Segédlet a közművelődési megállapodás, közművelődési közszolgáltatási szerződés megkötéséhez (2017)

Az NMI Művelődési Intézet Nonprofit Közhasznú Kft., mint az 1997. évi CXL. törvény 87. § szerinti országos közművelődési szakmai szolgáltató szervezet, az önkormányzati és közművelődési tevékenységet végző egyesületi partneri körből érkező jelzésekre, szükségletekre reagálva adja közre a közművelődési megállapodás/közművelődési közszolgáltatási szerződés megkötéséhez készített segédletet.

A segédlet segítséget nyújt mindazon önkormányzatoknak és közművelődési tevékenységet végző civil szervezeteknek, gazdasági társaságoknak, magánszemélyeknek, melyek tervezik közművelődési megállapodás/közszolgáltatási szerződés megkötését, vagy rendelkeznek érvényes közművelődési megállapodással.

A segédlet egyfelől a szerződéskötést érintő jogszabályok vonatkozó részeit idézi, másfelől értelmező magyarázatokkal segít abban, hogy azokon a településeken ahol a megállapodás megkötésének igénye felmerült, minél rövidebb idő alatt szakszerű, jogszerű szerződések kerüljenek megkötésre.

A segédlet részletesen ismerteti a megállapodás minimális tartalmi követelményeit. A témakörben érintett szerződő partnerek valamint a feladat ellátási tartalmak sokfélesége miatt nem javasolt szerződés minta használata.

Az önkormányzati kötelező közművelődési feladat ellátási kötelezettség teljesítését a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény a 13. § (1) bekezdés írja elő. A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok között a 7. pont a következőt tartalmazza: „kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása”.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 73. § (1) bekezdése szerint a közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél.

A (2) bekezdés szerint a közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata.

A 74. § szerint a közművelődési intézmény szerepét – az 1. számú melléklet p) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – betöltheti:

1. a) művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági, illetve gyermekház, faluház,
2. b) az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ,
3. c) az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény,
4. d) minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja, fenntartójától, működtetőjétől függetlenül.

A 75. § szerint a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény működtetője az állam, települési önkormányzat, önkormányzati társulás, valamint közművelődési megállapodás keretében egyéb szervezet (egyesület, alapítvány stb.), illetőleg magánszemély lehet.

 

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. § (2) bekezdés a közművelődési tevékenységek általános meghatározását a következők szerint állapítja meg.

1. a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése,
2. b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása,
3. c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása,
4. d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása,
5. e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése,
6. f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése,
7. g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása,
8. h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása,
9. i) a települési könyvtár, valamint a település közigazgatási területén lévő muzeális intézmény közművelődési tevékenységének támogatása.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 77. § szerint a települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el.

• A jogszabály a teljesség igénye nélkül, mintegy iránymutatásként felsorolja azokat a főbb szakmai tartalmakat, tevékenységeket, formákat, melyek az önkormányzatok kötelező közművelődési tevékenység támogatási körébe tartoznak.
• A települési önkormányzatnak a helyi közművelődési rendeletben nyílik arra lehetősége, hogy a hivatkozott jogszabályban ajánlott szakmai tartalmak közül válogatva arról döntsön, hogy melyeket tart fontosnak és azok teljesítését milyen konkrét formában vállalja. A helyi sajátosságok alapján a tevékenységek, formák kiegészíthetők.
• A jogszabálynak és a helyi közművelődési rendeletnek harmonizálnia kell.
• A helyi társadalom, művelődési érdekei és a kulturális szükségletek, az ideálisnak tartott feladatellátás kívánatosnak tartott szervezeti kereti idővel változhatnak. Ebben az esetben a helyi önkormányzat helyi közművelődési rendeletét felülvizsgálja, kiegészíti, módosítja.
• A közművelődési megállapodásban a hivatkozott jogszabályban és a hatályos helyi közművelődési rendeletben szereplő tartalmaknak kell szerepelnie.

Közművelődési megállapodás a helyi közművelődési rendeletben szereplő közművelődési egy vagy több, teljes vagy rész közművelődési szakmai feladat ellátására is köthető.

 

• A helyi közművelődési rendelet azt is szabályozza, hogy a települési önkormányzat, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 73. § (1) bekezdésben felsorolt lehetőségek közül választva milyen szervezeti keretben látja el a helyi közművelődési rendeletben vállalt közművelődési tevékenységet.
• Többek között dönthet úgy, hogy költségvetési szervként közművelődési intézményt alapít, integrált vagy összevont költségvetési intézményt működtet (művelődési ház és könyvtár, általános művelődési központ közművelődési intézményegysége), saját tulajdonú gazdasági társaságot alapíthat, jogi személyiséggel nem rendelkező közművelődési közösségi színteret tarthat fenn és működtethet.
• Közművelődési közösségi színtér, közművelődési intézmény teljes körű működtetésére is köthető közművelődési megállapodás.
• Önkormányzati saját, vagy többségi tulajdonú gazdasági társaságával az önkormányzat közművelődési megállapodást vagy közszolgáltatási szerződést köt a feladat ellátására.
• Önkormányzati intézmény a kötelező közművelődési feladatok ellátására közművelődési megállapodást nem köthet.

 

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 79. § (1) bekezdés szerint a települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel közművelődési megállapodást köthet.

• A települési önkormányzat helyi közművelődési rendeletének felhatalmazó rendelkezést kell tartalmaznia arról, hogy a települési önkormányzat a közművelődési megállapodás megkötésének lehetőségét biztosítja. Amennyiben a felhatalmazást a helyi közművelődési rendelet nem tartalmazza, a rendelet módosítása szükséges.
• A közművelődési megállapodás célja a közművelődési tevékenységet alaptevékenységként végző önkormányzati intézmény(ek), vagy intézményként működő közművelődési tevékenységet (is) végző gazdasági társaságok által valamilyen okból (intézményi kapacitáshiány, helyhiány, távolság stb.) optimálisan el nem látható kötelező, új közművelődési feladat vagy feladat együttes garantált, szakszerű megvalósítása jogi személy vagy magánszemély közreműködésével.
• A követelményeknek megfelelő jogi személynek az a szervezet minősül, melynek létesítő dokumentuma (alapító okirat, alapszabály) a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 76. § (2) bekezdésben foglalt feladatokat vagy egy részét, mint ellátandó feladatot, cél szerinti tevékenységet tartalmazza. A tevékenységet ténylegesen végzi, vagy végezni kívánja.
• Tevékenységről közművelődési statisztikai adatot szolgáltat. Saját szervezetében vagy más módon biztosítani tudja a feladatellátásához megkívánt szakképzettségű személyzetet.

 

A közművelődési megállapodás két szerződő fél közös szándékát, akaratát fejezi ki. Bármelyik lehetséges szerződő fél kezdeményezheti a megállapodás megkötését.

 

 

A közművelődési megállapodásban szereplő felek

A közművelődési tevékenység támogatása önkormányzati kötelező feladat, így a közművelődési megállapodás egyik szerződő fele a települési önkormányzat.

• Az önkormányzat előterjesztésbe foglalt indoklás alapján képviselőtestületi döntéssel határoz arról, hogy a helyi közművelődési rendeletében vállalt közművelődési tevékenységek közül egy vagy több feladatot, egy feladat egy részét nem a közművelődési intézmény szerepét betöltő szervezettel kívánja ellátni, hanem közművelődési megállapodással, így a teljesítést más olyan szervezetre bízza, mely alkalmas, képes és vállalja a közművelődési feladat ellátását.
• A települési önkormányzat a közművelődési megállapodásban rögzített kötelező feladattal kapcsolatban vállalja a képviselőtestület által jóváhagyott megállapodás alapján a költségvetési támogatási összeg garantált biztosítását, az írásban rögzített feltételek alapján teret, berendezést, műszaki, technikai eszközöket adhat át, bérelhet, vagy a feladatot ellátóval béreltethet.
• A települési önkormányzat a közművelődési feladatai megvalósításához biztosított saját előirányzatából és a központi forrásokból általa pályázati úton elnyert támogatásokból a kötelező feladat szakszerű ellátását vállaló jogi vagy magánszemélyt közművelődési megállapodás alapján részesítheti.

A közművelődési megállapodás másik lehetséges szerződő partnere a követelményeknek megfelelő jogi személy, magánszemély, mely a rá vonatkozó jogszabályok szerint működik, és a rá vonatkozó szerződéskötési szabályok szerint vállalja a megállapodásban foglaltak teljesítését. Egyesületek esetében a megállapodást a szervezet közgyűlésének határozattal jóvá kell hagynia.

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 79. § (1) bekezdése szerint a települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel közművelődési megállapodást köthet.

(2) bekezdés szerint a közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell:

1. a) az elvégzendő közművelődési szolgáltatást és annak díját,
2. b) a közművelődési tevékenységben érintettek körét,
3. c) az ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető szolgáltatásokat,
4. d) a közművelődési szolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér, illetőleg közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitva tartását;
5. e) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit,
6. f) közművelődési feladat megvalósításában közreműködőktől megkívánt szakképzettséget.

• A jogszabály tételesen meghatározza azokat a formai követelményeket, melyeket minimálisan teljesítenie kell a közművelődési megállapodásnak. A szerződő felek további kérdéseket is szabályozhatnak, így a feladatellátás helyszínét, a megállapodás időtartamát.
• Szolgáltatás alatt a helyi közművelődési rendeletben szereplő tartalmakat kell érteni.
• A szolgáltatás díja lehet nulla forint is.
• A közművelődési tevékenységben érintettek köre meghatározható területi (településrész, lakótelep), életkor (gyermek, ifjúság, felnőtt), nem (férfi, nő), élethelyzet (aktív, inaktív), speciális helyzet (bármilyen szempontból hátrányos helyzet) stb. alapján.

Pontosan és konkrétan meghatározandók továbbá:

• a tevékenységi formák ellenőrizhető jellemzői (száma, követelményei, gyakorisága, biztosításának minimális idő- és egyéb keretei), a közreműködőktől elvárt képzettség,

• a megállapodás alapján átadott közművelődési feladat folyamatos, igényes ellátásának, ellenőrizhetőségének módja, garanciái, a megállapodásban rögzített tevékenységekben való részvétel ingyenességének biztosítása, a fejlesztés lehetőségei,

• a feladatellátó érdekei, a vállalt feladathoz meghatározott ideig és módon garantált támogatás, annak pályázati keretekkel történő bázisbővítő szabadsága, a vállalt feladatokon túl közművelődési tevékenységek szervezésének joga, a tárgyi feltételek kölcsönös gazdagításának lehetősége,

 

• az, hogy a feladatellátó a vállalt feladattal összefüggő nyilvántartási és statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tesz és a közterhek, járulékok befizetéséről gondoskodik.

 

A közszolgáltatási szerződés és a közművelődési megállapodás kapcsolata

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:256. § szerint a közszolgáltatási szerződés alapján a szolgáltató általános gazdasági érdekű szolgáltatás nyújtására, a felhasználó díj fizetésére köteles. A szolgáltatót szerződéskötési kötelezettség terheli.

• A kötelező önkormányzati közművelődési tevékenység támogatása közfeladat ellátására kötött közszolgáltatási szerződésben a megrendelő a települési önkormányzat, a szolgáltató a gazdasági társaság, jogi személyiséggel rendelkező civil szervezet, magánszemély.

 

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 3/A. § (1) bekezdés szerint a közfeladat a jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat. A (2) bekezdés szerint a közfeladatok ellátása költségvetési szervek alapításával és működtetésével vagy az azok ellátásához szükséges pénzügyi fedezet e törvényben meghatározott eszközökkel, részben vagy egészben történő biztosításával valósul meg. A közfeladatok ellátásában államháztartáson kívüli szervezet jogszabályban meghatározott rendben közreműködhet. A (3) bekezdés szerint a közfeladatot meghatározó jogszabályban meg kell határozni a közfeladat ellátásának módját és egyidejűleg rendelkezni kell az annak ellátásához szükséges pénzügyi fedezet biztosításáról.

• A közfeladatként meghatározott közművelődési tevékenység államháztartáson kívüli szervezet közreműködésének módjáról, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló évi CXL. törvény 79. § (1) bekezdése rendelkezik, mely szerint a települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel közművelődési megállapodást köthet.
• A szerződő partnerek közös döntése, hogy a közszolgáltatási szerződés vagy közművelődési megállapodás formulát választják. Mindkét formula szabályos azzal a kötelemmel, hogy a közművelődési megállapodással szemben támasztott követelményeket a közszolgáltatási szerződésnek teljesíteni kell.

 

Teendők a közművelődési megállapodás/közszolgáltatási szerződés megkötése érdekében

 

Települési önkormányzat

• Előterjesztés alapján a helyi közművelődési rendelet felülvizsgálata a rendeletben szereplő és a valóságosan szükséges közművelődési tartalmak és azok ellátottsága szempontjából, a közművelődési megállapodás megkötés lehetőségének megteremtése – rendeletmódosítás.
• Előterjesztés alapján döntés a közművelődési megállapodás/közszolgáltatási szerződés szükségességéről és a szerződő partner kiválasztása – határozathozatal.
• Előterjesztés alapján a közművelődési megállapodás/közszolgáltatási szerződés elfogadása – határozathozatal.
• Előterjesztés alapján a helyi közművelődési rendelet módosítása, a közművelődési megállapodásban/közszolgáltatási szerződésben szereplő szervezet beillesztése a helyi közművelődési rendeletbe, ha a feladatellátás közművelődési közösségi színtér, közművelődési intézmény működtetést jelent – rendeletmódosítás.
• Döntés a szerződés közzétételi módjáról, helyéről – határozathozatal.

Civil szervezet/gazdasági társaság/magánszemély

• Előterjesztés alapján döntés arról, hogy közművelődési megállapodás/közszolgáltatási szerződés kötése a közművelődési tevékenységi tartalmak tekintetében igényként felmerül, lehetséges, a szervezet szerződéskötését kezdeményezi – közgyűlési határozathozatal, tulajdonosi döntés
• A közművelődési megállapodás/közszolgáltatási szerződés tervezetének tanulmányozása, elfogadása – közgyűlési határozathozatal, tulajdonosi döntés
• Döntés a szerződés közzétételi módjáról, helyéről – közgyűlési határozathozatal, tulajdonosi döntés

 

A segédlet értelmezésével, a közművelődési megállapodás/közművelődési közszolgáltatási szerződés megkötésével kapcsolatos kérdések a kozfoglalkoztatas@nminkft.hu elektronikus levélcímre küldhetők.