A Szent István tér egy napra, a III. Magyar Értékek Napjára Magyarország „legértékesebb” helyévé változott szeptember 9-én. Népviseletes lányok, pingáló, szövő és hímző asszonyok, fafaragók, kosárfonók, betyárok és huszárok, várvédők, táncosok és fúvósok: csak néhány közreműködő azok közül, akikkel az érdeklődők találkozhattak a rendezvény során.
A Szent István téren a látogatók 30 pavilonban tekinthették meg a megyei és a külhoni értékeket, a felállított kézműves sátrakban közel húsz kézműves foglalkozás és tíz mesterség-bemutató várta az ügyes kezűeket. Gyerekek és felnőttek, fiatalok és idősek közösen játszottak hungarikum játszóház óriás kirakóival, a téren felállított értékpiramissal, majd együtt keresték a válaszokat a hungarikum totó kérdéseire, vagy gyűjtötték a pecséteket a „kincskereső tízpróbán”.
Az eseményt a hagyományokhoz híven az NMI Művelődési Intézet, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége, valamint a kapcsolódó szakmai partnerek hívták életre. Közreműködésüknek köszönhetően az ország tizenkilenc megyéje, hat határon túli régió és közel hatszáz közreműködő töltötte be a teret a kiállító pavilonokban és a kézműves bemutatók helyszínein.
A 2012-ben elfogadott Hungarikum törvény szellemiségéhez illeszkedve először 2013-ban mutatták be az ország értékeit az első Magyar Értékek Napján a Szent István téren. A helyszín azóta sem változott, a kétévenként megrendezett ünnep így már a harmadik volt a sorban.
A rendezvény a Magyar Honvédség Központi Zenekara térzenéjével kezdődött, majd a zenekar interpretálásában elhangzó Himnusz után köszöntőkre került sor.
„A 21. században egyaránt növekszik az érdeklődés a modern technológia és a hagyományok iránt is. A magyar nemzet 1000 év alatt a Kárpát-medencében olyan értékeket teremtett és halmozott fel, amelyekre mindannyian büszkék lehetünk.” – hangsúlyozta Krucsainé Herter Anikó kulturális kapcsolatokért és fejlesztésekért felelős államtitkár köszöntő beszédében.
Pesti Imre, a Magyar Nemzeti Hungarikumok és Értékek Szövetségének elnöke a magyar nyelv és kultúránk egyediségére hívta fel a figyelmet: „Ezen nyelv eredete talán egyidős az egyetemes kultúrával, ebből fakad különleges ereje és ez teszi képessé arra, hogy hordozza a magyar lelket. Aki itt ma magyar dalt, táncot, éneket hall, az találkozik a magyar néplélekkel” – mondta a szövetség elnöke.
Az értékünnep méltóságát növelte, hogy a déli órában terményáldásra került sor; a megyék egy vagy akár több kosárban elhelyezett jellegzetes terményét ökumenikus szertartás keretében szentelték fel, s áldották meg.
„Számomra minden kosár az emberi együttműködés, a helyi közösség egyedi példázata.”- mondta Kárpáti Árpád, az NMI Művelődési Intézet ügyvezető igazgatója terményáldás köszöntőjében, majd a helyi tudás és szakértelem fontosságára és megismételhetetlenségére hívta fel a figyelmet.
Sok-sok kis csodáról szólt záróbeszédében Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja. „Nem mi fogjuk megőrizni a magyarság értékeit, hanem azok őriznek meg minket, melynek érdekében kötelességünk, hogy helyzetet teremtsünk az értékeknek és a közösségeknek.” – emelte ki beszédében az alelnök.
Az ország értékünnepét esti szentmise követte, majd a Szent István Bazilikában, a nap szellemiségéhez illeszkedően, ünnepélyes, teltházas kórus- és orgonahangverseny zárta a programot. A koncerten a Magyar Rádió Gyermekkórusa és Virágh András Liszt Ferenc-díjas orgonaművész, Érdemes Művész működött közre, műsorukban többek között Kodály, Bartók, Liszt művek hangzottak el.
