Az országgyűlés 2017-ben módosította a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt (Kultv.), mely 2018. január 2-től lépett hatályba.
A jogszabály változásából következően a közművelődési tevékenység támogatását kötelező feladatként ellátó települési önkormányzatok 2018-ban, a korábbi évekhez képest, több alkalommal tárgyalnak közművelődési napirendet. A közművelődési tevékenységet alapfeladatként ellátó közművelődési intézmények, a közművelődési szakemberek, a közművelődési feladatot közművelődési megállapodással ellátó szervezetek is fokozottan figyelnek az őket érintő teendők megoldására.
Az NMI Művelődési Intézethez, mint területi és országos közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezethez, folyamatosan érkeznek tisztázó, értelmező kérdések önkormányzati hivataloktól, közművelődési intézményektől a helyi közművelődési rendelet, a közművelődési intézmény besorolása, elnevezése, alapító okirata, a közművelődési megállapodás, a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása, a közművelődési közösségi színtér működtetése és a szakmai végzettség témakörében. A felfokozott aktivitás azt mutatja, hogy ebben az évben a közművelődési feladatellátás a figyelem középpontjába kerül.
Előző hírlevelünkben a közművelődési intézmény névváltozásával kapcsolatos kérdésre válaszoltunk. Köszönettel vettük a leveleket, telefonokat, de leginkább a magas olvasottság, letöltések száma mutatta, hogy valóban érdemes folytatni a rovatot.
Kérdés: Az önkormányzat 2017-ben több mint harminc civil szervezettel kötött közművelődési megállapodást. A Kultv. változása miatt mi a teendője az önkormányzatnak a lejáró közművelődési megállapodásokkal kapcsolatban?
Válasz: Elsőként azt kell megállapítanunk, hogy a Kultv. 79. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat a közművelődési rendeletében meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi vagy természetes személlyel – a Közművelődési Kerekasztallal való egyeztetést követően – közművelődési megállapodást köthet.
A tömör jogi szövegből több dolog következik.
Egyrészt az, hogy közművelődési megállapodást csak olyan közművelődési feladatra lehet érvényesen kötni, mely szerepel a települési önkormányzat közművelődési rendeletében. A helyi közművelődési rendelet felülvizsgálata, módosítása esedékes a következő időszakban. Célszerű ezt arra is felhasználni, hogy az önkormányzat újra számba veszi a helyi sajátosságokra ‒ a helyi szükségletekre, a közművelődési koncepcióban, közművelődési stratégiában szereplő fejlesztési irányokra figyelemmel ‒ azt, hogy kötelező közművelődési támogató szerepkörében mely közművelődési alapszolgáltatások megszervezését nevesíti, melyekhez pénzügyi támogatást is biztosít.
Általában tehát közművelődési megállapodás, a közművelődési rendeletben szereplő közművelődési alapszolgáltatás biztosítására köthető.
A jogszabály másutt kimondja, hogy önkormányzatnak biztosítani kell a közművelődési alapszolgáltatások folyamatos hozzáférhetőségét. Ez a követelmény közművelődési közösségi színtér, közművelődési intézmény biztosításával, közművelődési megállapodás megkötésével teljesülhet.
Azokon a településeken, ahol az önkormányzatnak a törvény erejénél fogva közművelődési intézményt kell működtetnie, a lakosságnak és a képviselőtestületnek elsődleges érdeke fűződik ahhoz, hogy a helyi rendeletben nevesített közművelődési alapszolgáltatások teljes körben és terjedelemben a költségvetési szervként működő, alapított közművelődési intézmény keretei között legyenek biztosítottak. Abban az esetben, ha a közművelődési alapszolgáltatásokhoz rendelt szakmai, személyi, pénzügyi, létesítményi, tárgyi feltétel, szolgáltatási tartalom a szükséges mértékben rendelkezésre áll, és az alapszolgáltatás folyamatosan elérhető, nincs különösebb indoka a közművelődési megállapodás megkötésének.
Ha az elemzés bármelyik közművelődési alapszolgáltatás, bármelyik tényezőjében hiányt, szükséglelet azonosít, akkor első körben azt szükséges megvizsgálni, hogy az önkormányzat által fenntartott, működtetett intézmény tekintetében milyen beavatkozások, fejlesztések szükségesek ahhoz, hogy a kívánt változás bekövetkezzen. Amennyiben a közművelődési intézményt érintő fenntartói döntések eredményeként a hiány pótolható, a szükséglet kielégíthető, nincs szükség közművelődési megállapodás megkötésére.
Előfordulhat azonban, hogy a közművelődési intézmény nem, vagy csak részben alkalmas, vagy fejlesztéssel sem tehető alkalmassá egy-egy közművelődési alapszolgáltatás folyamatos biztosítására, vagy éppen a folyamatos hozzáférhetőség biztosítása, a kapacitáshiány pótlása, a településrészek, városrészek eltérő közművelődési hagyományai kívánják meg a nem intézményi keretben biztosított feladatellátást. Ebben az esetben a közművelődési megállapodás megkötése indokolt lehet. Példaként említjük, hogy a Területi és Művelődési Intézmények Egyesülete tagszervezetei ‒ közművelődési egyesületek, alapítványok által működtetett közművelődési intézmények ‒ egy-egy település közművelődési intézményhálózatának megbecsült tagjaként bizonyosan ellátnak olyan közművelődési alapszolgáltatásokat, melyekre köthető közművelődési megállapodás. Ebbe a körbe tartozhatnak a népfőiskolák, a népi kézműves alkotóházak, az egyházi fenntartású közművelődési intézmények, a települési és országos nemzetiségi önkormányzatok által működtetett közművelődési intézmények, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége tagszervezetei által biztosított szolgáltatások.
Másrészt az következik a jogszabályból, hogy a közművelődési megállapodás megkötése nem kötelező. A „köthet” szó azt jelenti, hogy az önkormányzat az előzőekben levezetettek szerint juthat arra a következtetésre is, hogy nem köt közművelődési megállapodást, mert például saját fenntartású közművelődési intézményétől várja el a helyi rendeletben szereplő közművelődési alapszolgáltatások teljes körének biztosítását. Juthat arra a következtetésre is, hogy közművelődési megállapodást kíván kötni a helyi rendeletben nevesített közművelődési alapszolgáltatás teljes egészének vagy egy részének ellátására.
Amennyiben az önkormányzat a közművelődési megállapodás megkötése mellett dönt, további feltételeknek kell teljesülnie ahhoz, hogy a megállapodás megfeleljen a Kultv-ben elvártaknak.
A közművelődési megállapodással kapcsolatos szabályokat a Kultv. 79. §-a állapítja meg.
Mit kell, hogy tartalmazzon a minimálisan a közművelődési megállapodás?
A megállapodás tárgyát képező közművelődési alapszolgáltatás(ok) megnevezését a Kultv. 76. § (3) bekezdés szerinti elnevezéssel. Az alapszolgáltatás(ok)ba tartozó tevékenységek megnevezését, a teljesítmény méréshez szükséges paramétereket (mennyiség, gyakoriság, tartam, foglalkozásszám, résztvevő szám, helyszín.
Az alapszolgáltatás díját.
A közművelődési alapszolgáltatások biztosításával kapcsolatban a helyi lakossággal és annak önszerveződő közösségeivel történő kapcsolattartás elveit, főbb szempontjait.
A közművelődési alapszolgáltatásokban érintettek körét.
A helyi lakosság és annak önszerveződő közösségei által ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető közművelődési alapszolgáltatásokat.
A közművelődési alapszolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitva tartását (amennyiben a közművelődési megállapodásnak ez tárgya).
A megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, valamint közművelődési alapszolgáltatások biztosításában közreműködőktől megkívánt szakképzettséget.
A Kultv. 76. § (8) bekezdés ad felhatalmazást miniszternek arra, hogy rendelkezzen a közművelődési alapszolgáltatások körében ellátandó feladatokról. A jogszabály tervezete elérhető a http://www.kormany.hu/hu/dok?page=2&source=2&type=302#!DocumentBrowse
link 2. oldalán. Cím: Az egyes kulturális rendeletekről szóló előterjesztés mellékletét képező kormány- és miniszteri rendeletek tervezete; Word dokumentum 32-44. oldal
A jogszabálytervezet további olyan feltételeket állapít meg, melyeket tartalmaznia kell a közművelődési megállapodásnak.
A közművelődési megállapodások lejárat miatti felülvizsgálatának tehát akkor van értelme, ha előtte megtörtént a helyi közművelődési rendelet felülvizsgálata és elfogadása, mert a helyi rendeletben születik döntés arról, hogy az önkormányzat kíván-e élni a közművelődési megállapodás intézményével.
A lejárt közművelődési megállapodások kapcsán fontos feladat a megállapodás teljesítésének és szükségességének értékelése. Azzal számolunk, hogy a közművelődési megállapodások megkötésével szemben támasztott pontosított követelmények miatt megváltozik majd az önkormányzatok eddigi gyakorlata, mely például a közművelődési megállapodás keretei között részesítette pénzügyi támogatásban a közművelődési célú tevékenységet folytatókat. A Kultv. 80. §-a a támogatás mértékére vonatkozóan csak egy követelményt állapított meg: a támogatás nem veszélyeztetheti a közművelődési rendeletben rögzített feladatok megvalósítását. A főszabály az, hogy a szervezetek pénzügyi támogatása csak helyi rendelet alapján pályázati rendszerben biztosítható. Jellemző volt az is, hogy a korábban született megállapodások egy részének megkötését, a forráshoz jutás elősegítése, a pályázati kiírásnak való megfelelés generálta. A szolgáltatások megrendelése is elég gyakran öltötte közművelődési megállapodás formáját.
A témakörrel kapcsolatos kérdések feltehetők az NMI Művelődési Intézet megyei irodáiban dolgozó szakmai munkatársaknak, beküldhetők a titkarsag@nminkft.hu elektronikus levélcímre is.
