2018. március 24-25-én, Lakitelek Népfőiskolán a települési értéktárak kialakításának eddigi tapasztalatairól rendezett szakmai konferenciát az NMI Művelődési Intézet, bemutatva a terület már kialakult Kárpát-hazai jó gyakorlatait. A zártkörű, az egyes megyékben és a határon túli területeken fellelhető jó gyakorlatok megvalósítóit képviselők részvételével zajló tapasztalatcsere a hungarikum mozgalom szellemében bátorítja a településeket további együttműködés kialakítására annak küldetésével, hogy minden értéknek legyen közössége – ahogy a konferencia mottója is szól.

A konferencián a 19 magyarországi megye mellett 4 határon túli régió – Felvidék, Kárpátalja, Erdély és Délvidék – egy-egy kiemelkedő eredményt elért értéktára mutatta be azokat a jó gyakorlatait, melyek közösségek bevonásával, a helyi értékek feltárására építve a társadalom jobbításának céljával valósultak meg. Szombaton az előadások mellett a programot filmvetítés, értékbemutatók, ötletbörze is színesítette, vasárnap pedig tematikus műhelyek valósultak meg.

A megjelenteket a szervezők részéről Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a rendezvénynek otthont adó Lakitelek Népfőiskola elnöke, Závogyán Magdolna, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára, valamint Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója köszöntötte.

A konferencia megnyitójának emlékezetes és örömteli pillanata volt Mátyus Aliz, a Szín Közösségi Művelődés folyóirat alapító főszerkesztőjének születésnapjára rögtönzött köszöntés.

A bevezető, gondolatébresztő előadások a Kárpát-medencei hungarikum mozgalom eredményeiről, valamint a konferencia céljaként megfogalmazott „Érték és Közösség – minden értéknek legyen közössége” elv érvényesítésének lehetőségeiről szóltak Szakáli István Loránd agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár, valamint dr. Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelő koordinátora prezentálásában.

2012-ben jött létre a magyar nemzeti értékekről és hungarikumokról szóló törvény. A hungarikum mozgalom jegyében 2013 óta hozhatják létre települési értéktáraikat a helyi közösségek Magyarországon és a Kárpát-medence magyarok által lakott területein. A törvény megszületése óta a magyarországi települések közel 50%-a hozott már létre értéktárat, s több száz civil szervezet csatlakozott az értékek feltárásához, dokumentálásához, megőrzéséhez és továbbadásához. Az értékek feltárása és átörökítése elhivatott részvevőket igénylő, jövőbe mutató folyamat: épp ezért fontos, hogy további települések döntsenek úgy, hogy csatlakoznak az előttük járókhoz, és a már létrejött értéktárak körül működő közösségek tartalmi megerősítést kapjanak tevékenységükhöz.

A szakmai bemutatók sorában az alábbi települési értéktárak osztották meg tapasztalataikat a résztvevőkkel:

Bács-Kiskun megye, Szank
Baranya megye, Szászvár,
Békés megye, Mezőberény,
Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Karcsa,
Csongrád megye, Apátfalva,
Fejér megye, Pusztaszabolcs,
Győr-Moson-Sopron megye, Kimle,
Heves megye, Tiszanána,
Komárom-Esztergom megye, Komárom,
Nógrád megye, Buják,
Somogy megye, Mesztegnyő,
Tolna megye, Medina
Vas megye, Gencsapáti,
Veszprém megye, Taliándörögd
Zala megye, Lenti.

A külhoni értéktárak bemutatkozásai méltó megkoronázásai voltak a napnak. A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet képviseletében Huszár László tartott előadást a felvidéki digitális értékgyűjtés gyakorlatáról, Kárpátaljáról Csap Település Értéktára azokat az együttműködéseket tárta föl, melyek a sikeres értékőrzés zálogai, Erdélyből a Kászoni Értéktár bizonyította be, hogy a hagyomány a mindennapok során is élő, eleven gyakorlat lehet, végül Délvidék részéről a Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság (Gombos-Bogoja) szakemberei a közösségi értékgyűjtés kezdeteiről beszéltek régiójukban.

A szakmai konferencia összegezte a települési és külhoni értéktárak kialakítása, felépítése során keletkezett tapasztalatokat. A konferencián résztvevők megismerhették azokat a közösségeket, melyek módszertana, „jó gyakorlata” példaként szolgálhat a később csatlakozók számára. Emellett az értékfeltáró munka iránt érdeklődők és a már működő értékfeltáró közösségek új ötletekkel, fejlesztési és együttműködési ötletekkel gyarapodtak a szakmai tapasztalatcsere során, melynek tanulságait hamarosan egy konferencia-kiadvány foglalja majd össze.

A konferencia legjobb gyakorlatára az eseményen szavazni lehetett, melyet a közönség véleménye alapján Tiszanána értéktára nyert el.

A konferencia sajnos nemcsak örömteli, hanem szomorú s egyben megható pillanatokat is tartogatott. A tanácskozás résztvevői egy perces néma felállással emlékeztek a március 21-én elhunyt Borbély Jolán Prima- és Martin-díjas néprajzkutató, pedagógusra, a Művelődési Intézet volt munkatársára.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.