Az országgyűlés 2017-ben módosította a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényt (Kultv.), mely 2018. január 2-től lépett hatályba.
A jogszabály változásából következően a közművelődési tevékenység támogatását kötelező feladatként ellátó települési önkormányzatok 2018-ban a korábbi évekhez képest több alkalommal tárgyalnak közművelődési napirendet. A közművelődési tevékenységet alapfeladatként ellátó közművelődési intézmények, a közművelődési szakemberek, a közművelődési feladatot közművelődési megállapodással ellátó szervezetek is fokozottan figyelnek az őket érintő teendők megoldására.
Az NMI Művelődési Intézethez, mint területi és országos közművelődési szakmai szolgáltatást biztosító szervezethez folyamatosan érkeznek tisztázó, értelmező kérdések önkormányzati hivataloktól, közművelődési intézményektől a helyi közművelődési rendelet, a közművelődési intézmény besorolása, elnevezése, alapító okirata, a közművelődési megállapodás, a közművelődési alapszolgáltatások biztosítása, a közművelődési közösségi színtér működtetése, a szakmai végzettség témakörben. A felfokozott aktivitás azt mutatja, hogy ebben az évben a közművelődési feladatellátás a figyelem középpontjába kerül.
Az elkövetkező időszakban hírlevelünkben a beérkezett kérdések alapján egy-egy olyan témakörre fókuszálunk, ami közérdeklődésre tarthat számot, mert vele kapcsolatban a közművelődési terület bármelyik szereplőjének teendője lehet.
Kérdés: A Kultv. módosítása miatt mikor válik időszerűvé a közművelődési intézmény nevének változtatása miatt az alapító okirat és egyéb dokumentumainak módosítása?
Válasz: A Nemzeti Jogszabálytárban az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló jogszabály 2018. január 2-ától hatályos verziójában nincs külön megállapított határidő a kérdésében szereplő intézményi névváltozás miatt módosuló dokumentumok elfogadására.
Ez azt jelenti, hogy a közművelődési intézményt fenntartó önkormányzat saját időbeni ütemezése szerint hajthatja végre a jogszabályból adódó szükséges változtatásokat.
Javasolt, hogy elsőként az önkormányzat és a közművelődési intézmény közös együttműködésében készüljön áttekintés arról, hogy az intézmény által jelenleg végzett tevékenységek melyik közművelődési alapszolgáltatással vannak fedésben. Amennyiben az önértékelés eredménye az, hogy a közművelődési intézmény a közművelődési intézménytípus szerinti minimálisan elvárt közművelődési alapszolgáltatásokat biztosítja, teljesíti a szakmai,
létesítményi és infrastrukturális feltételeket és a jelenleg használt intézménynév teljesíti az elvárt névhasználati követelményt is, akkor nincs szükség az intézménynév változtatására.
A konkrét kérdést tágabb keretben értelmezve, javasolt, hogy település foglalja koncepcióba a helyi társadalom közművelődési jellemzőit, azonosítja a közművelődési tevékenységgel kapcsolatos szükségleteket, fogalmazza meg a következő időszak célkitűzéseit, prioritásait, fejlesztési irányait. A tervezetet elfogadás előtt a helyi rendeletre vonatkozó társadalmi egyeztetés szabályai szerint minél tágabb körben érdemes vitára bocsátani. Ez a dokumentum alapozhatja meg a helyi közművelődési rendelet módosítását. Ha a közművelődési koncepció létező dokumentum, javasolt felülvizsgálata.
A helyi közművelődési rendelet felülvizsgálata, módosítását követi az alapító okirat elfogadása, majd az intézmény dokumentumainak felülvizsgálata különös tekintettel az intézmény szervezeti és működési szabályzatára.
A témakörrel kapcsolatos kérdések feltehetők az NMI Művelődési Intézet megyei irodáiban dolgozó szakmai munkatársaknak, beküldhetők a titkarsag@nminkft.hu elektronikus levélcímre is.
