevők. A program utókövetéséből kiderült, hogy a résztvevő települések jelentős részén indult el olyan innováció, mely a látóúton szerzett tapasztalatokra vezethető vissza.
Rövid szünet után helyi jó gyakorlatok bemutatásával folytatódott a konferencia: elsőként Bolyki János, a Bolyki Borászat és Szőlőbirtok tulajdonosa mesélte el, hogy az egymásra épülő fejlesztéseknek köszönhetően hogyan lelt otthonra a ma már az országos fesztiválpiacon is előkelő helyet foglaló Feszt!Eger a Bolyki-völgyben és pincészetekben.
A Zalai Népi Design Stúdió hagyományokat újragondoló kezdeményezéseiről Pozvai Andrea stúdiókoordinátor beszélt: a stúdió alkotói hagyományos alapokra építve használható, a mindennapokba beépíthető tárgyakat készítenek, tovább éltetve a népi formakincset a hétköznapi élet tárgykultúrájában.
Kazinczi István, Tiszatenyő község polgármestere a Törökszentmiklósi járás egyedülálló összefogását, a Vándorló bográcsok kezdeményezés mentén mutatta be, hogyan is képes egy alapvetően hátrányos helyzetű település és járás összefogással, közösségi gondolkodással, helyi értékekre építve felülemelkedni a kihívásokon.
E gondolat jegyében tartott előadást Borbélyné Fülöp Hajnalka, Tetétlen polgármestere is, feltárva azt a folyamatot, ahogy Tetétlen nehézségeit közösségépítéssel, kultúrával és értékszemlélettel fordítják sikerré.
Szakács Gyuláné Éva, a Mecseki Zöldút Egyesület leköszönő elnöke az egyesület sokszínű tevékenységébe engedett bepillantást. Többek között beszélt az akadálymentes, fogyatékkal élőket is bevonó természetbarát kezdeményezésekről, a cserkúti Porcsin piknikről, valamint az egyesület gasztronómiai szolgáltatásairól. Mint mondta: a Mecsek Zöldút egy olyan élő, működőképes szellemiség-közvetítő műhely, amely lehetőséget nyújt a helyieknek, a látogatóknak és a méltatlanul mellőzött csoportoknak a lelki és fizikai rekreációra, az értékek közvetítésére és a fejlődésre. Az egyesület új elnöke, Karl Ákos a civil szervezet jövőbe mutató kezdeményezéseinek terveit osztotta meg a hallgatósággal.
Tóth Tamás, a Büki Művelődési és Sportközpont, Könyvtár vezetője a büki kulturális élet frissüléséről, komplexitásáról, a partneri hálózat együttműködéséről beszélt. Az utóbbi években a város kultúrpajtával, a gyógyfürdőben megtalálható multifunkciós térrel és tanösvénnyel is gazdagodott.
A konferencia utolsó előadása a természethez való visszatalálást, mint visszatanítási folyamatot mutatta be: Labanc Györgyi, a Természetes Életmód Alapítvány elnöke az agostyáni Ágostonliget ökofalu körül kialakult zöld turizmus lehetőségeiről és eredményeiről beszélt.
A szakmai tanácskozást összegezve Kárpáti Árpád, a szervező NMI Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója rámutatott: a konferencián tapasztaltak mind egy irányba mutatnak – a kultúrának és a közösségi művelődésnek küldetése van a kulturális gazdaságfejlesztésben, s méltó helye a társadalom- és településfejlesztő szakmák között. Hozzátette: az NMI Művelődési Intézet mindig partner lesz a kulturális gazdaságfejlesztést célzó együttgondolkodásban.
2018. április 27-én, a konferencia második napján az NMI Művelődési Intézet kulturális gazdaságfejlesztési jó gyakorlatokat bemutató látóutakat szervezett Komárom-Esztergom megyei példák megismerésére. A Bakony két gyöngyszeme, az ország legszebb fekvésű településének megválasztott Súr, valamint a Bakony kapuja, Bakonyszombathely fogadta az ország több, távoli megyéiből is érkezett részvevőket.
A vendégeket a polgármesterek és a közösségi művelődés helyi szakemberei kalauzolták településükön: Sógorka Miklós Súron, Pintér Lajos polgármester Bakonyszombathelyen avatta be a részvevőket, hogyan erősítik a településeken a helyi közösségek támogatásával a gazdaságot is.
Súr számos olyan turisztikai attrakcióval büszkélkedhet, mely közösségi együttgondolkodás és közös cselekvés, alkotás eredménye: a falu központjában magasodó életfa faragásában Súr apraja-nagyja is részt vehetett. A 8 méter magas faragvány Semes-Bogya Eszter alkotása. A település pihenőparkja a közösségi találkozások és a felüdülés helyszíne – a gyerekek szabadidejének tartalmas eltöltése érdekében társadalmi munkában megvalósított játék- és sportszerkölcsönző is található itt, melyet fiatal önkéntesek működtetnek. A közterületeken megtalálható padok láncból készült lábaikkal a település bányászmúltjára emlékeztetnek, ezáltal erősítve a helyi identitást – emellett kedves faragott üzeneteket hordoznak. Súr egyik legújabb büszkesége a tavaly átadott lombkoronasétány, mely közfoglalkoztatási program keretében valósult meg, kifejezetten a lakosság kezdeményezésére. Társadalmi összefogás eredményeként jött létre a súri napóra is: szerkesztésében és tájolásában Vrba György szakértő, valamint Klupács Éva matematika-fizika szakos tanár működött közre, az állványzat elkészítéséhez id. Sógorka Miklós ajánlotta fel a márványkövet, az óralap gránit kövét Mészáros László súri kőfaragó mester ajánlotta fel és készítette el annak számlapját, címerét. A napóra mutatóját Kulisek Tamás és Kulisek József fémmegmunkálással foglalkozó helyi vállalkozók ajánlották fel és készítették el.
A látóút második állomása, Bakonyszombathely a fenntarthatóságot segítő beruházásokra helyez nagy hangsúlyt – többek között az önkormányzat épületét is zöldhulladékkal üzemeltetett biokazán fűti. Pintér Lajos polgármester a színes programoknak rendre helyszínül szolgáló közösségi házban az ökofalu gondolat alátámasztására az utóbbi évek infrastrukturális beruházásait, a szabadtéri közösségi térek, parkok kialakításának folyamatát mutatta be, mely az élhetőbb és otthonos, szerethető település kialakításához vezetett. Szólt arról, hogy a művelődési ház mellett a közösségi események, falusi színjátszó előadások számára egy kies park közepén a Pajtaszínház is kialakítására került, mely az évi szabadtéri nagyrendezvényeik fontos színhelye és a színjátszó csoport számára is rendelkezésre áll. A település múltját falumúzeum őrzi Bakonyszombathelyen, melynek kiállítási anyagát közadakozásból valósították meg csakúgy, mint a falumúzeum épületében működő, az egykori nebulók tanszereit és a régi iskolai miliőt bemutató iskolamúzeumét, mely interaktív tanórák, előadások helyszíneként is szolgál.
Míg Súron erős közösségi támogatottság mellett indult el az egyre jobban kiteljesedő megtartó erőt növelő település – és közösségfejlesztési elképzelés, addig Bakonyszombathelyen egy viszonylag szűkebb „mag” ökofalu gondolata indította el mindazokat a településképi, életminőséget javító intézkedéseket, melyeket az út során a Zámolyról, Dunaalmásról, Mezőfalváról, Kismarosról, Váncsodról érkezett 22 fős „tanuló csoport” tanulmányozhatott.
Az eltérő utakon járó, de végső célját tekintve egy felé mutató jó gyakorlatok tapasztalati úton történő megismerése jó lehetőséget kínált a résztvevők számára arra, hogy összevethessék saját településük jelen helyzetét, állapotát, hogy az itt megfogalmazott gondolatok, az innen elhozott ötletmorzsák megvalósítása során dönthessenek majd arról, hogy melyik úton szeretnének haladni.
