Az országgyűlés 2017-ben módosította a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt (Kultv.), mely 2018. január 2-től lépett hatályba.
A jogszabály változásából következően a közművelődési tevékenység támogatását kötelező feladatként ellátó települési önkormányzatok 2018-ban a korábbi évekhez képest több alkalommal tárgyalnak közművelődési napirendet. A közművelődési tevékenységet alapfeladatként ellátó közművelődési intézmények, a közművelődési szakemberek, a közművelődési feladatot közművelődési megállapodással ellátó szervezetek, a közművelődési célú egyesületek is fokozottan figyelnek az őket érintő teendők megoldására.
Az NMI Művelődési Intézethez, mint területi és országos közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezethez folyamatosan érkeznek tisztázó, értelmező kérdések önkormányzati hivataloktól, közművelődési intézményektől a helyi közművelődési rendelet, a közművelődési intézmény besorolása, elnevezése, alapító okirata, a közművelődési megállapodás, a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása, a közművelődési közösségi színtér működtetése, a szakmai végzettség témakörben.
Az utóbbi időszakban az volt érzékelhető, hogy a munkatervvel kapcsolatban nőtt meg az érdeklődés.
Kérdés: A Kultv. változása mennyiben érinti a közművelődési intézmény munkatervét, tartalmát?
Válasz: Elsőként érdemes áttekintenünk azt, hogy a Kultv. milyen szabályt állapít meg a közművelődési intézmény munkaterv készítésével kapcsolatban.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 78/I. § 8.) bekezdés b) pontja szerint az a települési önkormányzat, mely közművelődési közösségi színteret, közművelődési intézményt tart fenn, többek között jóváhagyja a közművelődési intézmény éves munkatervét. A jogszabály a közművelődési területen csak a dokumentum típusát nevezi meg, további tartalmi és formai követelményeket nem állapít meg. Érdemes azonban itt is felhívni a figyelmet arra, hogy a munkaterv-készítési kötelezettség a közművelődési közösségi színterekre is vonatkozik.
A közművelődési intézményeknek olyan éves munkatervet kell készítenie, melyet a fenntartó önkormányzat hagy jóvá. A munkatervvel kapcsolatban a jogszabály követelményeket nem támaszt. A szakfelügyeleti vizsgálatok, a Minősített Közművelődési Intézmény Cím és Díj pályázatok, a megyei irodai hálózat működése során szerzett tapasztalatok alapján az állapítható meg, hogy a fenntartó önkormányzatok egy része – különösen a városok, megyei jogú városok önkormányzatai – a közművelődési intézmények munkatervével kapcsolatban megállapít követelményeket a szakmai tartalommal, a tartalomjegyzékkel, a terjedelemmel, az összefoglalóval kapcsolatban. Az önkormányzatok döntő többsége a szakmaiság tiszteletben tartása okán, azt fogadja el előterjesztésként, amit a közművelődési intézmény munkaterv elnevezéssel benyújt tárgyalásra.
A közművelődésben a szakmai kultúra részeként azért kialakulni látszik, hogy melyek azok a követelmények, melyeket egy jó munkatervnek teljesítenie kell.
Az egyik ilyen, hogy tekintettel a Kultv. szabályozására, mely a közművelődés tekintetében csak a munkatervet nevesíti kötelező a fenntartó által elfogadandó dokumentumként, a munkaterv két nagy fő fejezetből áll: az egyik a megelőző évről készített beszámoló, a másik a tárgyévi munkaterv. Az összehasonlíthatóság érdekében célszerűnek látszik a két fő fejezeten belül az azonos szerkezetű tárgyalás.
Kérdés: Milyen témaköröket tartalmazzon a beszámoló és munkaterv?
Válasz: A Kultv. korábban hatályos verziójában szereplő fogalom szerint a közművelődési intézmény a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv vagy egyéb fenntartású intézmény. Célszerűnek látszik, hogy a munkaterv minimálisan a szakmai feltételeknek, a személyi feltételeknek és az infrastrukturális feltételeknek szenteljen egy-egy fejezetet.
Különösen fontos, hogy a dokumentum tartalmazzon leírást, értékelést arról a szakmai szolgáltatási tevékenységről, melyre az intézményt alapították. Fontos része a dokumentumnak az a rész, mely tágabb települési keretbe helyezi az intézményi tevékenységet. Elvárás, hogy a jogszabályból, a helyi közművelődési rendeletből, az intézményi alapító okiratból, a stratégiából vezesse le a tárgyévben elérni kívánt célokat, a célok eléréséhez tervezett intézkedéseket.
Kérdés: Milyen szempontok szerint kerüljön tárgyalásra a szakmai tevékenység?
Válasz: A szempontokra vonatkozóan nincs központi szabályozás. Vannak közművelődési intézmények, melyek a közművelődési statisztika táblázati logikáját követik. Az is létező gyakorlat, hogy a minőségfejlesztésben használt fő tevékenységi területek szerint történik a tervezés. Találkozunk rendezvényközpontú megközelítéssel is. Különösen a sok telephellyel működő közművelődési szervezetekre jellemező, hogy telephelyenként is készül számadás és terv.
Mindegyik megközelítés csak akkor éri el a célját, ha a pontosságra, a teljességre törekvés jellemzi, azaz pontos és teljes körű tájékoztatást ad az előző évben elért eredményekről és a tárgyévi célkitűzésekről és tervekről.
Követelmény, hogy közérthető stílusban, felhasználóbarát módon fogalmazzon: üzeneteit értse a látogató, a művelődő közösség tagsága, a partnerek, a fenntartó önkormányzat, a szakma. Bevett gyakorlat, hogy a közművelődési intézmények idősoros táblázatos, grafikus mellékletben mutatják be a személyi, tárgyi, létesítményi, szolgáltatási, költségvetési jellemzőiket, melyeket akár rendezvénynaptár is kiegészít.
A főbb üzeneteket célszerű a munkaterv elején rövid összefoglalóban is megjeleníteni.
Kérdés: Melyek azok a szempontok, melyeket a Kultv. változása miatt érdemes alkalmazni a beszámolóban és munkatervben?
Válasz: Célszerű a jogszabály változásra figyelemmel megvizsgálni az előző évben készített beszámolót és munkatervet. Ha az összevetésből a munkaterv elfogadása előtt az a következtetés adódik, hogy a változtatás szükséges, akkor javasolt a változások mielőbbi végrehajtása. A már elfogadott dokumentum esetében a fejlesztést a 2019-es tervezési dokumentumban javasolt érvényesíteni.
A felülvizsgálat során javasolt szempontok:
- Új elemként jelenik meg az intézménytípus fogalma, amelyre javasolt a munkatervben is kitérni
- A tartalmi tevékenység tárgyalásánál javasolt a közművelődési alapszolgáltatások szerinti tárgyalás
- Érdemes új elemként számba venni a közművelődési tevékenység területi kiterjedését, a nyitva tartást, a közművelődési rendelet intézményben közzétételét, a kapcsolatokat a területi, kerületi, országos közművelődési szakmai szolgáltató szervezettel
- Javasolt jelezni, hogy a közművelődési minőségirányítási tevékenységgel kapcsolatban milyen víziót fogalmaz meg az intézmény
- Az ötéves képzési terv és az éves beiskolázási terv készítésének a 2018. évi feladatok között kell szerepelnie
- Tanácsolt, hogy a munkaterv fogalmazza meg az intézményi együttműködést a közművelődési kerekasztallal
Végezetül, figyelemmel a Kultv. múzeumi és közművelődési területre vonatkozó szabályozására javasolt, hogy a közművelődési intézmények a munkaterv elfogadását követően önkéntesen intézményi beszámolójukat és munkatervüket tegyék közzé saját intézményi honlapjukon, küldjék meg a területileg illetékes területi közművelődési szakmai szolgáltató szervezetnek, az NMI Művelődési Intézet Közhasznú Nkft. megyei irodájának, melyet az elektronikusan megőriz és hozzáférhetővé tesz.
A témakörrel kapcsolatos további kérdések feltehetők az NMI Művelődési Intézet megyei irodáiban dolgozó szakmai munkatársaknak, beküldhetők a titkarsag@nminkft.hu elektronikus levélcímre is.
